153896. lajstromszámú szabadalom • Eljárás penicillin kinyerésére a nyers penicillintartalmú savelegy komponenseinek elválasztása útján

153896 e savak teljes mennyisége eltávolítható legyen. Ez viszont azért előnytelen, mert a szokásos gyártási eljárásoknál az oldószer desztillációs úton általában nem kerül regenerálásra, hanem csak a veszteségeket szokás friss oldószerrel pótolni. így az oldószer gyakorlatilag állandó körforgásban lévén, benne e káros szennyezések az előbb ismertetett szintre dűsulnak. Megjegyezzük, hogy eltávolításuk erős lúgok feleslegével történő kivonással sem lehetséges. ,az ilyenkor képződő ,,szappan"-emulzió rendkívüli stabilitása miatt. A G-penicillin feldolgozásánál e savak káros hatása abban jelentkezik, hogy az N-etil-piperidin bázissal történő kristályosításnál ezek is reagenst fogyasztanak, ami e drága vegyszerből felesleges felhasználást, veszteséget jelent. E nehézségek megoldását lehetővé teszi azon felismerésünk, mely szerint a penicillin gyártási extrakcióhoz használt, vízzel nem elegyedő oldószerben oldott savelegy komponensei csoport-elválasztása megoldható oly módon, hogy az erősebben savas karakterű penicillin és prekurzorsavak, illetve a gyengébben savas zsír ós olajsavak mennyiségét az oldószert, etilalkoholt és vizet tartalmazó heterogén rendszerben végzett potenciometrikus titrálással meghatározzuk, maid az erősebb savakkal ekvivalens káliumhidrogénkarbonát 30—45%-os oldatával és/vagy szuszpenziójával kivonatolva az oldószert a vizes fázisba káliumsói formájában az erősebb savakat átoldjuk, mely nagy ionerősségű oldatban, a gyengébb savak, illetve sóik nem lévén oldhatók, így a két vegyületcsoportot egymástól, elválasztjuk és a vizes oldatban levő penicillinekből a már ismert módokon kristályos penicillin K-sót, vagy a kristályos V-penicillin szabad savat nyerünk ki. Fontos részét képezi eljárásunknak azon felismerésünk, mely szerint „erős savak" (a penicillin és prekurzorsavak) és „gyenge savak" (zsír és olajsavak) mennyisége alkalmas körülmények között kivitelezett potenciometrikus titrálással meghatározható. Butilacetátban üveg-kalomel elektróda rendszerrel közvetlenül nem végezhető pH titrálás. Ha a titráíást az általános szokásnak megfelelően, etilalkohol adagolásával homogénné tett, és legalább 50% vizet tartalmazó oldatban végezzük, a savak összegére jellemző potenciál-ugrást kapunk. A potenciogramon az „erős savak" mennyisége csak mintegy kvalitatíve felismerhető, de mennyiségileg nem értékelhető inflexió jelentkezik. Ha ezzel szemben a titráíást butilacetát-víz emulzióban végezzük, a lúg hatására csak az „erős savak" oldódnak át a vizes fázisba, és ezek mennyiségével ekvivalens potenciálugrást tapasztaltunk. Teljesen pontosan meghatározható mindkét vegyület-csoport mennyisége egyazon műveletben, ha a titráíást 1:2:3 arányú organikus oldószert, etilalkoholt, vizet tartalmazó heterogén rendszerben végezzük. Ily módon olyan, mindkét vegyületcsoportra kedvező oldhatósági és dísszociációs viszonyok hozhatók létre, hogy mindkét komponens közel egyező. 10 IO1

eitLiielnrto po enaal-ugrást mutat. Az itt cl mi ii i al áthatol* az 1. ábrán, ahol 10—10 m (utmi £,)! tcsbcl eiedő) butilacetátban levő <\>.i _ tt.iiw aoibeie látható a) 60 ml etil-1 j ) t o0 m' \ i/et tartalmazó homogén c oatban b) IC ml víz hozzáadásával nyert a ^n^.n mba*-> ts vt gul c) az általunk kgmeg-If-oűbi K i koncentráció és oldhatósági \ s "i 11 U \ gt \ e a titráíást. / 1 ob tini eVileg ismertetett eljárás :.o 40 50 55 60 65 A k in h L L U „\ t (1 ( 1 l„U 11- ahn > további technológiai eioif-i1 n. jbm A sztöehiornetrikus •- ka ii m drogárikarbonát oldattal a pt.i \ ti végzett kivonás a legv»

•> h° cn a / ben (megfelelő űrlar-Lii itv.it

uv i és keverővel ellátott) I a i k ^ gc A penicillineknek a vizes \ I]J cl TU \ igen rövid idő alatt i peit) k mHUtiv. A kikeverés a káii(n

íiMib t oldat és/vagy szuszp i ev e^„ e1

o síefüggésben igen .; 1 ötven

7

c s) térfogatcsök^or p t továbbá az, hogy >idi u

i n

r

iy fajsúlyú, íeiesle e ^ h v. lépésnél szokásos szepa)ii- x n \ a-vi A fázisok emulzió men-i ni 1

0—15 perc alatt végbe :ZiO cn-3sel zen. issé l S. ULI n i \ órai várakozássá:, azon-1 l > 1 1 i i kihozatala penicihirue 1 T Ív. ) K>—99%- -zen előnyök l t i n i ist tesznek lehetővé a „ M b < L r i \idejűieg kapacitásnövee1

t n i^ /n^k a feldolgozási idő jeienk >\ ű e i>_\ í A folyamai egyszerűiil i io níL^t 1- 'ítást tesz lehetővé. Ntii kv_ o° kie o ek azok a technológiai ím m H n ^y nyert tömény penicilli 1,1/ >lJ

1 bűLimú feldolgozhatóságával lapc >c Ai V pc -ne l'in esetében például dorn > n n^fdi L> tv.meny oldat egyező tértig hu but nollal va > eikeverése, majd ;i nyert 1 T j n old bin ltvo penicillinnek káiium-I L <al 1 í mis ne u ogén fázisban történő m go->/•!" i kii * 1 oá kálium penicillin el-JV nomte u' tii-ji gyakorlatilag egyetlen t kin ne Lti A ,'umék V-penicillin sav tll ih i 1 )2 116 1 i tromszámú magyar szahi^ihm be ichntc tint. Kristályos V-peni-L a 1 a1

um o n\ ihct'5 azonban ezen oidat-Uv * (>ghH ki'rvo 5—15-szörös mennyiségű ui ni 1 A ilo eit ?\ ' c-sével vagy az oldatnak KII( il ct\i ai.umklorid hatására torit n ki 1 i >sitisi utján, a már önmagában i miu i >Jo m \ így nyert káliumsókból is H ti ^ iig,/aitasa nélkül gyakorlatilag t ^ Cici muri írnen iben V-penicillin savat m i u Ke3

ol

1 itban, ásványi savakkal t ii ->i\ n\)tts il E műveletben a végterm \ -pc ncülm sav kellő minőségének bizto-II i i ael v.bv. i 'Uk eges lehet az előbb idé' tt P g\j s/\bilihm bejelentés egyes igény-F irtia bm hl ku.HU

módszerek alkalmazására. C-penicillin esettben az itt ismertetett eljárással kapcsolatos előny, azon túlmenően, hogy a két peniciilinféleségre azonos technológia al-2