153809. lajstromszámú szabadalom • Üzemeljárás színes televízióhoz, valamint kapcsolási elrendezés az üzemeljárás foganatosítására

153809 29 A 13. ábrán a 104 kör, amely az U4 jelet állítja elő, a 45 bemeneten át olyan jelet kap, amelyet a részképkioltó periódus folyamán a vevő vertikális eltérítő tekercseinek csomó­pontjain mutatkozó I negatív impulzusnak (16. ábra) egy része hoz létre. Ez a 45 bemenet (15. ábra) a 120 ellenállá­son át három párhuzamos ágból alkotott kör egyik csomópontjához csatlakozik, míg a má­sik csomópont földelt. A három egymással párhuzamos ág a 127 induktivitás, a 124 kondenzátor és a 125 csil­lapító ellenállás. A 127 induktivitás a 123 transzformátor primer tekercse, amelynek 126 szekunder te­kercse egyik oldalon földelt, másik oldalon pedig a 104 kör 141 kimenetére olyan módon van bekötve, amint azt még látni fogjuk —, hogy a 126 szekunder tekercs áramfelvétele elhanyagolható legyen. A három párhuzamos ággal rendelkező kör reaktív állandóit úgy állapítjuk meg, hogy kritikus csillapítású legyen és ekkor a 127 in­duktivitásban gerjesztett áram maximálissá váljék a 14a. ábra szerinti To—T2 interval­lumnak megfelelő időköz végén. A 125 ellen­állást viszont úgy választjuk meg, hogy ezt a kritikus csillapítást adja. Ezen feltételek mellett, tekintettel arra, hogy a 45 bemenetre jövő jel a To pillanat­ban hirtelen gerjeszti az említett kört, a 15. ábrabeli 127 induktivitás a 17. ábra szerinti görbének megfelelően fog viselkedni. A 126 szekunder tekercs áramfelvétele el­hanyagolható, ezért az abban keringő áram gyakorlatilag a primer tekercsben folyó áram fordított előjelű deriváltja és ezért olyan mint amilyen az U4 jel szempontjából (14a. ábra) kívánatos. A 105 integráló körnek (13. ábra) kell a vizsgáló jelből a T2 és T5 időpontok között szükséges U5 jelet (14b. ábra) kialakítania. Semmi hátrány sem származik azonban abból, hogy az integrált jel az ellenőrző perióduson túl terjedjen, akár a következő részképinter­vailum To időpontjáig, azzal a feltétellel, hogy nem közelíti meg az A40 és A41 szin­tek közötti valamennyi szintek magában fog­laló hiszterézis intervallum határait. Más szóval a 105 integrálékor azt a G—Y színjelet is integrálhatja, amelyik a 46 beme­neten a részképkioltó intervallumokon kívül jelenik meg és a két A40 és A41 szintnek valamint a képfrekvenciás U4 jel minimális és maximális szintjeinek kellő beállítását végzi. ilyen módon elmaradhat a 105 integráló kör 46 bemenete és az integráló kapcsolási elren­dezés közötti kapuáramkör. A 105 integrálékor, amelynek 46 bemenete a 40 mátrix (4. ábra) S3 kimenő útvonalára van kötve a 122 ellenállás (15. ábra) és ezzel sorba van kötve a 121 kondenzátor, amely a másik fegyverzetével a 104 áramkör 141 Ki­menetéhez kapcsolódik. 10 15 40 45 50 55 60 65 23 Az integrált U5 jel, amely a 125 kondenzá­tor és a 122 ellenállás közötti 113 vezetéken, jelenik meg, ha a 121 kondenzátor másik vége földelt lenne, így máris IJ4 jellel össze­gezve jelenik meg a 113 vezetéken, minthogy a 121 kondenzátor az integrálókör kapacitív eleme és egyszersmind a 104 kör csatoló kon­denzátora is. A 105 integráló kört eszerint tehát kombi­náltuk a 102 összegezőkörrel, amelynek 113 vezeték a kimenete. A 101 multivibrator itt Schrnitt-rendszcrű, két p—n—p típusú 201 és 202 tranzisztorral, amelyeknek emitterei a szabályozható 209 el­lenálláson át egymással össze vannak kötve. A kapcsolási elrendezés többi része a szoká­sosnak felel meg. A 202 tranzisztor emitteré­nek és a szabályozható 209 ellenállásnak kö­zös pontja a 208 ellenálláson át földelt. A 201 tranzisztor bázisa, amely a 101 multivibrator bemenetét képezi a 102 összcgczőkör 113 ki­menetére van kötve. A 202 tranzisztor bá­zisa a 206 ellenálláson át földelt, másrészt a párhuzamosan kapcsolt 204 ellenálláson és 205 kondenzátoron át a 201 tranzisztor emitteré­hez van kötve. A két 201 és 202 tranzisztor kollektorai a 203 és 207 munkaellenállásokon át negatív feszültségforrásra vannak kötve. A 101 multivibrator kimenő jele .'a 207 munkaellenállás két végpontja közötti feszült­ség. A 201 tranzisztor a pontosan meghatározott A41 feszültség hatására kinyit (a multivibra­tor ,,1" állapota), ha még nem lett volna nyi­tott; ez az A40 szintű feszültség hatására vi­szont lezár (a multivibrator ,,0" állapota), ha ugyan nem volna már lezárva. Az A40 szintű feszültség algebrailag nagyobb az A41 szintű feszültségnél. A multivibrator „1" állapotában a 202 tran­zisztor kollektorához kötött 112 kimeneten Al feszültséget kapunk,, míg a ,,0" állapotban A0 szintű feszültséget, amely nagyobb, mint Al. Ez az az A0 vagy Al feszültségszint, amelyet az összefoglalóan 103 jelű színútvona­lakra (13. ábra) viszünk át. A 112 kimenet másrészt a 13. ábrán 107 áramkört — kapcsolóalegységet — táplálja. Ez tartalmazza a 172 kondenzátorból és 173 ellen­állásból álló soros áramkört úgy, hogy a 173 ellenálláshoz párhuzamosan van kötve a 174 dióda és a dióda anódja és az ellenállás kö­zös pontja földelt. Minthogy a 101 multivibrator kimenő jele Al szintről az ennél nagyobb A0 szintre ug­rik át, ez a változás egy pozitív impulzust hoz létre a 172 kondenzátor és 173 ellenállás közös pontján, mivel a két kapcsolási elem differenciáló kört képez. Ezt a pozitív impul­zust 108 összegezőkörre vezetjük. Amikor a 101 multivibrator A0 szintről Al szintre bil­len át, a 171 csomóponton negatív impulzus keletkezik, ha az áramot nem vezetnénk le a 174 diódán keresztül. 15

Next

/
Thumbnails
Contents