153806. lajstromszámú szabadalom • Eljárás új diazacikloalkán-származékok előállítására
153806 8 Az N'-Z-diazacikloalkán-gyűrű felépítését lehetővé tevő aminocsoportként ammónia vagy különösen valamely primer vagy szekundér amin alkalmazható, amely az N'-Z-diazacikloalkánná történő gyűrűzárást lehetővé tevő he- 5 lyettesítőket tartalmaz. Ilyen helyettesítőkként pl. oly alkilgyökök szerepelhetnek, amelyek a béta- vagy ennél távolabbi helyzetben egy legalább 1 hidrogénatomot hordozó aminocsoporttal vagy egy szabad vagy reakcióképesen ész- 10 terezett hidroxicsoporttal vannak helyettesítve. Az N'-Z-diazacikloalkán-gyűrű felépítése a szokásos módon történhet. így pl. a szabad aminocsoportot valamely megfelelő N-Z-dioxialkílamin reakcióképes diészterével reagáltatva ala- 15 láthatjuk N'-Z-diazacikloalkán-csoporttá. A szabad aminocsoportból azonban oly módon is kialakíthatjuk az N'-Z-diazacikloalkán-gyűrű felépítését lehetővé tevő helyettesítőket tartalmazó íentemlített aminokat, hogy a szabad 20 aminocsoportot oly alkoholok reakcióképes származékaival reagáltatjuk, amelyek a bétavagy ennél távolabbi helyzetben egy legalább 1 hidrogénatomot hordozó N-Z-aminocsoportot vagy egy szabad vagy reakcióképes csoporttal £5 észterezett hidroxilcsoportot tartalmaznak; az ilyen alkoholok reakcióképes származékaiként reakcióképes észterek vagy a megfelelő epoxidok alkalmazhatók, az aminocsoportot ily módon egyszeresen vagy kétszeresen helyettesít- £0 hetjük, mimellett a kétszeres helyettesítés vagy egyidejűleg vagy két lépésben történhet. A kapott szekundér pirazolil-(4)-3-X-propil-(l)-aminokban, amelyek szabad vagy reakcióképesen észterezett oxiaikilcsoportot tartalmaz- £5 nak, az esetleg jelenlevő szabad oxiaikilcsoportot adott esetben valamely reakcióképes csoporttal észterezzük, majd a vegyületet valamely primer vagy szekundér N-Z-aminnal, azután pedig valameiy megfelelő alkándiol reak- 40 cióképes diészterével reagáltatjuk. A kapott oly vegyületekben, amelyek egy szekundér N-Z-aminoalkilcsoporttal és egy oxialkilcsoporttal helyettesített aminocsoportot tartalmaznak, az oxicsoportot valamely reak- 45 cióképes csoporttal észterezett, majd lefolytatjuk a gyűrűzárást. A kapott oly vegyületekben, amelyek egy 2-(adott esetben reakcióképes csoporttal észterezett) hidroxialkilcsoporttal helyettesített amino- 50 csoportot tartalmaznak, a gyűrűzárást valamely N-Z-aminnal való reakció útján folytatjuk le; előzőleg alott esetben a hidroxicsoportokat valamely reakcióképes csoporttal észterezzük. A kapott di-(szek.amino-alkil)-amino- 55 vegyületeket közvetlenül alávethetjük a gyűrűzárási reakciónak. Az oxocsoport redukciója a szokásos módon folytatható le. Célszerűen pl. fémmel redukálunk, pl. oly módon, hogy a vegyületet alkoho- 60 los közegben nátriummal, vagy pedig valamely komplex fémhidriddel, mint nátriumbórhidriddel, vagy hidrogénező katalizátor, pl. platina, palládium, ródium, nikkel vagy réz katalizátor, mint platinaoxid, palládiumos aktívszén, Ra- R5 ney-nikkel, rézkromit vagy hordozóra, mint alumíniumoxidra vagy szénre felvitt ródium jelenlétében katalitikusan gerjesztett hidrogénnel kezeljük. A reakciót előnyösen hígítóés/vagy oldószer jelenlétében, a szobahőmérsékletnél alacsonyabb vagy magasabb hőmérsékleten, vagy pedig szobahőfokon, nyílt vagy zárt edényben, utóbbi esetben nyomás alatt folytathatjuk le. Az oxocsoport reakciója Meerwein—Ponndorf—Verley módszerével is lefolytatható. így eljárhatunk oly módon, hogy az oxovegyületet a szokásos módon valamely rövilszénláncú alkanol, mint izopropanol jelenlétében a megfelelő alkoholáttal, mint alumínium-izopropiláttal kezeljük. A propilcsoport 3-helyzetében álló szabad hidroxicsoport a szokásos módon éterezhező vagy észterezhető. így pl. diazovegyületekkel, mint diazoalkánokkal reagáltathatjuk a vegyületet, előnyösen valamely erre alkalmas Lewisféle sav, mint fluoro-bórsav, alumíniumklorid, bórtrifluoridéterát vagy valemely rövidszénláncú alumíniumalkanolát jelenlétében, vagy pedig fémsót képezhetünk és ezt valamely alkohol reakcióképes észterévei reagáltatjuk, vagy pedig a hidroxilcsoportot reakcióképes csoporttal észterezzük, pl. halogénatomra cseréljük ki, vagy szulfoniloxicsoporttá alakítjuk át, majd valamely alkohollal (célszerűen fémsó alakjában) reagáltatjuk. Az észterezés célszerűen savhalogenidek, savan.hidridek vagy kefének segítségével, adott esetben a keletkező sav lekötésére alkalmas bázis vagy más kondenzálószer jelenlétében történhet. A nitrocsoport utólagos redukciója szintén bármely szokásos módon, pl. katalitikusan gerjesztett hidrogén, naszcens hidrogén vagy fémhidridek, mint litiumalumíniumhidrid vagy nátriumbórhidrid segítségével történhet. Ez a redukció az oxocsoport redukálásával egyidejűleg is lefolytatható. A fenti reakció során reakcióképesen észterezett oxicsoportként elsősorban olyanok szerepelhetnek, amelyek valamely erős szervetlen savból, mint halogénhidrogénsavból vagy kénsavból vagy erős szerves szulfonsavbói, mint benzolszulfonsavakból, pl. toluolszulfonsavakból levezethető észtercsoportot tartalmaznak. A hidroxicsoportok reakcióképes csoporttal való észterezése önmagukban ismert módszerek szerint, pl. kén- vagy foszforhalogenidek, különösen tionilklorid vagy szulfonhalogenidek segítségével történhet. A találmány szerinti eljárás során az egyes reakciók önmagukban ismert módszerekkel, a szokásos módon, közönséges, alacsonyabb vagy magasabb hőmérsékleten, nyitott vagy zárt edényben, adott esetben nyomás alatt, hígítószerek és/vagy katalizátorok és/vagy kondenzálószerek jelenlétében vagy ilyenek alkalmazása nélkül folytathatók le. A kívánt új vegyületeket a reakciókörülményektől függően szabad bázis vagy valamely 4