153794. lajstromszámú szabadalom • Érintkezőpár árammegszakító berendezéshez

153794 3 4 minden kisegítő berendezés nélkül, az érintke­zőknek a karokkal ellentétes véigei irányában. A találmány tárgya érintkezőpár árammeg­szakító 'berendezéshez, amely pusztán áram­hurok hatására biztosítja az érintkezők között a megszakításnál keletkező ív kifúvását és mindegyik érintkezője ívkioltó nyúlvánnyal el­látott lapos karral rendelkezik és a karból sík érintkezőfelület emelkedik ki és a karóik: az érintkezőpár zárt helyzetében párhuzamosak és azonos irányúak, továbbá mindegyik kart, nyúl­ványát és érintkező felületét középen végig­futó rés két szimmetrikus részre bontja és az jellemzi, hogy a rés az érintkezők áraniesatla­kozási helye felé szimmetrikusan bővül, to­vábbá mindegyik fél-karnak a rés legbővebb részénél levő keresztmetszete kisebb, mint ezen felkarnak a rés legbővebb részétől a fél-érint­kezőfelület felé eső keresztmetszetei, továbbá, hogy az említett legkisebb keresztmetszet súly­pontja távolabb van a rés axiális síkjától, mint a megfelelő fél-érintkező-felület külső szélétől. Első közelítésre mindegyik csökkentett sza­kaszban az áramsűrűséget egyenletesnek téte­lezhetjük fel oly módon, hogy ha a csökkentett keresztmetszet körvonala domború (a belépő részek nélkül), az áram középső áramlási vo­nala ebben a keresztmetszetben körülbelül a súlyponton halad keresztül. Továbbá, ha ennek a csökkentett keresztmetszetnek vastagsága egyenletes, ez a hely a keresztmetszet alakjá­tól függetlenül a keresztmetszet középvonalá­nak közepén van. Ilyen feltételek esetén az érintkezők szétvá­lasztásának pillanatában az ív a két kontaktus­felület egyik felén jön létre, azok tetszőleges pontján és a csökkentett keresztmetszeten át­naladó áramvonalak az ív keletkezésének ol­dalán a. központi rés irányában görbülve kény­szerűen konvergálnák és így megakadályozzuk, hogy az ív talppontja az érintkező legközelebbi oldalsó éle felé mozogjon. Másrészt, figyelembe véve a két profilos érintkezőket, az érintkező végeket tartó karré­szek sík alakja és párhuzamos elrendezése kö­vetkeztében, az áramvonalak, amelyek az ív­hez csatlakoznak, párhuzamos ágakkal rendel­kező lapított hurok alakúak oly módon, hogy az áramvonalak által létesített mező eredője az árambevezetés helyétől távolodó irányban mu.íai. Az érintkezőnek fél-érintkező végei előnyö­sen a rés párhuzamos széléig nyúlnak. így az ív a rés széleinek: síkjában távozhat folyama­tosan eltolódva, anélkül, hogy irányát változ­tatná. Az érintkezőket előnyösen nemes fém­ből, pl. ezüstből állítjuk elő. A rés bővülésének legkedvezőbb alakja a há­romszög alak. Természetesen, más kiképzésű karok alkalmazásával egyéb alakok is létrehoz­hatók, mint pl. köralak. Végül az érintkezőnek két félkarra való fel­osztása a rögzítési pontig meghosszabbítható, Deleértve magát a rögzítést is oly módon, hogy a í-iét félkar egymástól függetlenné válik és ez lehetővé teszi, hogy azokon különállóan egyenlő érintkező nyomást alkalmazzunk. Ilyen mó­don teljes biztonsággal kigyenlíthetjük az érintkező nyomást a félérintkező végekből álló párok közlött. A továbbiakban rajzok kapcsán a találmány jobb megvilágítására példaként a megvalósí­tás néhány módozatát írjuk le, amely termé­szetesen a találmány tárgyát nem korlátozza kizárólag az itt leírt megoldásokra. Az i. ábra a 2. ábra 1—I vonala mentén vett metszet, mely a két érintkezőből kialakított megszakítót szemlélteti az érintkezők nyitási pillanatában. A 2. ábra a két érintkező egyikének elöl­nézete az 1. ábra II—II vonala mentén véve. A 3. ábra a 4. ábra III—III vonala mentén vett keresztmetszet és egykarú árammegszakító berendezés különböző érintkezőit szemlélteti. A 4. ábra a 3. ábra IV—IV vonala mentén vett metszet. Az 5. .ábra az érintkező egy kiviteli változa­tát szemlélteti homloknézetben. A. 6. és 7. ábra az 5. ábra VI—VI, illetve VII—VII vonala mentén vett metszet. Az 1. és 2. ábrán szemléltetett árammegsza­kító berendezés az A álló érintkezőket és B mozgó érintkezőket tartalmaz, és mindegyikre találmány szerinti C kontaktusok vann sze­relve. Mindegyik C kontaktus középen átlyukasz­tott rögzítő 1 alapot tartalmaz; amelyen ke­resztül a 2 csavar nyúlik. Az aljzat két oldalán ferde irányban két, egymáshoz hasonló és pár­huzamosan 3 karrész nyúlik ki; ezek 4 végző­désük irányában elvékonyodnak. Előnyösen mindegyik 3 karrész, amint azt a rajz is szemlélteti, először a nagyobb ferdeségű 3a résszel indul az 1 alapból, majd a 3b rész­ben folytatódik, amelynek egyik éle párhuza­mos a megfelelő 7 kontaktusfelülettel. Ezen­kívül az érintkező 3b részei a sík 3c részekkel vannak összeerősítve az előbbiekre merőlege­sen és egyazon érintkező két részét tengely­irányú 6 rés választja el. Mindegyik 3 c rész az érintkező vég egy-egy 5 félrészét hordozza és a két 'félrészt a tengely­irányú 6 rés választja el. Az érintkező vég mindegyik 5 félrésze a 7 kontaktusfelület felét tartalmazza, amely az alatta fekvő 3ic részihez viszonyítva kiugrik és a kar 3b részének külső oldalfelületéhez csatlakozik a rézsútos 8 felü­let útján, míg a megfelelő 3 c rész: alsó és felső részeihez a rézsútos 9 és 10 felületek útján. A 10 felületek és a 3c rész a lapos ívoltó szarv 4 végződése irányában vékonyodva folytatód­nak. Az 1 alap irányában a 6 rés háromszög alak­ban bővül oly módon, hogy a 3c részek belső 11 szélei a 3a részekhez illeszkednek és. a 3a részek: között az 1 alap irányában a rés meg­tartja legnagyobb bőságét. Ilyen módon az áramvonalaknak a karok alapjánál levő beérkezési helye és a fölötte levő 3b és 3c részek között csökkenttet méretű 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 2

Next

/
Thumbnails
Contents