153794. lajstromszámú szabadalom • Érintkezőpár árammegszakító berendezéshez
153794 3 4 minden kisegítő berendezés nélkül, az érintkezőknek a karokkal ellentétes véigei irányában. A találmány tárgya érintkezőpár árammegszakító 'berendezéshez, amely pusztán áramhurok hatására biztosítja az érintkezők között a megszakításnál keletkező ív kifúvását és mindegyik érintkezője ívkioltó nyúlvánnyal ellátott lapos karral rendelkezik és a karból sík érintkezőfelület emelkedik ki és a karóik: az érintkezőpár zárt helyzetében párhuzamosak és azonos irányúak, továbbá mindegyik kart, nyúlványát és érintkező felületét középen végigfutó rés két szimmetrikus részre bontja és az jellemzi, hogy a rés az érintkezők áraniesatlakozási helye felé szimmetrikusan bővül, továbbá mindegyik fél-karnak a rés legbővebb részénél levő keresztmetszete kisebb, mint ezen felkarnak a rés legbővebb részétől a fél-érintkezőfelület felé eső keresztmetszetei, továbbá, hogy az említett legkisebb keresztmetszet súlypontja távolabb van a rés axiális síkjától, mint a megfelelő fél-érintkező-felület külső szélétől. Első közelítésre mindegyik csökkentett szakaszban az áramsűrűséget egyenletesnek tételezhetjük fel oly módon, hogy ha a csökkentett keresztmetszet körvonala domború (a belépő részek nélkül), az áram középső áramlási vonala ebben a keresztmetszetben körülbelül a súlyponton halad keresztül. Továbbá, ha ennek a csökkentett keresztmetszetnek vastagsága egyenletes, ez a hely a keresztmetszet alakjától függetlenül a keresztmetszet középvonalának közepén van. Ilyen feltételek esetén az érintkezők szétválasztásának pillanatában az ív a két kontaktusfelület egyik felén jön létre, azok tetszőleges pontján és a csökkentett keresztmetszeten átnaladó áramvonalak az ív keletkezésének oldalán a. központi rés irányában görbülve kényszerűen konvergálnák és így megakadályozzuk, hogy az ív talppontja az érintkező legközelebbi oldalsó éle felé mozogjon. Másrészt, figyelembe véve a két profilos érintkezőket, az érintkező végeket tartó karrészek sík alakja és párhuzamos elrendezése következtében, az áramvonalak, amelyek az ívhez csatlakoznak, párhuzamos ágakkal rendelkező lapított hurok alakúak oly módon, hogy az áramvonalak által létesített mező eredője az árambevezetés helyétől távolodó irányban mu.íai. Az érintkezőnek fél-érintkező végei előnyösen a rés párhuzamos széléig nyúlnak. így az ív a rés széleinek: síkjában távozhat folyamatosan eltolódva, anélkül, hogy irányát változtatná. Az érintkezőket előnyösen nemes fémből, pl. ezüstből állítjuk elő. A rés bővülésének legkedvezőbb alakja a háromszög alak. Természetesen, más kiképzésű karok alkalmazásával egyéb alakok is létrehozhatók, mint pl. köralak. Végül az érintkezőnek két félkarra való felosztása a rögzítési pontig meghosszabbítható, Deleértve magát a rögzítést is oly módon, hogy a í-iét félkar egymástól függetlenné válik és ez lehetővé teszi, hogy azokon különállóan egyenlő érintkező nyomást alkalmazzunk. Ilyen módon teljes biztonsággal kigyenlíthetjük az érintkező nyomást a félérintkező végekből álló párok közlött. A továbbiakban rajzok kapcsán a találmány jobb megvilágítására példaként a megvalósítás néhány módozatát írjuk le, amely természetesen a találmány tárgyát nem korlátozza kizárólag az itt leírt megoldásokra. Az i. ábra a 2. ábra 1—I vonala mentén vett metszet, mely a két érintkezőből kialakított megszakítót szemlélteti az érintkezők nyitási pillanatában. A 2. ábra a két érintkező egyikének elölnézete az 1. ábra II—II vonala mentén véve. A 3. ábra a 4. ábra III—III vonala mentén vett keresztmetszet és egykarú árammegszakító berendezés különböző érintkezőit szemlélteti. A 4. ábra a 3. ábra IV—IV vonala mentén vett metszet. Az 5. .ábra az érintkező egy kiviteli változatát szemlélteti homloknézetben. A. 6. és 7. ábra az 5. ábra VI—VI, illetve VII—VII vonala mentén vett metszet. Az 1. és 2. ábrán szemléltetett árammegszakító berendezés az A álló érintkezőket és B mozgó érintkezőket tartalmaz, és mindegyikre találmány szerinti C kontaktusok vann szerelve. Mindegyik C kontaktus középen átlyukasztott rögzítő 1 alapot tartalmaz; amelyen keresztül a 2 csavar nyúlik. Az aljzat két oldalán ferde irányban két, egymáshoz hasonló és párhuzamosan 3 karrész nyúlik ki; ezek 4 végződésük irányában elvékonyodnak. Előnyösen mindegyik 3 karrész, amint azt a rajz is szemlélteti, először a nagyobb ferdeségű 3a résszel indul az 1 alapból, majd a 3b részben folytatódik, amelynek egyik éle párhuzamos a megfelelő 7 kontaktusfelülettel. Ezenkívül az érintkező 3b részei a sík 3c részekkel vannak összeerősítve az előbbiekre merőlegesen és egyazon érintkező két részét tengelyirányú 6 rés választja el. Mindegyik 3 c rész az érintkező vég egy-egy 5 félrészét hordozza és a két 'félrészt a tengelyirányú 6 rés választja el. Az érintkező vég mindegyik 5 félrésze a 7 kontaktusfelület felét tartalmazza, amely az alatta fekvő 3ic részihez viszonyítva kiugrik és a kar 3b részének külső oldalfelületéhez csatlakozik a rézsútos 8 felület útján, míg a megfelelő 3 c rész: alsó és felső részeihez a rézsútos 9 és 10 felületek útján. A 10 felületek és a 3c rész a lapos ívoltó szarv 4 végződése irányában vékonyodva folytatódnak. Az 1 alap irányában a 6 rés háromszög alakban bővül oly módon, hogy a 3c részek belső 11 szélei a 3a részekhez illeszkednek és. a 3a részek: között az 1 alap irányában a rés megtartja legnagyobb bőságét. Ilyen módon az áramvonalaknak a karok alapjánál levő beérkezési helye és a fölötte levő 3b és 3c részek között csökkenttet méretű 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 2