153787. lajstromszámú szabadalom • Adóberendezés modulált rezgések átvitelére

153787 3 4 moduláló feszültség közötti arányt gyakorlati­lag (1 -f- a2 ) tényezővel megnöveli. Mint ismeretes, a modulációs indexen a ha­tároló fokozatba vezetett jel burkoló görbéje amplitúdójának és a vivő-hullámrezgés ampli­túdójának arányát értjük. A találmányt és előnyeit rajz alapján ismer­tetjük részletesebben. Az 1. ábra a találmány szerinti berendezés példakénti tömbvázlata. A 2. ábra néhány diagramot szemléltet a ta­lálmány szerinti berendezés magyarázatára. A 3. ábra a találmány szerinti berendezés tovább javított kivitelének tömbvázlata, míg a 4. ábra a 3. ábra szerinti berendezés ma­gyarázatára szolgáló frekvenciadiagram. Az 1. ábra szerinti adóberendezésnél, amely 30—9000 Hz sávban zenejelek vagy beszédjelek átvitelére szolgál, az 1 mikrofonból származó jeleket 2 aluláteresztő szűrőn és kisfrekvenciás 3 erősítőn át 4 amplitúdó modulátor fokozatba vezetjük, amelyhez például 400 klíz-es 5 vivő­hullám oszcillátor csatlakozik. A 4 amplitúdó­modulátor fokozat kimenő köréről 6 szíírő al­kalmazása mellett, a vivőbuilámrezgésekkcl együtt a 400,030—409 kHz sávba fekvő felső oldalsávot vesszük le. Ha az adott berendezésben például p frek­venciájú egyetlen szinusz alakú rezgést viszünk át, akkor a modulátor fokozat kimenetén az átvitt w frekvenciájú V vivőhullámrezgés mel­lett, az (w -\- p) frekvenciájú beszédsáv is meg­jelenik. Ezeket a rezgéseket a 2a. ábrán frek­venciadiagramban ábrázoltuk. Ebben a frek­venciadiagramban a vivőhullámrezgés ampli­túdóját 1 értékre redukáltuk és a beszédoldal­sáv amplitúdója a, amelynek kisebbnek kell lennie, mint a vivőhullám 1 értékű amplitú­dója, hogy elkerüljük a túlmodulálást. Az itt megadott egyoldalsávos átvitel vele együtt átvitt vivőhullámrezgésekkel a normá­lis amplitudómodulációval szemben azzal az előnnyel jár, hogy állandó adóteljesítmény mellett az információ jelek teljesítménye jelen­tősen növelhető és emellett frekvencia megta­karítást valósítunk meg, ezzel szemben áll azonban, hogy az adóberendezés által átvitt rezgések normális amplitúdómodulációs vevő­ben való vételnél jelentős jeltorzulást mutat­nak, amint azt a 2b. ábrán bemutatott vektor­diagram alapján részletesebben magyarázzuk. Ezen az ábrán a V vektor ismét a vivőhui­lámrezgést ábrázolja, amely körül p frekven­ciával a szinusz alakú beszédfrekvencia a amp­litúdóval forog, míg ezen vektorok E eredő vektora az átvitt rezgések burkoló görbéjét írja le, amely, amint a 2c. ábra idődiagramjá­ból látható, már nem szinusz alakban változik úgy, hogy ezen burkoló görbe normális ampli­túdó-modulációs vevőben való demodulálásá­nál a kívánt p frekvencia mellett torzítási ter­mékek is keletkeznek. A burkoló görbét matematikai alakban a kö­vetkező képlet adja meg: E — V (1 -j- a cos pt)2 + a 2 sin 2 pt vagy sorba fejtve: E = (1 + — a2 +—+ •••) + (a — — a3 -4 64 8 — — a* — ...) 64 cos pt + ( a2 — — a 4 — . . .) cos 2 pt + 4 16 + ( —a 3 _— a= - ...) 8 64 cos 3 pt, és így tovább. A 2a. ábrán bemutatott frekvenciaspekt­rum átvitelénél tehát normális amplitúdómodu­lációs vevő kimenetén a kívánt a cos pt iníor­mációkomponens mellett fellépnek még cos 2pt, cos 3pt, . . . stb. torzítási termékek is, amelyek az információkomponens növekvő a amplitúdó­jával progresszív módon növekednek, például az információkomponens maximális a ampli­túdójánál, amely a vivőhullám amplitúdójának 0,7 része, a teljes torzítási szint értéke 17% szemben a —15 dB-nek megfelelő vivőhullám­szinttel. Ha az információjel több írekvenciakompo­nenst tartlmaz, amint az a zenejeleknél és be­szédjeleknél általánosan fennáll és az infor­mációjel például a p komponens mellett még a q frekvenciakomponenst is tartalmazza, ak­kor ezen minden egyes komponens felharmo­nikusai mellett még interferenciatermékek is keletkeznek p -f- q, p — q, 2p + q, 2p — q .. .stb. frekvenciákkal. A teljes torzítási szint értéke, amely 2p, 2q stb. harmonikus torzítások szint­jéből és a p + q, p — q ... stb. interferencia termékek szintjéből tevődik össze, a vivőhullám szintjével szemben — 14 dB-t tesz: ki 0,7 modulációs mélység és a p és q beszédkompo­nensek azonos szintje mellett. A kapott egyoldalsávos jelnek normális amp­litúdómodulációs vevőben való demoduláíásával fellépő torzítások csökkentésére már javasol­ták, hogy az egyoldalsávos jel burkoló görbé­jét az eredeti átviendő kisfrekvenciás jellel he­lyettesítsék, mert a demodulálás amplitúdó­modulációs vevőben az ilyen módon átvitt jel burkoló görbéjét adja, amely azután alakjá­ban az eredeti átviendő kisfrekvenciás jelnek felel meg. Erre a célra a 6 szűrő kimenetéről vett egyoldalsávos jelet a 7 amplitúdó hatá­rolóban — amelyhez 8 kimenő szűrő tartozik — konstans értékre határolják és 9 erősítőn át vivőhullámrezgésként 10 kimenő modulátorra vezetik, amelyre egyidejűleg 11 modulátorerő­sítőn keresztül az eredetileg átviendő jelet is vezetik. Az amplitudómodulátor számára szol­gáló moduláló feszültséget az adott kiviteli alaknál azáltal kapják, hogy a 6 szűrő kimene­téről vett egyoldalsávos jelet a helyi 5 vivő­hullám oszcillátorral összekötött 12 egy oldalsáv 10 15 20 25 c.O 35 40 45 50 55 60 o

Next

/
Thumbnails
Contents