153787. lajstromszámú szabadalom • Adóberendezés modulált rezgések átvitelére
153787 3 4 moduláló feszültség közötti arányt gyakorlatilag (1 -f- a2 ) tényezővel megnöveli. Mint ismeretes, a modulációs indexen a határoló fokozatba vezetett jel burkoló görbéje amplitúdójának és a vivő-hullámrezgés amplitúdójának arányát értjük. A találmányt és előnyeit rajz alapján ismertetjük részletesebben. Az 1. ábra a találmány szerinti berendezés példakénti tömbvázlata. A 2. ábra néhány diagramot szemléltet a találmány szerinti berendezés magyarázatára. A 3. ábra a találmány szerinti berendezés tovább javított kivitelének tömbvázlata, míg a 4. ábra a 3. ábra szerinti berendezés magyarázatára szolgáló frekvenciadiagram. Az 1. ábra szerinti adóberendezésnél, amely 30—9000 Hz sávban zenejelek vagy beszédjelek átvitelére szolgál, az 1 mikrofonból származó jeleket 2 aluláteresztő szűrőn és kisfrekvenciás 3 erősítőn át 4 amplitúdó modulátor fokozatba vezetjük, amelyhez például 400 klíz-es 5 vivőhullám oszcillátor csatlakozik. A 4 amplitúdómodulátor fokozat kimenő köréről 6 szíírő alkalmazása mellett, a vivőbuilámrezgésekkcl együtt a 400,030—409 kHz sávba fekvő felső oldalsávot vesszük le. Ha az adott berendezésben például p frekvenciájú egyetlen szinusz alakú rezgést viszünk át, akkor a modulátor fokozat kimenetén az átvitt w frekvenciájú V vivőhullámrezgés mellett, az (w -\- p) frekvenciájú beszédsáv is megjelenik. Ezeket a rezgéseket a 2a. ábrán frekvenciadiagramban ábrázoltuk. Ebben a frekvenciadiagramban a vivőhullámrezgés amplitúdóját 1 értékre redukáltuk és a beszédoldalsáv amplitúdója a, amelynek kisebbnek kell lennie, mint a vivőhullám 1 értékű amplitúdója, hogy elkerüljük a túlmodulálást. Az itt megadott egyoldalsávos átvitel vele együtt átvitt vivőhullámrezgésekkel a normális amplitudómodulációval szemben azzal az előnnyel jár, hogy állandó adóteljesítmény mellett az információ jelek teljesítménye jelentősen növelhető és emellett frekvencia megtakarítást valósítunk meg, ezzel szemben áll azonban, hogy az adóberendezés által átvitt rezgések normális amplitúdómodulációs vevőben való vételnél jelentős jeltorzulást mutatnak, amint azt a 2b. ábrán bemutatott vektordiagram alapján részletesebben magyarázzuk. Ezen az ábrán a V vektor ismét a vivőhuilámrezgést ábrázolja, amely körül p frekvenciával a szinusz alakú beszédfrekvencia a amplitúdóval forog, míg ezen vektorok E eredő vektora az átvitt rezgések burkoló görbéjét írja le, amely, amint a 2c. ábra idődiagramjából látható, már nem szinusz alakban változik úgy, hogy ezen burkoló görbe normális amplitúdó-modulációs vevőben való demodulálásánál a kívánt p frekvencia mellett torzítási termékek is keletkeznek. A burkoló görbét matematikai alakban a következő képlet adja meg: E — V (1 -j- a cos pt)2 + a 2 sin 2 pt vagy sorba fejtve: E = (1 + — a2 +—+ •••) + (a — — a3 -4 64 8 — — a* — ...) 64 cos pt + ( a2 — — a 4 — . . .) cos 2 pt + 4 16 + ( —a 3 _— a= - ...) 8 64 cos 3 pt, és így tovább. A 2a. ábrán bemutatott frekvenciaspektrum átvitelénél tehát normális amplitúdómodulációs vevő kimenetén a kívánt a cos pt iníormációkomponens mellett fellépnek még cos 2pt, cos 3pt, . . . stb. torzítási termékek is, amelyek az információkomponens növekvő a amplitúdójával progresszív módon növekednek, például az információkomponens maximális a amplitúdójánál, amely a vivőhullám amplitúdójának 0,7 része, a teljes torzítási szint értéke 17% szemben a —15 dB-nek megfelelő vivőhullámszinttel. Ha az információjel több írekvenciakomponenst tartlmaz, amint az a zenejeleknél és beszédjeleknél általánosan fennáll és az információjel például a p komponens mellett még a q frekvenciakomponenst is tartalmazza, akkor ezen minden egyes komponens felharmonikusai mellett még interferenciatermékek is keletkeznek p -f- q, p — q, 2p + q, 2p — q .. .stb. frekvenciákkal. A teljes torzítási szint értéke, amely 2p, 2q stb. harmonikus torzítások szintjéből és a p + q, p — q ... stb. interferencia termékek szintjéből tevődik össze, a vivőhullám szintjével szemben — 14 dB-t tesz: ki 0,7 modulációs mélység és a p és q beszédkomponensek azonos szintje mellett. A kapott egyoldalsávos jelnek normális amplitúdómodulációs vevőben való demoduláíásával fellépő torzítások csökkentésére már javasolták, hogy az egyoldalsávos jel burkoló görbéjét az eredeti átviendő kisfrekvenciás jellel helyettesítsék, mert a demodulálás amplitúdómodulációs vevőben az ilyen módon átvitt jel burkoló görbéjét adja, amely azután alakjában az eredeti átviendő kisfrekvenciás jelnek felel meg. Erre a célra a 6 szűrő kimenetéről vett egyoldalsávos jelet a 7 amplitúdó határolóban — amelyhez 8 kimenő szűrő tartozik — konstans értékre határolják és 9 erősítőn át vivőhullámrezgésként 10 kimenő modulátorra vezetik, amelyre egyidejűleg 11 modulátorerősítőn keresztül az eredetileg átviendő jelet is vezetik. Az amplitudómodulátor számára szolgáló moduláló feszültséget az adott kiviteli alaknál azáltal kapják, hogy a 6 szűrő kimenetéről vett egyoldalsávos jelet a helyi 5 vivőhullám oszcillátorral összekötött 12 egy oldalsáv 10 15 20 25 c.O 35 40 45 50 55 60 o
