153749. lajstromszámú szabadalom • Eljárás új kinolinvegyületek előállítására

153749 5 6 reagáltatással, pl. ásványi sav, mint kénsav, előnyösen ammóniumklorid jelenlétében vé­gezzük. A ciano-csoportokat továbbá önmagában is­meretes módon acil-csoportokká is átalakíthat­juk. Ezt a reakciót pl. úgy végezzük, hogy a ciano-csoportot tartalmazó végterméket vala­mely R0 -M+ általános képletű reagenssel, amely képletben R0 adott esetben szubsztituált szén­hidrogén-csoportot, pl. alkil-csoportot, míg M+ egy a periódusos rendszer I.A-csoportjába tar­tozó fém kationját, pl. lítiumot vagy nátriumot, vagy pedig valamely Hal-Mg+ általános képletű csoportot, mely képletben Hal halogénatomot, mint klórt, brómot vagy jódot jelent, reagál­tatjuk. A fenti reakciót is szokásos módon vé­gezzük. Megjegyezzük azt, hogy a fentiekben és a következőkben megnevezett reakciókat kíván­ság szerint egyenként vagy tetszés szerinti sor­rendben foganatosítjuk. Az 1-helyzetben nem szubsztituált dekahidro­kinolinokat adott esetben a fenti reakció el­végzése előtt az 1-helyzetben acilezhetjük. Acil­-csoportokként rövidszénláncú alkanoil-, ben­zoil- vagy karbobenzoxi-csoportokat vihetünk be. Az acilezést szokásos módon pl. reakció­képes funkcionális savszármazékokkal, mint savkloridokkal vagy anhidridekkel való rea­gáltatással kivitelezzük. Az 1-helyzetben benzil- vagy karbobenzoxi­-szubsztituenseket tartalmazó végtermékekből a kívánt átalakítások elvégzése után a fenti szubsztituenseket szokásos módon eltávolíthat­juk, pl. hidrogenolízissel való lehasítás útján. Az előállított 1-acil-vegyületeket szokásos mó­don hidrolízissel bonthatjuk el. A kiindulási anyagoktól és a reakció körül­ményektől függően a végtermékeket szabad formában vagy pedig ugyancsak a találmány oltalmi körébe tartozó sók formájában nyer­hetjük ki. A sóformában kapott végtermékeket önmagában ismeretes módon, pl. alkalikus kém­hatású vegyületekkel vagy ioncserélőkkel ala­kíthatjuk át a szabad bázisokká. A szabad bá­zisokból szerves vagy szervetlen savak, főként gyógyászatilag alkalmazható sók képzésére meg­felelő savak felhasználásával sókat nyerhetünk. Gyógyászatilag alkalmazható savakként példa­képpen a következőket említjük meg: halogén-, hidrogénsavak, kénsavak, foszforsavak, salét­romsav, perklórsav, alifás-, aliciklusos-, aromás­vagy heterociklusos karbon- vagy szulfonsavak, mint hangyasav, ecetsav, propionsav, borostyán­kősav, glikolsav, tejsav, almasav, borkősav, cit­romsav, aszkorbinsav, maleinsav, hidroxima­leinsav vagy piroszőlősav, fenilecetsav, benzoe­sav, p-aminobenzoesav, antranilsav, p-hidroxi­benzoilsav, szalicilsav,, p-aminoszalicilsav, em­bonsav, metánszuifosav, etánszulfosav, hidroxi­etánszulfosav, etilénszulfosav, halogénbenzoszul­fosav, toluolszulfosav, naftalinszulfosav vagy szulfanilsav, továbbá a metionin, triptofán, lizin vagy arginin. Az új vegyületek fent megadotton kívül, esetleg más savakkal, pl. pikrinsavval képzett sói, vagyis pikrátjai a szabad bázis formájá­ban kapott végtermékek tisztítására is fel­használhatók. Ez esetben a szabad bázisokat sókká alakítjuk át, a sókat elkülönítjük és a sókból a szabad bázisokat ismét felszabadít­juk. Mivel az új vegyületek szabad formái és sói között szoros kémiai rokonság áll fenn, így ha az előzőekben vagy a következőkben szabad bázisokról írunk, úgy ebbe értelemszerűen és célszerűen, adott esetben, a szabad vegyületek sóit is beleértjük. A találmány szerinti eljárás olyan kiviteli formákra is vonatkozik, amelyekben a szintézis valamely lépéséből nyert közbenső termékből indulunk ki, és -a még hiányzó szintézislépése­ket elvégezzük, míg a más esetben a kiinduló­anyagokat a reakciókörülmények között ké­pezzük, vagy ismét más esetben, ahol a reak­ciókomponensek adott esetben sóik formájában lesznek felhasználva. A találmány szerinti eljárás egyik változata szerint a 2-(béta-cianoetil)-4-R"-4-R'-ciklohexa­nont, amely képletben R' és R" a fenti jelen­téssel rendelkezik, redukciónak vetjük alá. A redukciónál először a béta-cianometil-csoportot a gamma-aminopropil-csoporttá redukáljuk, ez utóbbi a találmány szerint intramolekulárisan Schiff-bázissá kondenzál, végül a kapott bázist dekahidrokinolinná redukáljuk. A redukciót ön­magában ismert módszerrel végezzük. Célsze­rűen úgy járunk el, hogy a redukálandó ve­gyületet valamely hidrogénező katalizátor, mint nikkel- vagy palládium-katalizátor, pl. Raney­nikkel vagy palládiumos aktívszén jelenlétében hidrogénezzük. Mivel a redukció részben a Scmíí-bázis képzésénél megáll, előnyösen úgy járunk el, hogy ez utóbbit nátriumbórhidriddel utánredukáljuk abból a célból, hogy a kapott Schiff-bázis nem redukált részét teljes mérték­ben dekahidrokinolinná alakítsuk át. A találmány szerinti eljárás másik változata értelmében valamely 2-(gamma-oxopropil)-4-R"­-4~R'-ciklohexanont, amely képletben R' és R" a fenti jelentéssel rendelkezik, ammóniával, vagy monoszubsztituált aminnal, vagy hidroxil­aminnal reagáltatjuk és redukáljuk. A reakció közben a gamma-oxopropil-csoportot tartalmazó megfelelő Schiff-bázis, ill. ennek oximja kép­ződik, mely a megfelelő gamma-aminopropil­-csoporttá redukálható. A gamma-aminopropil-csoportot tartalmazó vegyület a találmány szerint a még jelenlevő oxo-csoporttal kondenzál és az így nyert kon­denzációs terméket a találmány szerint tovább redukáljuk. A találmány szerinti eljárás további válto­zata szerint kiindulóanyagként az l-X-2-(gam­ma-X'-propil)-4-R"-4-R'-ciklohexén kiinduló­anyagból, amely képletben X és X' kicserél­hető csoportokat, pl. a fenti jelentéssel rendel­kező kicserélhető csoportokat jelent, ammóniá­val vagy monoszubsztituált aminnal való rea­gáltatással a kívánt és megfelelő végterméket nyerhetjük. 10 15 20 25 SO 35 40 45 50 55 60 3

Next

/
Thumbnails
Contents