153740. lajstromszámú szabadalom • Eljárás B12 vitamin előállítására
MAGYAR NÉPKÖZTÁRSASÁG ORSZÁGOS TALÁLMÁNYI HIVATAL SZABADALMI LEÍRÁS SZOLGALATI TALÄLMÄNY Bejelentés napja: 1965. XII. 08. Közzététel napja: 1967. I. 23. Megjelent: 1967. X. 16. (Rí—290) 153740 Szabadalmi osztály: 33 h 1—8 Nemzetközi osztály: A 61 k Decimái osztályozás: Feltalálók: Dr. Johan Béla mikrobiológus, Székely Dénes vegyészmérnök, Szemler László vegyészmérnök, Kiss János vegyészmérnök, Zeller István vegyésztechnikus, Tornyi Mihály szakmunkás, Tulajdonos: Richter Gedeon Vegyészeti Gyár Rt., Budapest Eljárás Bi2 vitamin előállítására A találmány tárgyát új eljárás képezi cianokobalmin és egyéb B12 vitaminhatású faktorok specifikus táptalajon végzett szeptikus fermentáció útján történő előállítására. Ismeretes, hogy a városi szennyvizek iszapjában (továbbiakban: iszapban) számottevő menynyiségű B12 vitamin van, amelyet a szennyvízben levő tápanyagokból az ott levő mikroorganizmusok termelnek. Ismeretesek továbbá eljárások az iszapban levő baktériumok szaporodásának különféle adalékanyagokkal való elősegítésére és így az iszap B^-tartalmának megnövelésére. Ezek az eljárások a B12 -vitaminnak az iszapból kiinduló ipari termelését tették lehetővé. Ezeknek az eljárásoknak közös jellemvonásuk, hogy iszapot használnak egyrészt mint kiindulási oltóanyagot (inokulumot), másrészt mint tápanyagot, s ezt kiegészítve különféle anyagokkal, termelik a B12 vitamint. Az újabb eljárásokban ezt kiegészítették az előző fermentációból származó oltóanyaggal. Az ilyen, inokulumként és részben táptalajként, természetes szennyvíziszapot alkalmazó B12 vitamintermelő eljárások, előnye, hogy a fermentációt nem kell steril körülmények között végezni, ezáltal lehetővé válik nagyméretű (pl. 500 m3 ) fermentorok viszonylag egyszerű és kevéssé költséges módon való üzemeltetése, nincs szükség állandó keverésre és levegőztetésre, és a fermentáció B12 vitamin hozama eléggé nagy ahhoz, hogy az eljárás gazdaságos legyen. Ezek a szennyvíziszapon alapuló szeptikus fermentációs eljárások azonban komoly hát-5 rányokat is mutatnak, ezek elsősorban a következők : a) Az inokulumként felhasználásra kerülő szennyvíziszap folyamatos biztosítása általában nehézségekkel jár. Egy-egy fermentációhoz 10 nagymennyiségű, pl. 100 m3 szennyvíziszapot kell a szennyvíztelepről a fermentációs üzembe szállítani. A folyamatosan szükséges nagymennyiségű szennyvíziszap folyamatos beszerzése rendsze-15 rint nem biztosítható egyetlen szennyvíztelepről, a különböző telepekről származó, különféleképpen kezelt iszapok minőségének és baktériumflórájának különbségei pedig üzemi nehézségeket okoznak. 20 b) A nagyrészt háztartásokból származó városi szennyvíz évszakonként különböző összetételű, s ennek megfelelően változik az iszap összetétele is, sőt baktérium-populációja is. A városi szennyvízhez keveredő ipari szenny-25 vizekből különféle, B12 termelő fermentáció szempontjából ártalmas anyagok kerülhenek az iszapba és üzemi zavarokat okozhatnak. c) Az iszappal a fermentációba kerülő „vad törzsek" lehetetlenné teszik egy állandó (stabigO lis) baktériumpopuláció kialakulását, ami pedig 153740
