153734. lajstromszámú szabadalom • Elektromechanikus működésű izokron regulátor erőgépekhez
153734 3 4 gely által átvitt forgatónyomaték a hajtó tengely fordulatszámától függetlenül változatlan és ha a hajtott tengelyre ugyancsak változatlan fékező nyomaték hat, akkor ennek a tengelynek a fordulatszáma konstans marad. Ez azt jelenti, amennyiben a motor fordulatszáma megváltozik és ezzel az- említett haj'tótengely fordulatszáma is változik, akkor más lesz az. elmaradás százaiákos értéke, az úgynevezett _ szlip, de változatlan marad a hajtott tengely fordulatszáma, -mert sem a forgatónyomaték, sem a fékező nyomaték nem változik. Az állandó fordulatú tengely hajtására elvileg bárminő tengelykapcsoló alkalmazható, amely csuszamlást (elmaradást) tesz lehetővé, ilyen pl. a súrlódó kapcsoló. Az eddigi kísérletek tanulsága szerint azonban a súrlódó kapcsoló a találmány céljaira nem előnyös, mert kopásokkal és melegedéssel jár, továbbá mert nehéz az átvitt forgatónyomaték állandóságát biztosítani. Viszont nagyon megfelelőnek bizonyult az olyan tengelykapcsoló, amelynél az erőt mágneses vonzás adja. Az; állandó fordulatszámú tengely fékezésére nézve elvileg szintén bárminő szerkezet alkalmazható, amellyel egy forgó tengelyt fékezni lehet, így pl. alkalmazhatunk .ezen a hajtott tengelyen dörzsíéket, folyadék fék et, elektromos- vagy levegőféket stb., melyek közül eddig a levegőfék vált be legjobban. Az állandó fordulatszámú tengely a motor kívánt ill. beállított fordulatszámánál pontosan ugyanazzal a sebességgel forog, mint a hozzá tartozó — a motor által forgatott — érzékelőtengely, melynek fordulatszáma mindig arányos a motor főtengelyének fordulatszámával. Ha a főtengely fordulatszáma változik, akkor az említett érzékelő-tengely fordulatszáma is megváltozik és eltér az állandó fordulatú tengelytől. Ezt az eltérést használjuk fel az erőgép töltésének változtatására, éspedig bárminő olyan szerkezettel, amely a fordulatszám-különbség hatására működésbe lép. A legegyszerűbb ilyen szerkezet egy anyamenetben eltolódó csavarorsó és a rajz példaképpen ilyen kiviteli alakot szemléltet. Ezen a rajzon az 1. ábra vázlatos tengelyirányú metszet, a 2. ábra pedig keresztmetszet a II—II vonal szerint. Az erőgép pl. hajó, diesel, gőzgép, vasúti mozdonyon levő motor stb. -az 1 tengelyt forgatja, ez pedig a ráékelt 2 fogaskerék révén hajtja a 4 fogaskereket és az ugyancsak ráékelt 3 kerékkel az 5 fogaskereket forgatja. Amint a rajz világosan mutatja, a módosítások egymástól eltérőek, tehát a 4 fogaskerék és a benne levő, vele együttforgó, de tengelyirányban eltolható 11 szabályozó-rúd fordulatszáma eltér az 5 fogaskerék és a vele mereven egybeépített 8 elektromágnesek fordulatszámától. Az elektromágneseket a 12 egyenáramú áramforrás a 7 csúszóérintkezők segítségével gerjeszti és ez a gerjesztés bárminő fel nem rajzolt ellenállással (vagy másként) szabályozható. Az elektromágnesekkel szemben vannak a 8 rotor 10 kivágásai által létesített lágy vas részek, amelyek úgy működnek, mint egy-egy elektromágnes-fegyverzet. Az elektromos rész; tehát mágneses tengelykapcsolót alkot, mert a 6 mágnesek vonzása a 8 rotort magával viszi. Ezt a hatást permanens mágnesekkel is el lehet érni, de akkor a vonzóerőt nem lehet szabályozni. A külső forgórészen (rotoron) 9 szárnyak vannak, amelyek levegőféket alkotnak, ül. ha a forgórészt megfelelő burkolattal vesszük körül, a forgórész mint ventillátor működik. Ennek előnye az, bogy a kifúvott légáramlat fojtásával a fékező nyomatékot könnyen lehet szabályozni ill. beállítani. A ventillátort tartalmazó forgórész: a többitől függetlenül van ágyazva: és belső részén csavarmenet van, amellyel a 11 szabályozó rúd végén levő külső menet kapcsolódik. A stabil állapot, amelynél a motor vagy más erőgép terhelés és fordulatszáma változatlan, a következő: a motortengellyel kényszer-kapcsolatban levő 4 és 5 részek egymástól eltérő és és változatlan fordulatszámmal járnak, példaképpen úgy, hogy az 5 fogaskerék forgása 20%-kal gyorsabb, mint a 4 fogaskeréké1 . A 9 lapátok által létesített fékezőhatás ül. nyomaték és a 6 elektromágnesek által létesített vonzerő olyan, hogy a 8 rész az 5, 6 részhez képest elmarad és a fordulatszámkülönbség pontosan ugyanennyi, tehát a 8 rotor 20%-kal kisebb fordulatszámmal jár, mint az elektromágneseket tartalmazó belsőrész. Ez azt jelenti, hogy a 11 rúdon levő orsó-menet és a hozzátartozó anyamenet együtt forognak, relatív elmozdulásuk nincs, tehát a 11 rész tengelyirányban mozdulatlan és így a hozzá kapcsolt (fel nem rajzolt) szabályozót nem mozgatja, az erőgép töltése tehát változatlan. Ha mármost az; erőgép terhelése megváltozik és ennek folytán az: 1 tengely forgása gyorsabbá vagy lassúbbá válik, akkor a levegőfékkel ellátott 8 rotor kivételével valamennyi forgásban levő alkatrész fordulatszáma arányosan megváltozik. A 8 rotor sebessége azért marad változatlan, mert a 6 elektromágneseiknek; sem gerjesztése sem vonzereje nem változik és- hasonlóképpen a 9 lapátok által kifejtett fékezőhatás sem változik, nyilvánvaló tehát,hogy a 8 rész fordulatszáma a belső rész fordultszámingadozásai folyamán változatlan marad. Ennek azonban feltétele az, hogy a fordulatszám-ingadozások kisebbek legyenek, mint- a két rész sebesség-különbsége, tehát a fenti példánál 20%. A gyakorlatban természetesen ezt a feltételt könnyű betartani, mert az erőgép fordulatszámingadoziasai csak 2—3%-ot tesznek ki. Az említett esetben, tehát mikor a motor által hajtott részek és így a 11 rúd fordulatszáma is megváltozik, de a 8, 9 forgórész sebessége állandó marad, az orsómén et és anyamenet már nem forognak együtt, hanem egymáshoz viszonyítva is- elfordulnak, ami a 11 szabályozó- rúd tengelyirányú eltolódását okozza. Ezt az eltolódást használjuk fel a rno-10 15 20 25 £0 35 40 4B 50 55 60 ')