153734. lajstromszámú szabadalom • Elektromechanikus működésű izokron regulátor erőgépekhez

153734 3 4 gely által átvitt forgatónyomaték a hajtó ten­gely fordulatszámától függetlenül változatlan és ha a hajtott tengelyre ugyancsak változat­lan fékező nyomaték hat, akkor ennek a ten­gelynek a fordulatszáma konstans marad. Ez azt jelenti, amennyiben a motor fordulatszáma megváltozik és ezzel az- említett haj'tótengely fordulatszáma is változik, akkor más lesz az. elmaradás százaiákos értéke, az úgynevezett _ szlip, de változatlan marad a hajtott tengely fordulatszáma, -mert sem a forgatónyomaték, sem a fékező nyomaték nem változik. Az állandó fordulatú tengely hajtására elvi­leg bárminő tengelykapcsoló alkalmazható, amely csuszamlást (elmaradást) tesz lehetővé, ilyen pl. a súrlódó kapcsoló. Az eddigi kísér­letek tanulsága szerint azonban a súrlódó kap­csoló a találmány céljaira nem előnyös, mert kopásokkal és melegedéssel jár, továbbá mert nehéz az átvitt forgatónyomaték állandóságát biztosítani. Viszont nagyon megfelelőnek bizo­nyult az olyan tengelykapcsoló, amelynél az erőt mágneses vonzás adja. Az; állandó fordu­latszámú tengely fékezésére nézve elvileg szin­tén bárminő szerkezet alkalmazható, amellyel egy forgó tengelyt fékezni lehet, így pl. alkal­mazhatunk .ezen a hajtott tengelyen dörzsíé­ket, folyadék fék et, elektromos- vagy levegő­féket stb., melyek közül eddig a levegőfék vált be legjobban. Az állandó fordulatszámú tengely a motor kívánt ill. beállított fordulatszámánál pontosan ugyanazzal a sebességgel forog, mint a hozzá tartozó — a motor által forgatott — érzékelő­tengely, melynek fordulatszáma mindig arányos a motor főtengelyének fordulatszámával. Ha a főtengely fordulatszáma változik, akkor az em­lített érzékelő-tengely fordulatszáma is megvál­tozik és eltér az állandó fordulatú tengelytől. Ezt az eltérést használjuk fel az erőgép tölté­sének változtatására, éspedig bárminő olyan szerkezettel, amely a fordulatszám-különbség hatására működésbe lép. A legegyszerűbb ilyen szerkezet egy anyamenetben eltolódó csavar­orsó és a rajz példaképpen ilyen kiviteli alakot szemléltet. Ezen a rajzon az 1. ábra vázlatos tengely­irányú metszet, a 2. ábra pedig keresztmetszet a II—II vonal szerint. Az erőgép pl. hajó, diesel, gőzgép, vas­úti mozdonyon levő motor stb. -az 1 tengelyt forgatja, ez pedig a ráékelt 2 fogaskerék révén hajtja a 4 fogaskereket és az ugyancsak rá­ékelt 3 kerékkel az 5 fogaskereket forgatja. Amint a rajz világosan mutatja, a módosítások egymástól eltérőek, tehát a 4 fogaskerék és a benne levő, vele együttforgó, de tengelyirány­ban eltolható 11 szabályozó-rúd fordulatszáma eltér az 5 fogaskerék és a vele mereven egybe­épített 8 elektromágnesek fordulatszámától. Az elektromágneseket a 12 egyenáramú áramfor­rás a 7 csúszóérintkezők segítségével gerjeszti és ez a gerjesztés bárminő fel nem rajzolt el­lenállással (vagy másként) szabályozható. Az elektromágnesekkel szemben vannak a 8 rotor 10 kivágásai által létesített lágy vas részek, amelyek úgy működnek, mint egy-egy elektro­mágnes-fegyverzet. Az elektromos rész; tehát mágneses tengelykapcsolót alkot, mert a 6 mágnesek vonzása a 8 rotort magával viszi. Ezt a hatást permanens mágnesekkel is el lehet érni, de akkor a vonzóerőt nem lehet szabá­lyozni. A külső forgórészen (rotoron) 9 szárnyak vannak, amelyek levegőféket alkotnak, ül. ha a forgórészt megfelelő burkolattal vesszük kö­rül, a forgórész mint ventillátor működik. En­nek előnye az, bogy a kifúvott légáramlat foj­tásával a fékező nyomatékot könnyen lehet szabályozni ill. beállítani. A ventillátort tar­talmazó forgórész: a többitől függetlenül van ágyazva: és belső részén csavarmenet van, amellyel a 11 szabályozó rúd végén levő külső menet kapcsolódik. A stabil állapot, amelynél a motor vagy más erőgép terhelés és fordulatszáma változatlan, a következő: a motortengellyel kényszer-kapcso­latban levő 4 és 5 részek egymástól eltérő és és változatlan fordulatszámmal járnak, példa­képpen úgy, hogy az 5 fogaskerék forgása 20%-kal gyorsabb, mint a 4 fogaskeréké1 . A 9 lapátok által létesített fékezőhatás ül. nyoma­ték és a 6 elektromágnesek által létesített vonz­erő olyan, hogy a 8 rész az 5, 6 részhez ké­pest elmarad és a fordulatszámkülönbség pon­tosan ugyanennyi, tehát a 8 rotor 20%-kal ki­sebb fordulatszámmal jár, mint az elektromág­neseket tartalmazó belsőrész. Ez azt jelenti, hogy a 11 rúdon levő orsó-menet és a hozzá­tartozó anyamenet együtt forognak, relatív el­mozdulásuk nincs, tehát a 11 rész tengely­irányban mozdulatlan és így a hozzá kapcsolt (fel nem rajzolt) szabályozót nem mozgatja, az erőgép töltése tehát változatlan. Ha mármost az; erőgép terhelése megváltozik és ennek folytán az: 1 tengely forgása gyor­sabbá vagy lassúbbá válik, akkor a levegőfék­kel ellátott 8 rotor kivételével valamennyi for­gásban levő alkatrész fordulatszáma arányosan megváltozik. A 8 rotor sebessége azért marad változatlan, mert a 6 elektromágneseiknek; sem gerjesztése sem vonzereje nem változik és- ha­sonlóképpen a 9 lapátok által kifejtett fékező­hatás sem változik, nyilvánvaló tehát,hogy a 8 rész fordulatszáma a belső rész fordultszám­ingadozásai folyamán változatlan marad. Ennek azonban feltétele az, hogy a fordulatszám-inga­dozások kisebbek legyenek, mint- a két rész sebesség-különbsége, tehát a fenti példánál 20%. A gyakorlatban természetesen ezt a fel­tételt könnyű betartani, mert az erőgép for­dulatszámingadoziasai csak 2—3%-ot tesznek ki. Az említett esetben, tehát mikor a motor ál­tal hajtott részek és így a 11 rúd fordulat­száma is megváltozik, de a 8, 9 forgórész se­bessége állandó marad, az orsómén et és anya­menet már nem forognak együtt, hanem egy­máshoz viszonyítva is- elfordulnak, ami a 11 szabályozó- rúd tengelyirányú eltolódását okozza. Ezt az eltolódást használjuk fel a rno-10 15 20 25 £0 35 40 4B 50 55 60 ')

Next

/
Thumbnails
Contents