153624. lajstromszámú szabadalom • Eljárás és szerkezet a kerülete mentén nem egyenlő falvastagságú, hőrelágyuló móanyagtömlőnek csigás csősajtoló gépen való előállítására

:.) 153624 6 és ezért nem ábrázoltuk részletesebben. A műanyag-alapanyagot ä felmelegítés után a 4 csigával a 3 csövön át az 5 sajtolófejbe vezetjük. Erre, amint a rajz mutatja, példaképpen felcsavarozással felerősítjük a 6 szájrészt, továbbá, példaképpeni megoldásban szintén felcsavarozással a 7 magot. Ezt a 6 szájrészt azonban lehet pl. betolós kapcsolattal, vagy hasonlóval is az 5 fejen felerősíteni. Ebben- az esetben a 6 fejet szükség esetén a helyenként változóan méretezett magassággal is kialakíthatjuk, amint ezt pl. a 3. ábrán pontvonással érzékeltettük. A 6 szájrésznek ez a kiképzése lehetővé teszi, hogy a műanyaghoz azokon a helyeken, amelyeken a gyűrűszeletek, vagy a gyűrűszelet nagyobb magasságú, megfelelő hőmérsékletesésnél több meleget vezessünk, illetőleg adott esetben onnan elvezessük, mint ez az olyan száj résznél lenne, amelynek összes körszeletei körös-körül azonos magasságúak. A 20 négy csiga által szállított, tésztaszerű műanyag a csigás sajtolófejben körülfogja a 7 magot és a 8 nyíláson át elhagyja a sajtolófejet, ahonnan csőszerű szálban folyik le. Természetesen fel lehet melegíteni az egész sajtolófejet ennél az -5 ismert berendezésnél valamely meghatározott hőmérsékletre és ezt a hőmérsékletet tartani is lehet, pl. 200 C°-on. Ha már most a 7 mag a 6 száj részhez viszonyítottan körhagyó elhelyezésű, amint ezt főként a 2. ábrán látjuk, " amely az 1. ábra szerinti sajtolóféjnek a felülnézete, akkor olyan tömlő keletkezik, amely- ' nek a falvastagsága nem egyenletes; éspedig a 9 jelzésű helyen nagy, a'10 jelzésűn pedig kicsi a falvastagsága. Ha már most ezt a 9, 10 tömlőt minden további rendszabály mellőzésével állítjuk elő, akkor észrevesszük, hogy a tömlő a 3. ábra által szemléltetett módon elhajlik, vagyis hogy igen nagymértékben az egyik oldalra görbül; itt a 10 legkisebb falvastagság a görbületi központhoz a legközelebb esik. A tömlő ilyen meggörbülésének a magyarázata abban rejlik, hogy a különböző falvastagságok folytán a tömlő az egyes helye- 45 ken különböző gyorsan hűl le, és ennek következtében egyes helyeken tovább folyékony marad, mint más helyeken (eltekintve attól, hogy a kisebb súrlódás következtében a nagyobb falvastagság körzetében nagyobb az anyagután- 50 pótlás is), mégpedig azokon a helyeken marad folyékonyabb, amelyeken a falvastagság nagyobb. Ezeken a helyeken ugyanis nagyobb anyagmennyiséget kell lehűteni és énnek megfelelően nagyobb hőmennyiséget elvezetni. 55 Látható tehát, hogy a tömlőt az ellenőrizhetetlen görbület folytán nem lehet azonnal tovább feldolgozni úgy, hogy egyenes vonalban lefelé süllyesztve rábocsássuk a fúvó-szájrészre, amelynek segítségével azután a tömlőt 60 körülvevő két félformába belesajtoljuk. Ahhoz, hogy a nem egyenletes falvastagságú, egyenes vonalú csövet, valamint az előzőekben ismertetett üreges testet előállíthassuk, a tömlőnek a csigás-sajtológép szájrészétől egyenes vonal- g5 lúan kell lefelé haladnia. Ezért a 6 szájrészt úgy alakítjuk ki, amint ezt pl. a 4. ábrán is látjuk, vagyis hogy azt az oldalt, amelyiken a tömlőnek a kisebb falvastagsága van, a szájrész, illetőleg a sajtolófej általános hőmérsékletén túl pl. külön erre a célra szolgáló fűtéssel továbbhevítjük. A 4. ábra szerinti szájrész a 11 és 12 gyűrűszeletből áll, ami mellett a 11 gyűrűszelet a tömlőnek a 9 oldala felé, vagyis a nagyobb falvastagságú tömlőoldal felé, a 12 gyűrűszelet pedig a 10 oldal félé, tehát a kisebb falvastagságú tömlőoldal felé esik. Ezek között a gyűrűszeletek között csak a vékony áthidaló 13 kapcsolatok vannak, amelyek biztosítják a 11 és 12 gyűrűszelet közötti mechanikai kapcsolatot, egyúttal azonban minél kisebb hővezető-kapcsolatot létesítenek a két gyűrűszelet között. Előnyösen különböző hővezetőképességű anyagból állítjuk elő a két ábrázolt gyűrűszeletet éspedig a nagyobb mértékű felhevítésre rendelt gyűrűszeletet, amely tehát a kisebb falvastagságú tömlőoldal felé esik, a jobb hővezetőképességű anyagból, pl. rézből, vagy alumíniumból állítjuk elő, míg a másik gyűrűszeletet, tehát a 11 gyűrűszeletet, a rosszabb hővezetőképességű anyagból, tehát pl. vasból, vagy acélból készítjük. A 12 gyűrűszeletet a 14 fűtőelemmel hevítjük, amely lényegileg félhenger alakú, ezen felül a kismértékben rugózó szerkezete folytán a 12 részt rugózóan fogja körül, aminek folytán minden további rögzítőelem nélkül felszerelhető erre a 12 gyűrűszeletre. Ez a fűtőelem előnyösen villamos fűtőelem, amit az ábrában a 15 vezeték huzalokkal érzékeltetünk. A 4. ábrán látható kialakítása ennek a csigás sajtológép-szájrésznek most tehát lehetővé teszi, hogy a szájrész elhagyásakor a kisebb falvastagságú tömlőoldalnak nagyobb legyen a hőmérséklete, mint a szembenfekvő oldalnak, aminek folytán a tömlő, az egész kerületét szemügy re véve, , lényegileg egyenlő mértékben folyékony és így a tömlő lefelé-haládása közben elhúzódás nem áll elő. A gyakorlatban a legjobb kísérletsorozattal meghatározni azt a hőmérséklet-különbséget a 11 gyűrűszelet és a 12 gyűrűszelet között, amely szükséges ahhoz, hogy a tömlő tökéletesen egyenes vonalban haladjon lefelé. Ez a hőmérséklet-különbség a különböző falvastagságon kívül a felhasznált anyagtól és egyéb hasonlótól függ. Itt pl. lehet a hőmérséklet-különbség kb. 40 C°, tehát a 11 gyűrűszeletnek a hőmérséklete pl. 180 C°, és a 12 gyűrűszelet hőmérséklete 220 C° lehet. A 14 hőelemet ehhez csak úgy kell megszerkeszteni, hogy általa elérhető legyen a 40 C° többlethőmérséklet, nem pedig a 220 C°-ra való teljes felhevítés, mert az egész sajtolófej nek a hőmérséklete általában 180 C° lesz, amely célra külön fűtőberendezés van. Ezt az említett hőmérséklet-különbséget a különféle polipropilén-fajtáknál lehet alkalmazni. Más műanyagoknál, mint pl. polietilénnél a hőmérséklet-különbség kb. 60—80 C° lehet. 3