153624. lajstromszámú szabadalom • Eljárás és szerkezet a kerülete mentén nem egyenlő falvastagságú, hőrelágyuló móanyagtömlőnek csigás csősajtoló gépen való előállítására

I 153624 8 Ezt az adatot azonban semmiesetre sem szabad korlátozónak tekinteni, mert vannak olyan hőrelágyuló műanyagok a piacon, amelyeknél 100 C°, és még ezt meghaladó hőmérséklet-különbségeket is alkalmazni kell, hogy kielégítő eredményt kapjunk. Nyomatékosan rá kell azonban mutatnunk arra, hogy az alkalmazandó hőmérséklet-különbség nemcsak a felhasznált hőrelágyuló műanyagtól, hanem ezen túlmenőleg a tömlőnek az átlagos falvastagságától, a tömlő legkisebb és legnagyobb falvastagsága közötti aránytól, a csigás csősajtolófejben uralkodó hőmérsékletcsökkenéstől, a kisajtolás sebességétől, a külső hőmérséklettől, valamint különböző más tényezőktől is függ. A szükséges hőmérséklet-különbséget tehát, amint ezt már említettük legegyszerűbben a gyártás megkezdése előtt elvégzett rövid kísérletsorozattal lehet megállapítani. Az 5. ábrán vázlatosan érzékeltetjük a nem egyenlő falvastagságú tömlőből kialakított üreges testek gyártását. Itt csak az 5 csigás csősajtolófejet ábrázoltuk, amelynek a találmány szerinti 6 szájrésze van, amelynek segítségével a 6 száj részből kilépő, nem egyenlő falvastagságú tömlő egyenes vonalúan kerül kisajtolásra, aminek folytán ebbe beletolható a 16 fúvószájrész, a tömlő köré helyezhetők továbbá a 17 és 18 félformák úgy, hogy a kialakítandó, fúvandó üreges test részére zárt formát alkossanak. A fúvó-szájrésznek a bevezetésére és a 17, 18 félforma összeillesztésére szolgáló berendezést nem ábrázoltuk, mert ismertek és nem tárgyai a találmánynak. A találmánynak feladata csupán az, hogy a csigás sajtológép szájrészének különleges kiképzésével lehetővé tegye ennek az önmagában ismert fúvóberendezésnek a használatát a nem egyenlő falvastagságú műanyagtömlőnél is, ami a találmány szerinti kaliber nélkül nem lenne lehetséges, amint ezt a 3. ábra tisztán érzékelteti. Az olyan üreges test példájaként, amelynél nem egyenlő falvastagságú műanyagtömlő szükséges, mint kiindulási félkészgyártmány, megemlíthető valamely palacknak a 6. ábrán látható keresztmetszete, amelyben nagy falvastagságú, félkör alakú horony található. Ennek segítségével a palackot pl. rúdra, vagy más hasonlóra fel lehet erősíteni, pl. felcsúsztatás, vagy oldalirányú rászorítás révén. A palack áll továbbá 'még vékonyfalú, az áru, illetőleg anyag felvételére szolgáló részből. A 6. ábrán szemléltetett keresztmetszetű találmány szerinti palack pl. különösen előnyös a padlóápoló-, tisztítószerek, vagy hasonlók számára. Látható, hogy a csigás sajtológép szájrészének nem kell okvetlenül a 4. ábrán szemléltetett kiképzéssel rendelkeznie, mert nagyon sok további lehetőség is áll erre a célra rendelkezésre, így pl. a 13 áthidaló kapcsolat alkalmazása helyett használhatók a 11 és 12 gyűrűszeletek között rossz hővezetésű anyagok, a 12 gyűrűszeletet lehet továbbá olyan fűtőelemekkel is fűteni, amelyek feldugaszolhatóak, vagy ehhez hasonló szerkezetűek; továbbá fűthető olyan fűtőelemekkel, amelyek nem a villamosáram hatására működnek: így pl. elképzelhető a fűtés közvetlen lánghatásra, vagy más hasonló alapján is, anélkül, hogy az eljárás a találmány kereteit elhagyná. A fentiekhez kapcsolódva még rámutatunk arra, hogy a tömlőnek a nem egyenletes felhevítése elvégezhető akkor is, amikor kilép a 6 száj részből, amennyiben a cél csupán a nem egyenlő falvastagságú tömlők előállítása. Ezt a felhevítést úgy végezhetjük, hogy pl. a kisebb falvastagságú tömlőoldalon hősugárzót, vagy hasonlót alkalmazunk. Természetesen a két eljárás egymással kombinálható is, az ugyanis, hogy a száj részt körzetenként, szakaszonként erősebben felhevítjük, egyúttal azonban a kilépő tömlőt is hősugárzóval az egyik oldalán erősebben felhevítjük. Szabadalmi igénypontok: \ 1. Eljárás a kerülete mentén nem egyenlő falvastagságú egyenes, hőrelágyuló műanyag-tömlőnek csigás csősajtoló gépen való előállításához, főként üreges testté való továbbfeldolgozásához, amelynél az anyagot a kerülete mentén nem egyenlő szélességű, gyűrűs alakú kilépőréssel ellátott szájrészen keresztül sajtolják ki és az anyag folyására a ném egyenlő részszélesség hatását kiegyenlítik, azzal jellemezve, hogy ehhez a kiegyenlítéshez az anyagot a kilépőrésnek a kisebb falvastagság körzetében magasabb hőmérsékletre hevítjük, mint a rés egyéb részén. 2. Berendezés az 1. igénypont szerinti eljárás foganatosítására, azzal jellemezve, hogy a csigás csősajtológépnek a szájrésze (6) több, egymással rossz hővezetői kapcsolatban álló gyűrűszeletből (11, 12) áll és legalább a csekélyebb szélességű réssel rendelkező gyűrűszelet (12) körzetében (10) fűtőberendezés és/vagy a többi gyűrűszeletnél hűtőberendezés van. 3. A 2. igénypont szerinti szerkezet kiviteli alakja, azzal jellemezve, hogy a nagyobb felhevítésre szánt gyűrűszelet (12) jobb hővezetésű anyagból áll, mint a többi gyűrűszelet (11). 4. A 2. és/vagy 3. igénypont szerinti szerkezet kiviteli alakja, azzal jellemezve, hogy az egyes gyűrűszeletek között rossz hővezetésű anyagból álló szigetelőrétegek vannak. ' 5. A 2. és/vagy 3. igénypont szerinti szerkezet kiviteli alakja, azzal jellemezve, hogy a szájrész (6) két, lényegileg 180—180° ívhossznyira terjedő gyűrűszeletből (11, 12) áll, amelyek egymással csak a vékony áthidalórész (13) révén kapcsolódnak. 6. Az 5. igénypont szerinti szerkezet kiviteli alakja, azzal jellemezve, hogy a nagyobb felhevítésre szánt gyűrűszelet (12) vastagabb, mint a másik gyűrűszelet (11), és erre a gyűrűszeletre (12) lényegileg félhengeralakú villamos fűtőelem (14) van felszerelve. 10 15 20 25 cO 35 40 45 50 55 60 4