153624. lajstromszámú szabadalom • Eljárás és szerkezet a kerülete mentén nem egyenlő falvastagságú, hőrelágyuló móanyagtömlőnek csigás csősajtoló gépen való előállítására

3 153624 4 A kisajtolt tömlőnek az elhajlását, illetőleg eltorzulását megakadályozandó, amely előbbi, főként a kerülete mentén nem egyenlő falvas­tagságú tömlőből készített üreges test előállítá­sánál zavaró és hátrányos, a találmány értel­mében azt javasoljuk, hogy a hőrelágyuló anya­got a kilépőrésnek a kisebb szélessége körzeté­ben magasabb hőmérsékletre hevítsék, mint a rés egyéb részén, amiáltal elérhető, a tömlőnek egyenesvonaüú kilépése. Ez azzal érhető el, hogy a csigás csősajtológép szájrészének különböző részein különböző hőmérséklete van, amit pl. az egyes részek különböző mértékű hevítésével, illetőleg hűtésével érünk el, ami mellett a ki­lépőrés. kisebb szélessége környékén a száj rész hőmérséklete nagyobb, mint a többi részen. Ennek az eljárásnak a foganatosítására a csi­gás csősajtológépnek a száj részét több egymás­sal rossz hővezetési kapcsolatban állló gyűrű­szeletből készítjük, ami mellett legalább a cse­kélyebb szélességű réssel rendelkező gyűrűsze­let körzetében fűtőberendezés és/vagy a többi gyűrűszeletnél hűtőberendezés van. A nagyobb felhevítésre szánt gyűrűszelet emellett előnyösen jobb hővezetésű anyagból készül, mint a többi gyűrűszelet. A nagyobb felhevítésre szánt gyűrűszeletet pl. rézből, a többi gyűrűszeletet pedig vasból, vagy acélból lehet készíteni. Az egyes gyűrűszeletek, közötti hőszigetelés céljából a találmány további jellemzőjeként az egyes gyűrűszeletek között rossz hővezetésű anyagból álló szigetelőrétegek vannak. A találmány szerinti eljárás foganatosítására alkalmas, különösen egyszerű és a gyakorlatban rendkívül célszerűnek bizonyult szerkezetnél, amikor az eljárással körhagyóan elrendezett nyílású csöveket állítanak elő, a szájrész két, lényegileg ISO1 —ÍÖO 0 ívhossznyira terjedő gyű­rűszeletből áll, amelyek egymással csak vékony áthidalórész révén kapcsolódnak. Ez a vékony áUhidalórész lényegileg megakadályozza a hőát­adást az említett két rész között. Ennek a vé­kony áthidaló kapcsolati résznek a kialakításá­hoz igen célszerűnek bizonyult az, ha a száj­részen két, átmérőlegesen elrendezett, lényegi­leg V-alakú rovátkákat alkalmazunk a külső kerületen. Abból a célból, hogy a két gyűrűszelet egyi­két ebben az így kialakított száj részben erő­sébben felhevítsük, mint a másik gyűrűszeletet, különösen célszerű ezt a gyűrűszeletet erősebb­re kialakítani, mint a másikat és erre a gyű­rűszeletre lényegileg félhenger alakú villamos fűtőelemet felszerelni. Ez kismértékben rugózó lehet, úgy hogy szükség esetén pusztán már a rugóhatás is tartja. A találmány további jellemzője, hogy a száj­résznek azok a gyűrűszeletei, amelyeken át hőt hozzá-, illetőleg elvezetünk, a jobb hőátadás érdekében nagyobb magasságúak, mint a száj­résznek a többi gyűrűszeletei. A szükséges hőmérsékletkülönbséget ezenfelül még úgy is elérhetjük, hogy a csigás sajtológép szájrészét gyűrűszeletenként pl. vízzel, levegő­vel vagy hasonlóval megfelelően hűtjük. A találmány szerinti eljárás és berendezés lehetővé teszi, hogy különböző kialakítású 5 tömlőket sajtoljunk, amelyekből változatos alakú üreges testek állíthatók elő. Így a tetszőlegesen bonyolult alakú üreges testeknek egyenletes, vagy nem egyenletes fal­vastagsága lehet, pl. vékonyabbak lehetnek 1° azok a falrészek, amelyek kisebb műszaki igénybevételnek vannak alávetve, miáltal a lényegileg változatlan szilárdság, illetőleg álló­képesség mellett az üreges testeket anyag­megtakarítással, azaz gazdaságosság szempont-15 jából előnyösebben lehet előállítani. Ezen fe­lül sztatikái, vagy más mérlegelés alapján a falvastagság tekintetében tetszőleges anyagel­oszlást lehet megszabni. Ezen a téren a találmány szerint nagyje-20 lentősége van az olyan palackszerű tartályok előállításának, amelyek falvastagsága a palack keresztmetszetében különböző, ami mellett a palacktestben, hosszirányban, befelé terjedő horony van. A palack keresztmetszetben a ho-25 rony közelében a tartályfal anyaga vastagabb, mint a szembenfekvő palack-oldalon, aminek következtében a horony közelében a palack­falnak nagyobb a mechanikai szilárdsága. Az ilyenféle palacktesteket, ennek a horonynak a megfelelő nagysága esetén, könnyen fel le­het csíptetni, felszorítani valamely nyélre, pl. seprőnyélre, ahol azok szilárdan megállnak, ha a horony a nyelet súrlódási-erőkapcsolatban át­fogja. A tartály előnyösen valamely rugalmas műanyagból áll. A találmány további jellemzőit és részleteit a következő leírásból, valamint azokból a raj­zokból látjuk, amelyek a találmány példakép­peni kiviteli alakjait szemléltetik. Az 1. ábra csigás csősajtológép vázlata, amelyen a csősajtolófejet felvágja látjuk; a 2. ábra az 1. ábra szerinti csigás csősajtoló-45 gép szájrészének a felülnézete; a 3. ábra az 1. ábra szerinti berendezés cső­sajtolófejet szemlélteti a részben kilépő töm­lődarabbal együtt; a 4. ábra a találmány szerinti szájrész felül-50 nézete; az 5. ábra a kilépőnyílás a száj rész alatt elren­dezett fúvóberendezéssel együtt szemlélteti a csősajtolófejet és a 6. ábra az előzőekben ismertetett, a talál-55 mány értelmében különösen fontos palackszerű üreges testnek a keresztmetszetét szemlélteti, a befelé terjedő horonnyal és a horony kör­nyékén nagyobb falvastagsággal. Az 1. ábrában a csigás csősaj tológépet egész 60 vázlatosan ábrázoltuk és az 1 hivatkozási szám­mal jelöltük, (tekintet nélkül a tényleges mé­retarányokra, vagy hasonlókra), ahol a pl. szemcsés műanyag-alapanyag számára a 2 töl­tőtölcsér vázlatosan látható. Az 1 csigás cső-65 sajtolóberendezés szerkezete önmagában ismert 2

Next

/
Thumbnails
Contents