153606. lajstromszámú szabadalom • Eljárás vinilklorid-tartalmú polimerek előállítására

3 limérek előállítására, amelynek során az ala­csony hőmérsékleten lefolytatott polimerizációt oly redox-rendszerből álló katalizátor jelenlété­ben folytatjuk le, amely legalább egyfajta R' R' Me /\ R" R"' típusú szerves fémvegyületből — e képletben Me valamely fémet, mint germániumot, ónt vagy ólmot, R' alkil-, aril-, cikloalkil- vagy aralkil-gyököt, R" és R'" pedig, amelyek egy­mással egyenlők vagy egymástól és R'-től kü­lönbözők is lehetnek, alkil-, aril-, cikloalkil­vagy aralkil-gyököket vagy pedig poláris jel­legű helyettesítőket, mint halogént, NO3, SO4, alkoholoxiL-, karboxil- vagy hasonló csoporto­kat képviselnek — és legalább egyfajta négy­vegyértékű cérium-vegyületből állnak. Telítetlen monomerek polimerizációját lefoly­tathatjuk oly módon is, hogy katalizátorként valamely cériumsót és valamely, a fentemlített szerves fémvegyületektől különböző redukáló vegyületet alkalmazunk. Ilyen esetben a poli­merizációt általában a szobahőfok feletti hő­mérsékleten folytathatjuk le és a kívánt kon­verziófok elérése után oly módon akaszthatjuk meg, hogy valamely, a katalizátorrendszer ak­tivitását gátló anyagot adunk a reakcióelegy­hez. Ilyen anyagként pl. hidrokinon, nátrium­szulfit, vagy vas(II)-szulfát alkalmazható. Ezzel szemben a négyvegyértékű cériumsót és redukáló anyagként a fentemlített típusú szerves fémvegyületet alkalmazó katalizátorok vinilklorid polimerizálására különösen az ala­csony, —20 C° alatti hőmérsékleteken hatáso­sak. Ilyen hőmérsékleten és ilyenfajta polime­rizációk esetében a fentebb említett polimeri­záció-megakasztó anyagok nem alkalmasak a polimerizációs folyamat megállítására. Emellett az ilyen adalékanyagok még azt a további ko­moly hátrányt is mutatják, hogy alkalmazásuk esetén olyan, a polimer-végtermékben vissza­maradó anyagokat viszünk be a polimerizációs rendszerbe, amelyet a kapott polimer nem kí­vánatos elszíneződését okozhatják és hátrányo­san befolyásolhatják a polimer termék jellemző tulajdonságait, pl. hővel szembeni stabilitását; a polimer fizikai tulajdonságainak ilyen meg­változtatása teljesen megengedhetetlen pl. olyan esetekben, amikor a polimer terméket fóliák vagy rostok előállítására kívánjuk felhasználni. A találmány tárgyát ezért oly eljárás képezi vinilklorid-polimérek és -kopolimérek előállítá­sára, amelyet a vinilklorid egymagában vagy vele kopolimerizálható más monomerek kisebb mennyiségeinek jelenlétében alacsony hőmér­sékleten történő polimerizálása útján folytat­hatunk le és amelynek során katalizátorként négyvegyértékű cériumsót és valamely fentem­lített típusú szerves fémvegyületet alkalmazha­tunk, a polimerizációt pedig a kívánt konver-4 ziófok elérésekor meg tudjuk akasztani. Alkal­mazható azonban a találmány szerinti eljárás a vinilklorid magasabb hőmérsékleteken lefoly­tatásra kerülő polimerizációja, ill. kopolimeri-5 zációja esetén is. A találmány értelmében oly eljárást alkalma­zunk a vinilklorid-monomérek egymagukban vagy velük kopolimerizálható más monomerek­kel elegyítve történő polimerizációjának meg-10 akasztására, amelynek során a polimerizációs reakcióelegyhez a következő vegyületek leg­alább egyikét adjuk: aszkorbinsav, dihidroxi­maleinsav, ezek anhidridjei, valamint a szén­hidrátok, mint glukóz, fruktóz, szacharóz és 15 hasonlók vas(II)-sóival és hidrogénperoxiddal kapott oxidációs termékek. Az említett anyagok közül különösen az asz­korbinsav előnyös; ez a vegyület bármely alak­jában, tehát a 2,3,4,5,6-penta!hidroxÍHhex-2-én-20 sav levő-, dextro- vagy izokonfigurációja vagy az ezekből nyert delta-láktonok alakjában al­kalmazható. E vegyületek alkalmazása esetén a polimeri­zációnak az előre megszabott konverziófok el-25 érésekor történő megszakítása mellett még az a további előny is biztosítható, hogy tökélete­sen fehér polimer-terméket kapunk. Az emlí­tett anyagok ugyanis fehérítőszerként is szere­pelnek a polimerben, amely egyébként enyhén 30 elszíneződnék a még a polimer ismételt alapos mosása esetén is nyomokban visszamaradó négyvegyértékű cériumsó hatására. A találmány szerinti eljárás további előnye, hogy a polimerizációs folyamat bármely pilla-35 natban megakasztható pl. olyan esetekben is, amikor nem áll módunkban a reakció hőmér­sékletét hatásos szabályozás alatt tartani. A fentemlített vegyületek polimerizáció-meg­akasztó hatásosságának biztosítása érdekében a 40 polimerizációs reakcióéi egy pH-értékének 4 alatt kell maradnia. Ennek érdekében olykor szüksé­ges lehet valamely olyan anyag csekély meny­nyiségének a polimerizáció megakasztására al­kalmazott adalékkal egyidejűleg történő ada-45 golása, amely alkalmas a pH-értéknek a kívánt szintre állítására. Az említett polimerizáció-megakasztó szere­ket egymagukban vagy egymással elegyítve al­kalmazhatjuk. A polimerizáció-megakasztó szert 50 ül. szereket előnyösen 100 súlyrész vinilkloridra vagy vinilklorid-tartalmú monomérelegyre szá­mítva 0,001 súly rész és 5 súlyrész közötti mennyiségi arányban adhatjuk a polimerizációs reakcióelegyhez. Különösen előnyös, ha a poli-55 merizáció-megakasztó szert 0,1 súlyrész körüli mennyiségben alkalmazzuk. A találmány szerinti eljárás egyik előnyös kiviteli módja esetén a katalizátor két alkotó­részét — ezek Pb(C2 H 5 )/ 1 és (NH 4 ) 2 Ce(N03)6 le-60 hétnek és az utóbbit valamely oly oldószerben oldott állapotban alkalmazhatjuk, amely alkal­mas a katalizátor-rendszer hatóanyagainak ol­datban tartására — külön-külön adjuk a vinil­kloridhoz. A reakcióelegyet időnként keverjük, 65 majd a kívánt konverziófok elérésekor, a poli-2

Next

/
Thumbnails
Contents