153539. lajstromszámú szabadalom • Eljárás szubsztituált benzamid-származékok előállítására
153539 14 13. példa: 18,5 g NH(4-hidroxibenzil)-4-metoxi-3-propoxi-benzamid 300 ml klórbenzollal készített oldatát és 14,2 ml 25 súly%-os metanolos nátriunimetoxid oldatot (megfelel 0,062 mól nátriummetoxidnak) 400 ml klórbenzolois N-benzil-2-klóir-N-metilpropilamin oldattal, melyet 18,3 g hidrakloridbál állítunk elő, a 4. példa szerint reakcióba hozunk. 20 g N-/4-[2~(benzil!metilaimina)~ -l!(és 2)^metiletoxi}-benzil/-4-metoxi-3-propo! xibenzamidot kapunk, olvadáspont .63—65 C° (éter-petroléterelegyből). 18 g N-/4-[:2-'(benzilmetila:mino.)-l(és 2)-metiletoxy-benzil/^-metoxi-S-propoxibenzamidot hidrokloridja alakjában palládiumszénJkatalizátorral az 1. példa szerinti módon hidrogénezünk, amikoris 13 g N-[4-'{nietilamino-l(és 2)-metiletoxy-ibenzilj^-metoxi-S-propoixibenzamiid -hidrokloridot kapunk, olvadáspont 155—157 C° (etanol-é térből). 14. példa: 59 g 3,4-dietoxi-N-i(4-hidi r'Oxibenzil)-benzamid 1,5 liter klórbenzollal készített oldatát és 45 ml. 25 súly%-os etanolos nátriummetoxid oldatot (megfelel 0*198 mol nátriummetoxidnak) 1,3 liter klórbenzolos N-benzn-<2-klór-N-metilpropilamin oldattal, melyet 58,6 g hidroMoridbál állítottunk elő, a 4. példa szerint reakcióiba hozunk. 79,4 g N-/4-t2-(benzilmetilamino)-lí(és 2)-metiletoxi]-benzil/-3,4-dietoxi:benzamidot kapunk, olvadáspont 52>—54 C° (éter-petroléter elegyből.) 56,3 g N-/4-[1 2-benzilamino)-l'(és 2)-metiletoxi]-benzil/-3,4-dietoxibenzamidot hidrokloridja alakjában palládiumszén-katalizátorral az 1. példa szerint hidrogénezünk. 41,5 g N-i[4-i(2-<me. tilamino-1 (és 2)-metiletoxi)-henzil] J3,4-dietoxibenzamid-hidrokloridot kapunk, olvadáspont 156—158 C° '(acetan-éterelegyből). A hidrokloridnak vízben való oldása és amm óni umihidroxidnak pH 10-ig való hozzáadása útján a kristályos szabad bázist kapjuk, olvadáspont 104—106 C° (aiceton-éterelegyből). 2 g N-[4-(2-metilamino-li(és 2)-metiletoxi)-benzil]-3,4-dietoxibenzamid-hidroklorid izopropanolból való háromszori átkristályosítása után 0,5 g N-! [4-i(2-metila!mi;noi-2-imetiletoxi)-'benzil}-3,4-dietoxibenzatmid^hidrokloridot kapunk, olvadáspont 165—167 C°. A kristályos szabad bázis, melyet a fent leírt módon állítunk elő, 120—122, C°-on olvad (etilaeetát-éter-petroléterelegyből kristályosítva). 15. példa: ' 65,5 g 4-hidroxibenzaldehid 600 ml klórbenzollal készített oldatát és 131 ml 25 súly%-os metanolos nátriummetoxid oldatot (megfelel 0,58 mol nátriummetoxidniaik) 1,5 liter klórbenzolos N-benzil-2-klár-N-métilHpropilaniin oldattal, melyet a hidroklorid 160 g-jából állítottunk elő, az 1. példa szerinti módon reakcióba hozunk. 115,5 g 4-(2-benz,Umetilam! iru>-l)és 2i(-metiletoxi)-benzaldehidet kapunk, szintelen olaj 10 15 20 25 £0 35 40 45 50 55 60 65 alakjában, forráspont 66 C°/0,1 Hg mm, n26 D = 1,57131. Ezt a terméket' 600 ml etanolban feloldjuk és 270 ml 13%-O'S etanolos ammóniát adurik hozzá. Az oldatot 4 C°-on éjszakán át állni hagyjuk és azután 60 C°-on és 60 atm. nyomáson 4 kávéskanál Rianey-nikkel jelenlétében hidrogénezzük. A katalizátort leszűrjük és az illékony komponenseket vákuumban ledesztilláljük. A visszamaradó olajat' 300 ml vízmentes éterben feloldjuk és az oldatot 4 C°-on széndioxiddal kezeljük, amíg további csapadékképződés nem észlelhető. A fehér, amorf csapadékot leszűrjük, éterrel mossuk és etanolban feloldjuk. Az oldat pH-ját alkoholos sósavval 2-re állítjuk be, szárazra pároljuk és-'a maradékot étanal-etilaoetátelegyböl átkristályosítjuk. 60 g 4-|2-i(benzilime| tilamm'0)-l-im>eitiletoxi]-benzil_amin-dihidrokloridot kapunk, olvadáspont 206'— 236 C°. 10,7 g 4-[2l -(benzilmetilaminoi)-l-metiletoxi]-benzilaminjdih-Jdroktorid 60 ml vízzel készített oldatának pH-ját 15%-os nátriumhidroxiddal Iß^re állítjuk be. A képződő olajat éterrel extralháljuk, az éteres kivonatot vízzel mossuk és nátriumszulfáton megszárítjuk. Az illékony komponensek lepárlása után a visszamaradó olajat az 1. példa szerinti módon a 7,4 g 3,4--diietoxibenzoesavból 'kapott savkloriddal 150 ml aioetonitrilben kezeljük és 12 g N-/4-{2-ibcnzLlmetilaminó)-l-metiletO'XÍ]-benzil/-3,4-dietoxibenzamidot kapunk, olvadáspont 80—90 C° (éter-petroléterielegyből). E vegyület hidrokloridjának palládiumszén-katalizátorral való kezelése útján N-[4H(i 2-metila i mino-l-m'etiletoxÍ)Hbenzül-S^^dietoxi-benzamid-hidrokloridot kapunk, olvadáspont 178—180 C° (etanol-étórelegyből). A fent leírt módon kapott kristályos szabad bázis olvadáspontja 56—58 C° (etilaioetátéter-petroléterelegyből). 16. példa: 29 g propilénoxid 50 ml vízzel készített olda^tához 67,5 g N-benzil-N-etilamint adunk. A kapott elegyet V2 óra hosszat 50 C°-on, majd 20' óra hosszat 25 C°-on erősen kavarjuk. Két réteg képződik. Az elegy frakcionált desztillálása 89,3 .g l-benzil-etEamino-propan-,2-olboz vezet; forráspont 75—82 C°/:l,5 Hg mm, nTMD = 1,15085, színtelen olaj. 65,4 g l-benziiletila:minopropan-2-olt előzőleg sósavval telített 300 ml kloroformban 32 ml tionilkloriddál 4 C°-on egy óra hosszat kezelünk. További 3 óra kavarás után 4 C°-on az illékony komponenseket vákuumban ledesztilláljuk. A visszamaradó olajat etilaoetát-éterelegyből kristályosítjuk és 54 g iN-benzil-2~klór-N-etilpropilamin-Mdrokloridot kapunk, olvadáspont 105— 106 C°. A 4. példa szerinti módon 31,5 g 3,4--dietoxi-N-, (4 J hidroxibenzil)-benzamidot 600 ml klórbenzolban oldva és 24 ml 25 súly%rf °s metanolos nátriummetoxid oldatot (megfelel 0,105 mol nátriummetoxidnak) 24,8 g hidrokk>ridból előállított N-benzil-2-klór-N-étilpropilaminnal reakcióba hozunk. 33 g <N-/4-j[2-<benzil-
