153505. lajstromszámú szabadalom • Eljárás és berendezés maláta előállítására

3 153505 4 ismert berendezésnél ezt úgy oldják meg, hogy a zöld malátát egyetlen szállítószalagon veze^ tik végig és e fölött több helyen forgatókat alkalmaznak, amelyek a malátát lazítják ugyan, de a rétegen belüli szemelhelyezkedést nem változtatják meg. E mellett az^ egyetlen szalag állandó sebességét és rétegvastagságot jelent, ami hátrány, mert a csíráztatás különböző fázisaiban más és más ideális levegőztetési idő, tehát szükség szerint változtathatónak kellene lennie a szalagsebességnek és így a rétegvastagságnak is. Az a körülmény, hogy az egyes szemek nem a pontosain előírt idő alatt haladnak végig a malátázási folyamaton, eredményezi a maláta minőségi eltéréseit. Ez az úgynevezett szemvándorlás irolalmi adatok szerint mintegy 3'0%-ot is elér, ami a késés és sietés két ellentétes irányát íigyelembevéve a szemeknek összesen 60%-át vagy még ennél is többet kitevő részét illetően jelent eltérést az előírt csíráztatási időtől. Mivel a hagyományos forgatók nem alkalmasak a szalagon mozgó zöld malátának olymértékű átforgatására, hogy azok a szemek, amelyek keverés előtt a felső rétegben voltak, utána alulra kerülj ének és viszont, nem egyenletes az egyes szemek levegővel való érintkeztetése sem. Köztudomású, hogy a szállítószalag felületén, s így az azzal közvetlenül érintkező malátarétegben a levegő nedvességtartalma nagyobb és így a csíráztatás intenzívebb, mint a felső rétegekben. Ha e rétegek kellő mértékű átfordítása nem biztosítható, a csíráztatás egyenlőtlen lesz, ami gyengébb minőségű kész malátát eredményez. Az ismert megoldásnál a végig egyenletes szalagsebesség, levegőmennyiség és hőmérséklet olyan megkötöttséget jelent, ami kizárja az árpában végbemenő biokémiai elváltozások különböző fokainak legjobban megfelelő üzemeltetési körülmény beállítását, ami végsősoron a malátakihozatal csökkenését eredményezi. A felső szalagvégen alkalmazott lekotróhenger csupán azt eredményezi, hogy a szalagról lekerülő maláta ne összegubancolódva hulljon az alsó szalagra, hanem fellazítva és így egyenletesebben. Kialakításánál fogva nem alkalmas azonban a találmányunk elé tűzött cél elérésére vagy megvalósítására. Az aszalónak már említett hátrányos elhelyezésén kívül további hátránya, hogy levegőjét nem lehet tovább felhasználni, ami energiaveszteséget jelent és a gyártmány minősége szempontjából is hátrányos. Találmányunk tárgya tehát olyan, főleg sörmaláta előállítására alkalmas folyamatos malátagyártó eljárás, továbbá ennek megvalósítására szolgáló berendezés, amellyel egyenletes és jó minőségű késztermék állítható elő a nyersanyagban végbemenő biokémiai elváltozásókat nyomon követő lépésekkel. Találmányunk lényege, hogy az előáztatott vagy előáztatás alatti nyersanyag szemeket változtatható rétegvastagságban, a réteg szükség szerinti időnkénti átrendezésével, ismételt lazítással és tömörítéssel akként vetjük alá az áztatást, csíráztatást, majd aszalást jelentő kezelésnek, hogy a kezelési idő az egyes gyártási fázisokban és szükség szerint ezeken belül is az előállítani kívánt maláta minőségétől és a kiindulási nyersanyagtól függően megegyezzék az egyes szemek által megtett út és a szemeket szállító berendezés mindenkori sebességének hányadosával. Az egyes fázisokban alkalmazott szállítóberendezések, célszerűen szállítószalagok sebességét és ezáltal a maiátázandó nyersanyag rétegvastagságát úgy állítjuk be a kívánt értékekre, hogy a kezelési idő és a rétegvastagság mindenkor megfeleljen a gyártási folyamat előrehaladottsági állapotában érvényes biokémiai átalakulás kívánt kezelési körülményeinek. A találmányunk megvalósítására szolgáló berendezésnek az a lényege, hogy önmagában véve ismert" sorbakapcsolt áztató, csíráztató és aszaló egységeinek mindegyikében legalább egy anyagmozgató szerve van és az egyes egységeket és az azokban végbemenő technológiai folyamatokat egymástól feltétlenül, az egységeken belüli gyártási szakaszokat pedig szükség szerint elkülönítő válaszfalai vannak és e válaszfalak anyagáteresztő zsilipszerű csatlakozásokkal vannak ellátva, anyagmozgató szerve pedig olyan, a szállítás irányában ferdén álló, célszerűen több részre osztott szállítószalag, amelynek tagolt anyagleadó végein van az egyes szalagszakaszokat mozgató hajtómű dobja elhelyezve és e hajtódob fölött olyan terelőlemezzel ellátott, a szállítószalag síkja fölött változtatható magasságban beállítható rétegező anyagátfordító hengere van, amelynek középtengelye a szálítószalag haladási irányát tekintve a hajtódob tengelyéhez viszonyítva hátrább fekszik és kerületi sebessége nagyobb a szállítószalag sebességénél, az egyes egységek utolsó szalagszakaszának anyagleadó végén pedig ilyen anyagátfordító hengere csak kivételesen van. A találmányunk szerinti berendezés első egységének, az áztatónak két gyártási szakasza van: az előáztatás, amelyben a könnyű magok elusztatását és az esetleges fertőtlenítést végezzük és az utóáztatás, a tulajdonképpeni kiáztatás, amelyben a csíráztatásra való végső előkészítés történik. Áztatóként alkalmazhatunk olyan kétrészes mosót, melynek mindegyikében legalább egy fel- és egy leszálló-ágból álló anyagmozgató szerv van beépítve. Alkalmazhatunk azonban olyan mosót is, amelynél az előzőek szerint kialakított előáztatót terelőlemezzel ellátott, rétegező átfordítóhengerrel felszerelt egy vagy több szalagos kiáztatószakasz követ és ebben permetezéssel és szükség szerinti levegőztetéssel végezzük az áztatást. Csíráztatórik lényege több, egymás felett elrendezett és elzárt olyan csíráztatótér, amelyek között zárószervként is ható mozgást átvivő elemek vannak elrendezve, a csíráztató terekben pedig olyan csíráztató felületek vannak' kialakítva, amelyeken a 'betáplált áztatott árpa 10 15 20 25 20 35 40 45 50 55 60 2