153498. lajstromszámú szabadalom • Forgódugattyús gép, főként belsőégésű motor

153498 dolgozó belsőégésű motífrcknál valósítható meg. Ennék indokolására általában azt említik meg, hogy tömítőelem nélküli hipatroohoid-dugaíttyú alkalmazásánál vagy a házüreg 'belső nyereg­részeilben elrendezett tömftőelem alkalmazásánál 5 az (érintkezési helyek kisebb vagy nagyobb szá­ma, de elkerülhetetlenül több érintkezési hely jön létre, amik négyütemű munkaiciklusokboz a munkakamrak teljesen .alkalmatlan felosztását hozzák létre. . 10 A találmány célja annak bizonyítása, hogy az a) szerinti kinematikai elv megfelelő tökélete­sítése esetén az elv nemcsak hogy használható négyütemű forgódugattyús belsőégésű motorok­hoz és ezáltal bebizonyítható az elvnek vitatott 15 alkalmazhatóságai, hanem az is bizonyítiható', hogy ennek alkalmazásával a b) szerinti epi­trochoid építési módon elért kivitelekhez viszo­nyítva is jelentős előnyök érhetők el. A, találmány szerinti forgódugattyús gép jel- 20 lemzője a hipotroiohoid^dugattyú élében a tömí­tőelem aránylag széles domborított formáját, aimely tömítőelem az önmagában ismert égő­kamrával érintkezve van elrendezve, és jellem­zője a tömítőelamnek a dugattyú kerületén ki- 25 alakított különleges elrendezésére. Mint a leírás következő részéből világosan látható a tömítőelem különlegesen domborított alakjával a hipotroohoid-dugattyú élei és a burkológörbeként kiképzett házüreg-belsőfelület 20 közötti érintkezésvonal állandó eltolódásán kí­vül a tömítőelem aránylag széles érintkezési felületen való jobb stabilizálása is elérhető és ezáltal kisebb lesz, mind ennek a tömítőelam­nek, mind magának a házüregnek érintkező- 35 felületein fellépő kopás. A célszerűen elrende­zett égőkamrák eredményeként három, meg­felelő egymásíhoz viszonyítva tökéletesen tömí­tett munkakaimra keletkezik, amelyek lényege­sen nagyobb tömítőnyomást, gyorsabb égési fo- 40 lyamatot, valamint a vezérlőszervek között javí­tott gázcserét tesznek lehetővé. Ezekre az elő­nyös tulajdonságokra többek között befolyással van a forgádugattyú-házüregnyergekkel való, miár említett állandó érintkezés is, amely nyer- 45 gek a- forgó hipotoochoid-dugattyú kerületével haladó érintkezésben mamádnak, amely az a) szerinti eredeti megoldás tipikus jellemzője. A, felsorolt; jellemzők és ezek előnyös tulaj­donságai kétségkívül lényegesen befolyásolják 50 nemcsak a. teljesítményt, 'hanem mindenek előtt az ismertetett, találmány szerinti kivitelű négy­ütemű forgódugattyús belsőégésű motor élet­tartamát is. A rajzion az a) kinematikai elv szerinti, tro- 55 öhoid^belsőégésű motor vázlata látható. A motor háromoldalú 1 hipotrochoid^dugattyúja a 2 ház­üregben kering, mégpedig úgy, hogy bolygó- , szerűen 3 geometriai tengelye körül forog, ez pedig a 4 fcör mentén; kering, amely 4 körnek 60 körközéppontja egybeesik a ház tengelyével. A 4 kör sugara egyező a tro'dhoid-körvonalak: geo­metriai szerkesztésére szolgáló két 7 és 8 kör vagy poloida középpontjainak 6 távolságával. Amikor a. nagyobbik 7 poloida mozdulatlan és g5 a kisebb 8 poloida a nagyobban gördül,' egy a 8 poloidán levő 9 pont mozgása a dugattyú hipotroehoid-alaíkját hozza létre. Ha azonban a nagyobbik 7 poloida a kisebb, mozdulatlan 8 poloidián gördül le és az említett módon létre~hozott hipotroíchoid-dugaittyú most már a 7 poloidával mereven van összekötve, a boly.góműszerű körforgás következtében a vas­tagon kihúzott 10 burkológörbe jön létre, amely a házüreg belső határoló vonalát adja. Az egyes dugattyúhelyzeteik burkoló görbéi, .amelyek kö­zül a legtöbb a vázlatiban csak élgönbületével van bejelölve, .alapvetően különböznek a 11 du­gattyúéi pályagörbéjétől, amely az adott eset­ben a vázlatban szaggatott vonallal bejelölt pontos 12 epitrochoid. A két görbe eltérésére szolgáló bizonyíték a kinematikai geometriai alaptörvényből adódik, miszerint az egyes du­gattyúhelyzetek burkológörbéje a dugattyúéi .pályagörbéjével sohasem eshet össze, mert a burkológörbe normálisának, amelynek minden dugattyúhelyzietben keresztül kell menni a min­denkori elfordulási középponton, a dugattyú normálisával minden helyzetében össze kellene esni. A vázlatból mindenesetre látható, hogy az említett normálisok csak kivételes esetben esnék egybe, akkor, amikor a dugattyú élei a burkoló görbe két szimmetria tengelyében vannak (I és II helyzetek). A konstrukciós kivitelméi mindkét alaptípus esetén a 3 3 2 sugárviszonyú két 7, 8 poloidot áttételes hajtómű helyettesíti, amelynek osztó­kör-sugarai a 7, 8 poloidok sugaraival egyezők. Annak érdekében, hogy a választott a) kine­matikai, igeometriai elvnél három oldalú hipo­troohoiid-<iugattyú segítségével a házüregnek már előzőkben definiált pontos burkológörbéjét, azaz a ház belső határoló vonalát létrehozzuk és lehetővé tegyük a három 13, 14, 15 munka­kamra egymáshoz viszonyított kifogástalan tö­mítését, a dugattyúélekbe betolt 16 tömítőlécek külső kinyúló 'végükön Ihipotroahoid-görbével vannak határolva, Ennek a hipotrodhoid görbé­nek töimítőTéoek szélessége fölé nyúló része a dugattyűJhipotroühoiid azon élszakaszának meg­felelő, amelyben a dugattyú és a 10 burkoló­görbe által meghatározott házüreg-belsőMület közötti érintkezővonal ide-oda mozog, amikor a dugattyú a házban kering. A geometriai feltételek biztosítására, a gya­korlatban a dugattyúélékiben ágyazott mind­egyik 16 tömítőléc kiszélesített hipotrodhoid domborulattal van kiképezve. A vázlat szerint a domboirulatnak két oldalán egy-egy 17 vezető­léc van, amelyek .a dugattyúélekben levő, hozzá­juk, tartozó 18 .hornyokban sugárirányban el­tolihatóan vannak elrendezve. így aránylag könnyű és jól ágyazott tömítőléc konstrukció jön létre, amely a belsőégésű motorok nagy igénybevételt jelentő üzemében nemcsak ki­fogástalan stabilitást mutat, hanem .annak kö­vetkeztében, hogy a tömítés és a ház belső­felület közötti tömítő érmtkezésvonal állandóan és egyenletesen a tömítés egész ívelt felületén ide-oda tolódik, a két egymással érintkező elem 2

Next

/
Thumbnails
Contents