153481. lajstromszámú szabadalom • Eljárás élelmiszerek tartósítására

153481 6 kes sajátságai közé tartozik az is, hogy védőhatását más íners gáz vagy gázok jelenlétében, ill. azokkal való keverékben is ugyanolyan jól kifejti. Ebiben az esetben is az oxigén parciális nyomása a dinitrogénoxidra számítva nem haladhatja meg a 20%-ot. Ebből az is következik, hogy az élelmiszerek szolbahőmérsékleten is dinitrogénoxiddal tartósíthatok, így a 'hűtés költségei megtakaríthatók. Az a tény továbbá, hogy a dinitrogénoxid hatása az abszolút nyomástól független,, lehetővé teszi .ezen tárolási módszer alkalmazását minden egyes olyan csomagolóanyagnál, amely a dinitrogénoxidra nézve nem áthatolható. Ezen óikból kifolyólag fémen kívül csomagolóanyagként sok más csomagolóanyag is felhasználható, mint pl. műanyagfóliák, és hasonló vagy más, megfelelő szerekkel kezelt papír, ill. karton. Az eljárás alkalmazása továbbá gazdaságos is, mivel nem igényli a tartósítandó élelmiszer 1 literjére számítva nagymennyiségű dinitrogénoxidgáz felhasználását. A dinitrogénoxid 15 C°on váló oldhatósága ténylegesen 0,75 térfogatrész/1 liter víz, míg a zsírokban való oldhatósága 1,5 térfogatrészig emelkedhet. Ezen a módon, ha feldolgozásnál 35% gázveszteséggel számolunk, továbbá feltételezzük azt, hogy a kezelendő élelmiszer tiszta zsír, akkor gázfelhasználásként 2 g/l számolható normál nyomáson 1 liter élelmiszerre. Ha a levegőt dinitrogénoxiddal való öblítéssel kiszorítjuk, akikor a felesleg más gázok, mint pl. levegő vagy nitrogén jelenlétében visszanyerhető és ismét felhasználható, miáltal N2O gáz felhasználása különösen gazdaságosnak számít. A, jelen eljárás gazdaságossága továbbá azt a tényt is bizonyítja, hogy a dinitrogénoxid felhasználásához nincs szükség drága vagy bonyolult berendezésékre, mely utóbbi iners gázok felhasználása esetén is szükséges követelmény. A dinitrogénoxid felhasználásának továbbá jelentékeny előnye az, hogy élelmiszerek tartósításánál és kémiai behatások elleni védelménél a jelen eljárás a sterilizálás legkorszerűbb módszereivel, mint radioaktív izotópokkal való kezeléssel összeköthető, éppen azon tulajdonsága következtében, hogy az összes enzimatifcus és oxidatív behatást és folyamatot gátolja, amely az élelmiszerben végbemehet, és amelyet a 'besugárzással nem lehet kiküszöbölni. A dinitrogénoxiddal való telítés mind az élelmiszer csomagolása, mind silókban, ill. légzáró cellákban való felihalmozása közben történhet, ha a terméket nem szükséges külön sterilizálni, mint pl. vaj, ül. pörkölt kávé, vagy pl. gyümölcs és zöldségfélék szárításánál. A dinitrogénoxid bevezetése is különböző módszerekkel végezhető: 1. A levegő tartályból való eltávolításával 110 Hgmm csökkentett nyomásig, majd dinitrogénoxid bevezetése atmoszférikus vagy ezt meghaladó nyomásig, 2. dinitrogénoxiddal való ismételt öblítéssel, 3. az oxigén nitrogénnel vagy széndioxiddal való kiszorítása, ezt követő leszivatása és dinitrogénoxiddal légköri nyomásig való telítése útján (ez a kezelésmód főként pörkölt kávé esetében vált be). 4. Dinitrogénoxiddal való telítés a fenti határértékek közé való oxigén parciális nyomás beállítása útján. Alábbiakban csak néhány alkalmazási példát ismertetünk, azonban a találmány oltalmi körét nem korlátozzuk a felsorolt példákra. 1. példa Előző nap pörkölt kávéból 300 g-os mintákat veszünk és három részre, mint a), b), c) mintákra osztjuk. A mintákat légzánó csomagolásba zárjuk, azonban különböző kezelésnek vetjük alá. a) csoport: 110 Hgmm, abszolút nyomásig való levegőintkitás és légzáró esomagolásmód; b) 110 Hgmm-ig való légritkítás és nitrogénbeveizetés 1,1 atü abszolút nyomásig, majd a tartály légzáró lezárása; c) légritkítás 110 Hgmm abszolút nyomásig és utána, diiHtrogénoxid bevezetése 1,1 atü abszolút nyomásig, majd a tartály légzáró lezárása. Minden egyes adagból az eredmény megvizsgálása céljából alábbi mintát vettük: egy hónap eltelte után: az a) csoport mintájának gyengén savas szaga van, b) csoport mintája szintén avas szagú, c) csoport mintája változatlan állapotú. Három hónap eltelte után: a) csoport mintája erősen avas, b) csoport mintája a)-val azonos, c). csoport mintája változatlan állapotú. Az a) és b) csoport mintája kereskedelmileg nem értékesíthető, a c) csoport mintájával szokásos módon kávét főztünk és a kávé ízét öszszetoasonlítottuk frissen pörkölt kávéból 'készült itallal, amikor is ízkülönbség azonban nem tapasztalható. Hét hónap eltelte után: a) és b) csoport mintája erősen avas szagú, c) csoport mintája szag- vagy ízkülönbséget nem mutat akkor sem, .ha ugyanabból a kávéból frissen pörkölt mintával hasonlítjuk, össze. 2. példa 80 kg előző nap pörkölt kávét 20 db szorosan lezárt tartóba teszünk, a tartóban levő gázt leszívatjuk, amikor is kb. 160 Hgmm nagyságú légritkítást érünk el. Ezt követően 1,1 atü abszolút nyomásig dinitrogénoxidot vezetünk be és a tartókat hat 'hónap és öt napig állni hagyjuk. Állás után a tartókat egymás után felbontjuk és a mintákból kávéitalt főzünk, a kávé'tárolásmódjáról nem tájékoztatott fogyaszt tokkal kostóltatjuk, és a kávéital ízét tudakol-10 15 20 25 ^0 35 40 45 50 55 60 3