153468. lajstromszámú szabadalom • Olajgőzzár
MAGTÁR NÉPKÖZTÁRSASÁG ORSZÁGOS TALÁLMÁNYI HIVATAL SZABADALMI LEÍRÁS Bejelentés napja: 1965. XII. 13. (HO—919) Német Demokratikus Köztársaság-beli elsőbbsége: 1964. XII. 21. Közzététel napja: 1966. IX. 22. % Megjelent: 1967. V. 20. 153468 Szabadalmi osztály: 27 d Nemzetközi osztály: F 04 f, g Deciméi osztályozás: Feltaláló: Anders Günter mérnök, Berlin-Obersehöneweide, Német Demokratikus Köztársaság Tulajdonos: VEB Hochvakuum Dresden cég, Dresden, Német Demokratikus Köztársaság Olajgőzzár A találmány olaj gőzzár körkörösen elrendezett kondenzáló felületekkel, diffúziós szivatytyúkhoz. Nagyvákuum előállításánál többnyire olyan hajtóközegrszivattyúkat használnak, amelyekben állandóan valamely szerves vagy szervetlen hajtóközeget párologtatnak el és kondenzálnak vissza. Az olaj diffúziós szivattyúk üzemében a nagyvákuumot létesítő szivattyútól a tartály (recipiens) felé hajtóközegmolekulák diffundálnak. A kisnyomáisok előállításánál ezért az olaj visszaáramló mennyiségét csökkenteni kell. E célra különböző eljárások ismeretesek. Ezek közül a leghasználatosabb abból áll, hogy a szivattyú torkolata fölött levegővel,' vízzel vagy mélyhűtéssel hűtött ütközőfelüléteket helyeznek el, melyeken a felfelé diffundáló hajtóközegmolekulák lecsapódhatnak. Ilyen emyőzőszervek a lekülönbözőbb kivitelékben ismeretesek. Néhány ilyen régebbi megoldásnál egy síkban szög- vagy Z-alakú lemezeket helyeznek el, melyek hűtőközegtől átjárt csövekkel állnak összeköttetésben. Más megoldásoknál egymás fölött lépcsőszerűen elrendezett egyszerű, körkörös fémgyűrű-tárcsákat vagy szöglemezeket használnak. Ismeretesek radiális rendszerek is, melyeknél körszegmensek között ékalákú nyílások jönnek létre. Más ismert megoldásoknál egyszerű rekeszelőszervet alkalmaznak. Valamennyi említett olajfogó szerkezetnek hátrányai vannak. így jó ernyőzőhatas és normális fojtás (kb. 50%) mellett a legtöbb megoldás szerkezeti magassága túl nagy. Amelyek-5 nél a szerkezeti magasság csekély, azoknál emiatt az átáramló gázok érős fojtásban részesülnek, ami a nagyvákuum-szivattyú szívóhatását rontja. Az utóbbi típusoknál többnyire az ernyőzőhatas is kicsiny. 10 Az ismert ütközőlemezes megoldások a nagyvákuumos teret az: ún. primer sugárzás visszadiffundáló olajmolekuláival szemben ernyőzik le. Más, jobb megoldásoknál a primer sugárzás szóródási sugárzását, az ún. szekunder sugár-15 zást fogják fel. Ezeknél az ütközőfelületeken azok a szekunder sugarak kondenzálódnak, amelyek az őket létesítő primer sugárzással 0°tól kb. 100°-ig terjedő szöget zárnak be. A primer sugárzással ennél nagyobb szöget be-20 záró szekunder sugarak a nagy vákuumos térbe bejuthatnák. A kis magasságú és jól ernyőző olajgőzzáraknál a szabad áthaladási felület oly kicsiny, hogy nagy fojtásra lehet számítani. Egyes ernyőzőszerkezeteket nem lehet mélyhű-25 toközeggel működtetni, mert a hűtőközeg-fogyasztás túl nagy és ezáltal igen költséges. A találmány célja kicsiny szerkezeti magasságú olajgőzzárnál jó ernyőzőhatas biztosítása oly módon, hogy a fojtás az ismert, kis ma-30 gasságú olaj gőzzárakhoz viszonyítva oly kicsiny 153468