153468. lajstromszámú szabadalom • Olajgőzzár

MAGTÁR NÉPKÖZTÁRSASÁG ORSZÁGOS TALÁLMÁNYI HIVATAL SZABADALMI LEÍRÁS Bejelentés napja: 1965. XII. 13. (HO—919) Német Demokratikus Köztársaság-beli elsőbbsége: 1964. XII. 21. Közzététel napja: 1966. IX. 22. % Megjelent: 1967. V. 20. 153468 Szabadalmi osztály: 27 d Nemzetközi osztály: F 04 f, g Deciméi osztályozás: Feltaláló: Anders Günter mérnök, Berlin-Obersehöneweide, Német Demokratikus Köztársaság Tulajdonos: VEB Hochvakuum Dresden cég, Dresden, Német Demokratikus Köztársaság Olajgőzzár A találmány olaj gőzzár körkörösen elrende­zett kondenzáló felületekkel, diffúziós szivaty­tyúkhoz. Nagyvákuum előállításánál többnyire olyan hajtóközegrszivattyúkat használnak, amelyek­ben állandóan valamely szerves vagy szervet­len hajtóközeget párologtatnak el és konden­zálnak vissza. Az olaj diffúziós szivattyúk üze­mében a nagyvákuumot létesítő szivattyútól a tartály (recipiens) felé hajtóközegmolekulák diffundálnak. A kisnyomáisok előállításánál ezért az olaj visszaáramló mennyiségét csök­kenteni kell. E célra különböző eljárások is­meretesek. Ezek közül a leghasználatosabb ab­ból áll, hogy a szivattyú torkolata fölött leve­gővel,' vízzel vagy mélyhűtéssel hűtött ütköző­felüléteket helyeznek el, melyeken a felfelé diffundáló hajtóközegmolekulák lecsapódhatnak. Ilyen emyőzőszervek a lekülönbözőbb kivite­lékben ismeretesek. Néhány ilyen régebbi megoldásnál egy sík­ban szög- vagy Z-alakú lemezeket helyeznek el, melyek hűtőközegtől átjárt csövekkel állnak összeköttetésben. Más megoldásoknál egymás fölött lépcsőszerűen elrendezett egyszerű, kör­körös fémgyűrű-tárcsákat vagy szöglemezeket használnak. Ismeretesek radiális rendszerek is, melyeknél körszegmensek között ékalákú nyí­lások jönnek létre. Más ismert megoldásoknál egyszerű rekeszelőszervet alkalmaznak. Valamennyi említett olajfogó szerkezetnek hátrányai vannak. így jó ernyőzőhatas és nor­mális fojtás (kb. 50%) mellett a legtöbb meg­oldás szerkezeti magassága túl nagy. Amelyek-5 nél a szerkezeti magasság csekély, azoknál emiatt az átáramló gázok érős fojtásban ré­szesülnek, ami a nagyvákuum-szivattyú szívó­hatását rontja. Az utóbbi típusoknál többnyire az ernyőzőhatas is kicsiny. 10 Az ismert ütközőlemezes megoldások a nagy­vákuumos teret az: ún. primer sugárzás vissza­diffundáló olajmolekuláival szemben ernyőzik le. Más, jobb megoldásoknál a primer sugárzás szóródási sugárzását, az ún. szekunder sugár-15 zást fogják fel. Ezeknél az ütközőfelületeken azok a szekunder sugarak kondenzálódnak, amelyek az őket létesítő primer sugárzással 0°­tól kb. 100°-ig terjedő szöget zárnak be. A primer sugárzással ennél nagyobb szöget be-20 záró szekunder sugarak a nagy vákuumos térbe bejuthatnák. A kis magasságú és jól ernyőző olajgőzzáraknál a szabad áthaladási felület oly kicsiny, hogy nagy fojtásra lehet számítani. Egyes ernyőzőszerkezeteket nem lehet mélyhű-25 toközeggel működtetni, mert a hűtőközeg-fo­gyasztás túl nagy és ezáltal igen költséges. A találmány célja kicsiny szerkezeti magas­ságú olajgőzzárnál jó ernyőzőhatas biztosítása oly módon, hogy a fojtás az ismert, kis ma-30 gasságú olaj gőzzárakhoz viszonyítva oly kicsiny 153468

Next

/
Thumbnails
Contents