153468. lajstromszámú szabadalom • Olajgőzzár

1534 3 legyen, amilyen a nagy magasságú o'íajgőzzá­raknál szerepel. A találmány szerint evégből az olajgőzzár^ körkörös elrendezésű ütközőlemezeit különleges módon alakítjuk ki és helyezzük el. 5 Ennek elérésére a találmány szerint a kör­körösen elrendezett kondenzálófelületeket hen­gerfelületekként alakítjuk ki, ezekre felrakott csonkakúp alakú felületekkel, aholis a henger­felületek a fuvókátörzstpl a ház feláig haladva 10 mind mélyebbre nyúlnak be a diffúziós és egy­mással egy vagy több támasztóhíd révén kap­csolatosak, melyek a ház falának közvetlen kö­zeliében végződnek, és ahol továbbá a kanden­zálófelületek végénél és a törési helyeken azo- 15 nos nagyságú harántmetszetek elérésére az egyes csonkakúp felületek meredeksége a fu­vókatörzstől a ház fala felé növekszik. A kondenzálófelületek egyrésze tehát mint hengerfelület a diffúziós szivattyún belül he- 20 lyezkedik el, miáltal a rendkívül csekély foj­táson kívül azt is elérjük, hogy a primer su­gárzást részben felfogjuk. Minthogy a külső hengerfelületek a belsőnél mélyebben nyúlnak be a szivattyúba, a fuvókából kilépő hajtó­gőzsugár felső határfelületének szintén ferde fekvése van lefelé, a ház fala irányában. Min­den sugárzást, amely felfelé meredekebb, a kondenzálófelületek felfognak (leernyőznek). A hengerfelületekkel párhuzamosan haladó sze­kunder sugárzást a fölötte fekvő csonkakúp felületek fogják fel. E felületek jó ernyőző­hatás mellett nem növelik számbavehetően a szerkezeti magasságot. Minthogy a harántmet­szetek az ütközőfelületek végeinél és a törési helyeken egyenlők, a fojtás kicsiny. A diffú­ziós szivattyú felső fúvókája fölött az ernyő­zőlernezek ilyen kialakítása következtében kör­alakú nyílás jön létre, mely a fojtóhatást csök­kenti, mert a szabad áthaladási felület a nagy­vákuumos oldal "felé megnövekedett. Az átha­ladási felületnek ez a növekedése, ill. a kicsiny íojtóhatás különösen kisebb névleges bőségd olajgőzzáraknál fontos. Azt a követelményt, hogy az olajgőzzár legyen „optikailag*' tömítő, a találmány szerinti olajgőzzár tehát nem tel­jesíti. A sugárgeometria törvényei szerinti le­ernyőzés és három, különböző névleges bőségű mintán végzett gyakorlati kísérletek azonban igazolták, hogy a találmány szerinti megoldás­nál jó ernyőzőhatás eléréséhez nincs szükség optikai minőségű tömítettségre. A legfelső fúvóka fölött azonban olyan üt­közőlemez is elrendezhető, amelynek átmérőjét és a csonkakúp alakú kondenzálólemeztől mért távolságát úgy méretezzük, hogy az ütközőié» mez és a csonkakúp alakú kondenzálólemez közti legszűkebb áthaladási harántmetszet na­gyobb vagy egyenlő legyen az utóbbi lemez nyílásának harántmetszetével. A belső, hengeres kondenzálófelület alsó széle és a legfelső diffúziós fúvóka széle egyenlő magasságban végződik és ott körgyűrű alakú harántmetszet létesül, mely egyenlő a belső, csonkakúp alakú kondenzálólemez nyílásával. .8 .' /(_ A csatornajellegnek és ezzel a fojtás csök­kentésének megszüntetésére a hengérfelülate­ken, a csonkakúpfelületek közelében' oly hosz­szúságú nyílásokat alakíthatunk Jri, amelyek a visszaáramlást még nem növelik lényegesen. Ezenkívül a megmaradó haránt-metszetnek még jó hővezetést kell biztosítania. A rajzok a találmány szerinti olaj gőzzár két kiviteli alakját példaképpen tüntetik fel. Az 1. ábra az ernyőzoszerkezet felülnézete. A 2. ábra hosszközépmetszet. A 3. ábra a második változat egy részének nagyobb léptékű középmetszete. • Az 1 szerelőperembe (2. ábra) erősítik a kon­denzációs lemezeket, melyek a hengeres 2, 3, 4* lemezekből és az ezekre helyezett, csonkakúp alakú 5, 6, 7 lemezekből állnak. A 8 csatlakozódarabokpn át {1. ábra) az er­nyőzőszerkezetbe a 9 hűtőcső nyúlik be, mely a kondenzációs lemezekkel jó hővezető fémes kapcsolatban áll. A 9 hűtőcső úgy van meg­hajlítva, hogy mindegyik, közel köralakú teke­rületéh egy kondenzációs felület fekszik {2. ábra). A belső, hengeres 2 kondenzációs lemez alsó széle együtt végződik a legfelső diffúziós fúvóka 10 süvegének alsó szélével, és a fúvóka szélének közvetlen közelében helyezkedik el, A diffúziós fúvóka fölötti köralakú áthaladási felület ugyanakkora, mint az a körgyűrűfelü-ZO let, amelyet a fúvóka szélének átmérője és a legbelső, henger alakú 2 kondenzációs lemez belső átmérője szab meg. A körgyűrű alakú 5 fedőlemez enyhén lejtős, úgyhogy a lecsapó­dott hajtóközeget a hengeres 2 kondenzációs c5 lemez felé vezeti. A középvonaltól sugárirányban nagyobb tá­volságban van a második kondenzációs lemez­csoport, melynek hengeres 3 kondenzációs le­meze a belső, hengeres 2 kondenzációs lemezen 40 fel- és lefelé túlnyúlik. A felső meghosszabbí­tás oly nagy, hogy a 9 hűtőcső és a belső 2 hengerköpeny közti áthaladási felület egyenlő a 2, 3 hengeres lemezek közti körgyűrűfelület­tel. A hozzátartozó, csonkakúp alakú 6 konderí-45 zációs lemez lejtése akkora, hogy annak felső szélénél a nyílásfelület egyenlő az első 5 kon­denzációs lemez felé eső áthaladási felülettel. A csonkakúp alakú 6 kondenzációs lemez felső átmérőjét akkorára méretezzük, hogy a ~-50 hengeres 3 kondenzációs lemez alsó szélén és a belső, csonkakúp alakú 5 kondenzációs lemez külső szélén át fektetett S-2 egyenes meghosz­szabbítása a 6 kondenzációs lemez belső szélét érinti. Az S2 egyenes a szekunder sugárzást is 55 jelzi. Analóg módon adódik a harmadik 4,7 kondenzációs lemezek helyzete. Az 1 szerelő­peremet középen úgy esztergályozzuk ki, hogy az áthaladási felületek minimumai egyenlő na­gyok és a szilárdsági követelményeknek is ele-60 get "teszünk. A hengeres lemezek alsó széléhez 11 támasz­tóhídak tartoznak, melyek egyszersmind az ola­jat a 12 házfal felé vezetik; úgyhogy esetleg lehulló hajtóközegcseppek nem jutnak a ÍO fu-65 vókasüvegre vagy" diffúziós ernyőn keresztül és

Next

/
Thumbnails
Contents