153405. lajstromszámú szabadalom • Eljárás alfa, alfa'-tetraszubsztituált alfa-mononitril-alfa'-monokarbonsav-dimetiléterek és származékaik előállítására

153405 savnitril-csaportakkal szemben reakcióképes szerekként elsősoriban olyan anyagok jöhetnek tekintetbe, amelyek a karboxil- és/vagy kar­, bansavnitril-csopartdkkail elszappanosítás vagy észterezés közben, reakcióba lépnek, mint a víz, továbbá telített vagy telítetlen, alifás vagy aro­más sziénlhiidrogéngyökiöt tartalmazó egy- vagy többértékű alkoholok. A reakciót célszerűen gyorsítással folytatjuk le. Ez vagy azáltal értető el, hogy a reakció­elegyét 40 C° és 200 C° közötti hőmérsékletre hevítjük, vagy azáltal, hogy elszappanosító, ész­terező katalizátorokat vagy pedig anhidridkép­zésre képes vegyületeket adunk a reakcióelegy­hez. E két módszer természetesen egymással kombináltan is alkalmazható. Elszappanosító, észterező, ill. átészterező ka­talizátoirokiként bázisos, semleges vagy savas kémhatású anyagok, mint alkáli- vagy földal­kálihidroxidok, -oxidok, -alkoholátok, továbbá titánsav-alkillészterek, szervetlen, Lewis-féle vagy szerves savak, mint csekély mennyiségű ásványi sav, pl. kénsav, foszforsav vagy sósav, ezek megfelelően ható szerves származékai, pl. p-toluolszulfonsav, szulfonált ioncserélőgyanták, savasán reagáló vegyületek, mint vas(III)-klo­rid, titántetraklorid, óntetraklorid, bórtrifluorid, cinkklorid vagy alumíniumklorid jöhetnek te­kintetbe. Anhidridképzésre képes vegyületek­ként savanlhidridék vagy sósavlekötőszerek, mint piridin jelenlétében alkalmazott savklori­dok használhatók. A savas jellegű észterező katalizátorok alkal­mazása esetén ügyelni kell arra, hogy ezek csak vízmentes reaikciófcözeg esetén használha­tók, vagyis ilyen savasán Iható katalizátorokat csak olyan esetekben használhatunk, amikor a reaktíóközeg valamely, kaifooxid- és/vagy kar­bonsavni'tril-csoportokkal szemben közömbös szerves oldószer vagy alkohol, víz esetében azonban ilyen észterező katalizátorokat nem használhatunk. Ha vizes savakat alkalmazunk, akkor nem következük be gyűrűihasítás a 0(3) és CQ szénatomok között, hanem alíai,alfa'-di­keto-tefaiahidiriolEuránokhoz jutunk. Az alkalmazandó katalizátor fajtája és meny­nyisége attól függ, hogy a mononiMlmonokar­bonsavat kívánrjuk-e termékként elkülönítem, vágy át akarjuk-* a mononítrilmonokarlbonsa­vat a karboxil- és/vagy kárbonsavnitril-csoport ugyanezen reakeióközegben történő reagáltatása útján valatmilyen származékká alakítani. Ha a mohomtJríllmonoka'rbonsavat akarjuk elkülöní­teni, akkor Gélszerűen oly módon járunk el, hogy a megfelelő 2,2,5,5-tetraszubsztttuált 3--oxo-tetráhidrof urán oximszátrmazékát valamely közömbös oldószerben, pl. toluolban vagy pedig valamely, a karboxil- és/vagy karbonsavnitril­csoporttal szemben reakcióképes oldószeriben, pl. alkdholban vagy vízben eloszlatjuk és alká­li'hidroxidot alkalmazunk katalizátorként. Cél­szerűen 1 mól oxiinra 1 mól alkálihidroxidot használunk. Az allkálihídröxíd katalizátorként való hatása mellett egyben stabiiizálószerként is hat a mononitrilmonokarbonsavra, amrfyet alkálisó alakjában különíthetünk el. Ennek so­rán ügyelni kell arra, hogy a gyűrűhasítás be­fejezése után a sót hamarosan el kell különí­teni. Ha ugyanis e sót képződése után hosszabb 5 ideig a reafcciófcözegiben; hagyjuk, akkor a nit­rilcsopoirt hidrolízise útján a megfelelő dikár­bonsav keletkezik:. A gyűrűhasítás befejeződé­sének időpontját ammóniafejlődés megkezdő­dése jelzi. Vizes közegben a reakció befejező-10 dését a reafccióközeg színének élénkvörösről sárgára történő változása mutatja. Ha csak kevés vagy semmi katalizátort nem alkalmazunk, akkor a monomtrUmpnokiarbon­sav szekundér savamidjává rendeződik át; e 15 savanüdot a (III) szerkezeti képletet mutatja. E reakció lefolytatása során ügyelni kell arra, hogy a gyűrűhasításra alkalmas oldószernek irányító hatása is lehet a reakcióra. Ha pl. gyűrűhasítási oldószerként valamely ROH álta-20 lános képletű alkoholt (R=alkilgyök) alkalma­zunk, akkor ez a mononitril-monokarbonsav kawboxMcsoportjáVal a megfelelő észtert képel­heti és így az észterből átrendeződés útján a csatölt rajz szerinti (IV) általános képletnek 25 megfelelő helyettesített savamid keletkezhet. Ha telhát ezt a reakciót dehidratizáló hatású adalékok alkalmazásával folytatjuk le, akkor a csatolt rajz szerinti (V) általános képletnek megfelelő tercier savamidók képződnek. 20 Ha a katalizátort (pl. káliumhidroxidot) na­gyobb mennyiségben alkalmazzuk, vagy pedig ha a képződött mononitril-monokarboinsavat el­különítés nélkül hagyjuk a reakcióközegben vagy a már elkülönített mononitrilkarbonsavat 35 visszavisszük a reakcióközegbe, akkor a nitril­esoport elszappanosodást szenved és a megfelelő dikarbonsav, ill. ennek sói keletkeznek. Ha reakiciógyorsítóként hevítést alkalmazunk, akkor általános szabályként azt mondhatjuk, 40 hogy katalizátor alkalmazása nélkül már 90 C° körül hőmérséklet elegendő ahhoz, hogy kielé­gítő átalakulási sebességet érjünk el. Ha kata­lizátort használunk, akkoir már 50 C° körüli hőmérsékleten is kielégítő reakciósebességet ér-45 hetünk el. A 2,2l ,5,iS-tetraszubsztítuált 3-oxo-tetrahidro­furánok alfaroximszáiroazékaiinak előállítása is­mert módon történhet, 2 mól ketonnalk 1 mól acetilénre való addieiója, a képződött tetra-50 szubsztituált hexindtiol oldható higany(H)ikatiali-­zá torok jelenlétében a vízfoeii oldhatatlan 2,2,5, 5-tetraszubsztituált 3-<>xo-tetrahidrofuránná való átrendezése és végül ez utóbbi vegyületnek sa­létromsavval, e sav valamely észterével, klorid-55 jávai vagy anlhidridjével alfa-oximimá való át­alakítása útján. Az alfa^oximszármaziékok előállítása és azok további reagáltatása a találmány értelmében ugyanazon reakcióedéiiyben is lefolytatható, 60 amint ezt a 2. példa szerinti eljárás szemlélteti. Az eljárás képletben kifejezhető lefolyása az ismert Beofcmann-féle átrendeződésre emlékez­tet, amely taeto-oximokfoól helyettesített primer karbmsavamidökboz vezet. A Becfcmasnn-féle 65 átrendeződésn'ek és a találimány szerinti eljárás-2

Next

/
Thumbnails
Contents