153286. lajstromszámú szabadalom • Védőkapcsolás félvezetőegyenirányító berendezés védelméhez

153286 növelheti, de ha az ismét eléri azt az értéket, amelynél valamelyik dióda zárófeszültsége a megengedettnél nagyobbá válik, a beavatkozó szerv a feszültségcsökkentő kapcsolási műveletet az előzőkkel azonos módon megindítja és végrehajtja. Sok esetben komoly nehézséget okoz a kezelőnék, hogy a feszültségnövelés során azt a legnagyobb feszültségű transzformátorfokozatot kitapogassa, amelynél a visszakapcsolási művelet még nem ^ indul meg, és ez különösen akkor nehézkes, ha eközben még a transzformátort tápláló hálózati feszültség változik is. Ennek gyakorlati következménye pl. egyenirányítós villamosmozdonyon fellépő diódahiba esetén, hogy a diódasérülés miatt a mozdonyvezető nem tud olyan sebességgel vezetni, amely még a sérülés miatt lehetséges volna, mert a vonali feszültségváltozás miatt a beavatkozó szerv a feszültséget ismételten szükségtelenül kis értékre állítja vissza. A találmány célja olyan kapcsolási elrendezés létesítése, amely biztosítja azt, hogy diódaátütés esetén a fokozatváltómű működése meginduljon, a fokozatváltás gyakorlatilag olyan gyorsan menjen végbe, mintha arra folytonosan fennálló parancsot kapna, de — eltérően az ismert eljárástól — csak addig a fokozatig folytatódjék, amelyhez tartozó transzformátormegcsapolás feszültségénél a soros diódákon eloszló zárófeszültség már éppen nem haladja meg egyetlen diódánál sem a megengedett zárófeszültség nagyságát. E beavatkozást az ismertnek tekintett és független működésűnek nevezett eljárással ellentétben „függő" működésűnek lehet nevezni. A találmány céljának adott módon történő megoldása azt is jelenti, hogy az ellenőrzött diódák zárófeszültségének a nagyságát a fokozatváltó működése alatt minden (transzformátormegosapolásnál mérni kell, és ha j ez adott értéknél nagyobb, parancsot kell adni ) a fokozatváítás folytatására, ha pedig kisebb, J a fokozatváltást azonnal meg kell állítani. j Mindezt olyan gyorsan kell végrehajtani, hogy I a találmány szerinti kapcsolási elrendezés al-i kalmazása a fokozatváltás működési sebességét ne csökkentse és olyan sebességgel menjen végbe, mintha arra időben állandó parancsot kapna. A oél elérését fokozatváltós transzformátoron keresztüli táplált sorosan kapcsolt félvezető diódákból álló áramirányító berendezés esetében, amelynél a fokozatváltás transzformátor feszültségének csökkentésére a fokozatváltóműnek önmagában ismert módon segédegyenfeszültség rákapcsolásával végző és az egymásutáni fokozatváltást a rákapcsolás tartamáig folytató működtető szerve, továbbá a transzformátormegcsapolás váltásakor két megcsoplás között átmeneti időre záró-, vagy nyitó segédérintkezője van, a sorosan kapcsolt diódák mindegyikével pedig önmagában ismert kapcsolású pozitív és negatív kimeneti kapoccsal1 bíró, és e kapcsokon a diódákra jutó zárófeszültség nagyságával arányos nagyságú villamos jelet szolgáltató zárófeszültségérzékelő van párhuzamosan kapcsolva, a találmány olyan kapcsolási elrendezéssel biztosítja, amelynél a találmány értelmében a zárófeszültségérzékelők villamos jelének líegalább egy négyrétegdióda gyűjtófeszültségével 5 való összehasonlítása végett a zárófeszültségérzékelők négyrétegdiódával vannak összekötve, a négyrétegdióda tirisztoros erősítő bemenetére csatlakozik, az erősítő kimenete a fokozatváltó működtető szervével van összekötve és az erő-10 sítő tirisztorának anódja és katódja a transzformátormegcsapolás váltásakor két megcsapolás között átmeneti időre záró-, vagy nyitó segédérintkező révén egymással össze van kötve. A találmányt részletesebben a rajz 1—6. ábrái 15 alapján ismertetjük, amelyek a találmány szerinti kapcsolási elrendezés néhány kiviteli alakjának kapcsolási vázlatát tüntetik fel. Amint az 1. ábrán látható, a váltakozófeszültségű hálózat az 1 kapcsokon keresztül táplálja 20 a fokozatváltó 2 transzformátort, ill. annak csak sematikusan jelölt 3 megcsapolásain és 4 főérintkezőjén keresztül az 5, 6, 7, 8, 9, 10, 11 és 12 diódákból álo példakénti egyfázisú, hídkapcsolású egyenirányító berendezést, amelynek 25 egyenfeszültségű 13 kapcsaihoz csatlakozik a fel nem tüntetett terhelés. Minden diódával természetesen még több dióda is lehet mereven párhuzamosan kapcsolva, tehát a rajzon egy soros dióda többet is jelképezhet, például csak £0 a 9 dióda esetében szaggatottan rajzolt több diódát. Egy-egy egyenirányítóág a rajzon példaként két, az 5, 6; a 7, 8; a 9, 10 és a 11, 12 soros diódákból áll, de állhat még több soros diódábóli is. Minden egyes soros diódával önma-35 gában ismert kapcsolású 14 zárófeszültségérzékelő van párhuzamosan kapcsolva, amelyek mindegyikének pozitrv\ 15 kimeneti kapcsa és negatív 16 kimeneti kapcsa között a diódára jutó zárófeszültség nagyságával arányos nagy-40 ságú és közelítőleg azonos alakú villamos jel jelenik meg. A 14 zárófeszültségérzékelők negatív 16 kimeneti kapcsai közösítve vannak, és össze vannak kötve a segédegyenf eszültség 17 negatív kapcsával. A 14 zárófeszültségérzékelők 45 kimeneti kapcsai között megjelenő villamos jeleket egymástól egyenirányítótulajdonságaik révén 18 anódjukkal a pozitív 15 kapocsra kötött, 19 katódjukkal 20 pontban közösített 21 négyrétegdiódák választják szét. A 14 zárófe-50 szültségérzékelők villamos jelei a 21 négyrétegdiódáik gyújtó feszültségével vannak összehasonlítva, és ha egynek a jele a gyújtófészültségnél nagyobbá válik, a gyújtójel a tirisztoros erősítő 22 tirisztorának 24 vezérlőelektródájára kerül, 55 ami a jelen esetben egyúttal a tirisztoros erősítő bemenete. A 22 tirisztor 31 katódja a segédegyenf eszültség 17 negatív kapcsával van összekötve. A 14 zárófeszültségérzékelők valamelyikének 60 villamos jele akkor haladhatja meg a 21 négyrétegdióda gyújtófeszültségét, ha az egyenirányító valamelyik diódája átüt. Pl!, a az 5 dióda átüt, rá nem jut zárófeszültség, így 14 zárófeszültségérzékelője sem ad ki jelet, ezzel szem-65 ben a 6 diódán a zárófeszültség nagysága meg-2