153232. lajstromszámú szabadalom • Eljárás új amin előállítására

153232 amelyek a mtoogénafomon és/vagy a 2-es hidr­oxil-csoparton hidrolízissel vagy hidrogenolizis­sel lehasítható gyökkel rendelkeznek, ezt a gyököt lehasítjuk. Ilyen gyökök pl. az alfa­-aril-^alkil-gyökök, így a benzilgyök, az oxi-kar- 5 bonil-gyökök, mint a benziloxi-karbanil-gyök, vagy a terc. butoxi-kiarbonil-gyök vagy a kar­bonsavak aicil-gyökei, mint a rövidszénláncú alkanoü-gyök!ök, pl. az aoetíl-gyök. Hidrolizis­sel lehasítható gyökökkel rendelkező" vegyület 10 tek pl. a csatolt II képletű vegyületek, ahol X' karbonil-csoportot vagy alkilidén-gyököt jelent. A hidrolízist és a hidrogenolizist a szokásos módon, az utóbbit főleg katalitikus hidrogéne­zéssel folytatjuk le. A HE képletű olyan vegyü- 15 letek hidrolízisét, amelyekben X' alkilidén-gyö­köt jelent, savas oldatban folytatjuk le. A találmány szerinti vegyület egy további célszerű előállítási módja abban áll, hogy egy III általános képletű Vegyületben — ahol Y 20 olyan gyököt jelent, amely C—N-kettőskötés redukciója útján —CH2 —NH—CH(CH 3 ) 2 képletű csoporttá alakítható át — az Y gyököt redukáljuk. Az Y gyök elsősorban .*-. -40H2 --N=O(CH 3 )2 25 20 képletű gyök. A redukciót a szokásos módon, pl. di-köny­nyűfém-hidridekkel, mint litium-alumínium­-hidriddel vagy nátrium-bórhidriddel vagy pe- 35 dig katalitikus hidrálással, pl. palládiummal, platinaoxiddal vagy Raney-nikkel katalizátor jelenlétében lehet lefolytatni. A találmány szerinti vegyület olyan módon is előállítható, hogy az l-izopropil-amino-2-oxo- 40 -3-(2'-izopropoxi-fenoxi)-propán oxo-csoportját hidroxü-csoporttá redukáljuk. E reakció során célszerűen di-könnyűfém-hidridekkel — így a fentebb említett hidridekkel — vagy pedig a Meerwein—Ponndorf—Verley-féle módszerrel 45 vagy annak módosításaival dolgozhatunk. A kiindulási anyagok ismertek, vagy pedig önmagukban ismert módszerekkel állíthatók elő. Az eljárási körülményektől és a kiindulási 50 anyagoktól függőién a végterméket szabad alak­ban pedig sóinak alakjában kapjuk. Az ilyen sók lelőáUítására a találmány oltalmi köre szin­tén kiterjed. A végtermék sói önmagában ismert módon, 55 pl. alkáliákkal vagy ioncserélőkkel a szabad bázissá alakíthatók át. Az utóbbiból szerves vagy szervetlen savakkal, különösen gyógyá­szatilag felhasználható sók képzésére alkalmas savakkal sókat nyerhetünk. Ilyen savakként 60 példaként. megemlítjük a halogénhidrogénsava­kat, a kénsavakat, a foszforaavakat, a salét­romsavat, a perklórsavat, az alifás, aMeiklusos, aromás vagy heterociklusos karbon- vagy szul­fonsavakat, mint a hangya-, ecet-, propion-, 65 borostyánkő-, glikol-, tej-, alma-, borkő-, cit­rom-, aszkorbin-, maiéin-, hidroxi-maleinr vagy piroszőlősavat; a fenileoetsavat, a benzoesavat, a p^mino-benzoesavat, az antranilsavat, a p­-hidiroxi-benzoesayat, a szalicilsavat vagy p­-amino-szalicllsavat, az embonsavat, a metán­szulfonsavat, az etánszulfonsavat, a hidroxi­-etánszulfonsavat, az etilénszulfonsavat, a halo­génbenzolszulfonsavat, a toluolszulfonsavat, a naftalinszulfonsavat vagy szulfanilsavat, a me­tionint, a triptofánt, a lizint és az arginint. Az új vegyületnek ezek a sói vagy egyéb sói, így pl. a pikrátjai a kapott szabad bázis tisztítására is felhasználnátok, mégpedig olyan módon, hogy a szabad bázist sóvá alakítjuk, a sót elkülönítjük, majd a bázist felszabadítjuk belőle. Az új vegyület szabad alakja és sói közötti szoros összefüggések következtében mind az előzőkben, mind az ezután követke­zőkben szabad bázis alatt értelem- és célsze­rűen adott esetben a megfelelő sókat is kell érteni. A találmány az eljárásnak azokra a kiviteli alakjaira is vonatkozik, amelyek szerint az el­járás valamelyik lépésében közbenső termék­ként nyerhető vegyületből indulunk ki, és a még hiányzó eljárási lépéseket lefolytatjuk, vagy pedig az eljárást valamely lépésénél meg­szakítjuk vagy pedig a kiindulási anyagokat a reakciófeltételek mellett alakítjuk ki vagy pe­dig a reakciókomponensek adott esetben sóik alakjában vannak jelen. így például a 3-(2'­-izopropoxi-fenoxi)-2-hidroxi-prapilaimint meg­felelő redukálószerek jelenlétében aeetonnal reagáltatjuk, amikor is közbenső termékként a fent jelzett Sehiff-bázis képződik. A találmány szerinti új vegyület racemát alakjában vagy antipodok alakjában is előfor­dulhat. A racemátot a szokásos módon hasítjuk ántipodjaira. A találmány szerinti új vegyület gyógyászati készítmények alakjában is felhasználható, ame­lyek az új vegyületet szabad alakban vagy adott esetben sói alakjában tartalmazzák, en­terális vagy par enter ális felhasználás céljára alkalmas szilárd vagy folyékony, szerves vagy szervetlen gyógyászati hordozóanyagokkal együtt. Ilyen hordozó céljára olyan vegyületek jönnek elsősorban számításba, amelyeik az új vegyülettel nem reagálnak; ilyen anyag például a víz, a zselatin., a laktóz, a keményítő, a sztearilalkohol, a magnéziumsztearát, a talkum, növényi olajok, benzüalkoholok, gumi, polial­kilén^glikolok, vazelin és egyéb ismert gyógyá­szati hordozóanyagok. A gyógyászati készítmé­nyek tabletták, drazsék, kapszulák alakjában vagy folyékony alakban oldatként, szuszpenzió­ként vagy emulzióként szerelhetők ki. Adott esetben sterilizálhatok és/vagy segédanyagokat, így konzerváló-, stabilizáló-, nedvesítő- vagy emulgálószereket, oldódást elősegítő anyagokat vagy sókat tartalmazhatnak az ozmotikus nyo­más megváltoztatására, vagy pufferanyagokat és gyógyászatilag értékes egyéb anyagókat is tartalmazhatnak. A gyógyászati készítmények 2

Next

/
Thumbnails
Contents