153167. lajstromszámú szabadalom • Eljárás új pirido-benzotiadiazepin-származékok előállítására

153167 funkcionális származékai sorába elsősorban az' észterek, mégpedig a rövidszénláncú alkil-, to­vábbá a fenil- vagy benzilészterek, továbbá a halogenidek és aníhidridek, pl. az ecetsavval, propionsawal stb. képezett vegyes anhidridek 5 tartoznak. A (II) általános képletnek megfelelő kiinduló­anyagok a csatolt rajz szerinti (III) általános képletnek megfelelő vegyületek (e képletben R3 ariigyököt, különösen fenilgyököt, arilmetil- 10 -gyököt, különösen benzilgyököt vagy rövid­szénláncú alkil-, különösen metil- vagy etil­^gyököt képvisel, s Rt és R 2 jelentése pedig megegyezik a fenti meghatározás szerintivel) észteresoportjának elszappanosítása útján állít- 15 hatók. elő. A szabad savakat azonban hidro­.lízis útján más savszármazékokból, mint pl. sav­halogenidekből vagy savanhidridekből is elő­állíthatjuk, önmagában ismert módon lefolyta­tott hidrolízis útján Az így felszabadított (II) 20 általános képletű savakat a. gyűrűzárási reakció előtt azonban nem szükséges elkülöníteni a re­akeióelegyből. A találmány szerinti eljárás egyik változata értelmében oly módon is előállíthatjuk az (I) 25 általános képletnek megfelelő vegyületeket, hogy valamely,_a csatolt rajz szerinti (III) álta­lános képletnek megfelelő vegyületet valamely erős bázissal, •pl. butillitiummal, nátriumhidrid­del Vagy valamely hasonló módon reagáló ve- 30 gyülettel reagáltatjuk és így egyetlen műveiéi­ben folytatjuk le a pikolinsavészter felhasítását és a gyűrűzárási reakciót. Ez a reakció valamely, a reakció szempont­jából közömbös oldószerben, pl. benzolban, to- 35 iuolban, hexánban stb., - a felhasznált oldószer forrpontjának .megfelelő hőmérsékleten folytat­ható le. A (III) általános képletnek megfelelő ki­indulóanyagok előállítása oly módon történhet, 40 hogy valamely megfelelően helyettesített (IV) általános képletű 2-nitróbenzolszulfonilhalogeni­det — e képletben Hal klór- vagy brómatomot képvisel, Rí .és R2 jelentés pedig megegyezik a fentebbi meghatározás szerintivel — savlekötő- 45 szer jelenlétében-valamely, a csatolt rajz sze­rinti (V) általános képletnek megfelelő pikolin­savészterrel — e képletben R3 jelentése meg­egyezik a fenti meghatározás szerintivel — a csatolt rajz szerinti (VI) általános képlétnek 50 megfelelő vegyületté (amelyben Rlt R 2 és R 3 jelentése megegyezik a fentebbi meghatározás szerintivel) kondenzálunk. , Az így kapott (VI) általános képletű vegyület nitrocsoportját azután redukálás, pl. Raney- 55 nikkel jelenlétében szobahőmérsékleten, légköri nyomás alatt lefolytatott hidrogénezés útján aminocsoporttá alakítjuk át és így a (III) álta­lános képletnek megfelelő kiinduló vegyülethez jutunk. 60 A (IV) általános képletnek megfelelő vegyü­letek és az (V) általános képletű vegyületek egymással való kondenzációja előnyösen vala­mely, a reakció szempontjából közömbös oldó­szerben, pl. toluolban, xilolban stb. folytatható 65 le. Savlekötőszerként pl. trietilamin, továbbá nátrium- vagy káliumkarbonát, vagy akár a pikolinsavészter feleslege is alkalmazható. Az (I) általános képletnek megfelelő vegyü­letek — amint ezt fentebb már említettük — értékes farmakológiai tulajdonságokat mutat­nak és így különösen diurétikus és hipotenzív hatású gyógyszerek hatóanyagaiként használ­hatók. A 9-trifluormetil-6,6,12-trioxo-l,2,3,ll,12,12;a­-hexahidroi(4!H)pirido(2,l-b]1 [l,2,5]benzotiadiaze­pin pl. egéren, 250 mg/kg adag orális beadása után teljes diurézist idéz elő; hasonlóképpen teljes diurézist érhetünk el macskán, 300 mg/kg adagnak közvetlenül az állat belébe történő be­vitele útján. Az (I) általános képletű vegyületek előállítási módját közelebbről az alábbi példák szemlélte­tik; megjegyzendő azonban, hogy e példák egy­általán nem merítik ki a találmány szerinti eljárás lehetséges kiviteli módjait. A példákban a hőmérsékleti adatok Celsius-fokokban érten­dők. Megjegyzés: Az alábbi példákban a vegyületek nomen­klatúrája szempontjából a csatolt rajz szerinti (VII) képletben feltüntetett számozási rendszert alkalmazzuk. Ennek megfelelően az aiapvegyü­let elnevezése:, 6,6,12-trioxo-l,2,3,ll,12,12a-hexa­hidro(4H)pirido[2,l-b] [l,2,5]benzotiadiazepiin. 1. példa: a) Etil-N-(o-nitrobenzolszulfonil)-pipekohnát (más néven: N-(o-nitröbenzolszulfonil)­-pipekolinsav-etilészter). 19 g o-nitrobenzolszulfomlkloridot 100 ml metilénkloiridban oldunk és ehhez az oldathoz 0° hőmérsékleten, keverés közben hozzáadjuk 34,3 g etilpipekólinát (pipekolinsav-etilészter) 100 ml metilénkloriddal készített oldatát. A hozzáadás befejezése után a reakcióelegyet még 1 óra hosszat tovább keverjük 0° hőmérsékle­ten, majd a levált etilpipekolinát-hidrokloridot kiszűrjük. A szüredéket szárazra pároljuk be és a kapott maradékot etanolból vagy metanolból háromszor átkristályosítjuk. Ily módon 110'— lll°-on olvadó fehér kristályok alakjában kap­juk a kívánt terméket. A kondenzációs termék előállítható azonban az alábbi módon is: 31,4 g etilpipekólinát és 30 ml trietilamin 800 ml metilénkloriddal készített oldatát 25° hő­mérsékleten, keverés közben gyorsan elegyít­jük 44,3 g o-nitrobenzolszulfonilklorid 200 ml metilénkloriddal készített oldatával, ez utóbbi oldatot adva hozzá az előbbihez. A reakcióelejy e hozzáadás során forrpontig melegszik fel; a keverést mindaddig folytatjuk, míg a reakeió­elegy szobahőfokra le nem hűlt. A kapott szer­ves oldószeres, narancs színű' oldatot 2 n sósav-2

Next

/
Thumbnails
Contents