153167. lajstromszámú szabadalom • Eljárás új pirido-benzotiadiazepin-származékok előállítására

153167 6 oldattal, majd vízzel mossuk, vízmentes nát­riumszulfáton szárítjuk, leszűrjük és csökken­tett nyomás alatt szárazra pároljuk be. A szi­lárd. maradékot metanolból átkristályosítjuk. A kívánt terméket 110—115°~on olvadó fehér kris­tályok alakjában kapjuk. b) Etil-N-(o-aminobenzolszulfonil)-pipekolinát. 4 g etil-N-(o-nitrobenzolszulfonil)-pipekoliná­tot 300 ml etanolban oldunk, 5 g nedves Raney­nikkelt adunk hozzá és az elegyet légköri nyo­más alatt hidrogénezzük. Az elméleti hidrogén­mennyiség felvétele után .{ami kb. 30 perc alatt következik be) reakcióelegyet leszűrjük, "a ki­szűrt katalizátort etanollal gondosan utánamos­suk és a szüredéket szárazra pároljuk be. A ka­pott szilárd .maradékot etanol és víz 1:1 arányú elegyéből háromszor átkristályosítjuk. Ily mó­don 112,5— 113,5°-on olvadó fehér kristályok alakjában kapjuk a kívánt terméket. e) N-(o-aminóbenzolszulfönil)-pipekolinsav. 8 g etil-N-(o-aminobenzolszulfonil)-pipekoli­nátot 100 ml 2 n nátriumhidróxidoldatban addig forralunk visszafolyató hűtő alatt, míg tiszta oldatot nem kapunk, ami kb. 1 órát vesz igény­be. Ezután az elegyet 0° hőmérsékletre hűtjük le, 2 n sósavoldattal megsavanyítjuk és kloro­formmal alaposan extraháljuk. A szerves oldó­szeres réteget elkülönítjük, vízmentes nátrium­szufáton szárítjuk és szárazra pároljuk be. A maradékként kapott olajszerű termék beoltás hatására kikristályosodik; 1:1 arányú klorofomi­-széntetraklorid elegyből átkristályosítva 74— 75°-on olvad. A fent leírthoz hasonló módon állíthatók elő 'a megfelelő etilészterből kiindulva az.. alábbi hasonló szabad savak is: N-(2-amino-4-metilbenzolszulfonil)-pipekolinsaV, op. 126—129°, N-(2-amino-4,5-metiléndioxi-benzolszulfonil)­npipekolinsav, op. 108—171°. d) 6,6,12-trioxo~l,2,3,ll,12,12a4iexahidro(4H)­pirido[2,l-b] [l,2,5]benzotiadiazepin. 10 g "N-(o-aminobenzolszulfonil)-pipekolin­savat 150 ml kloroformban oldunk és az oldat­hoz 10 ml tioniikloridot adunk. A kapott ele­gyet visszafolyató hűtő alatt forraljuk, míg az eleinte képződött csapadék ismét oldódik, ami­hez kb. 3/4 óra szükséges. A reakcióelegyet az­után szárazra pároljuk be és a szilárd maradé­kot derítőszénnel való derítés közben etanolból átkristályosítjuk. Az így kapott kívánt, termék 215—216°-on olvadó fehér kristályokat képez. A fent leírthoz hasonló módon állíthatók elő az alábbi,hasonló vegyületek is: N-(2-amino-4-metilbenzolszulfonil)-pipekolinsav kondenzációja útján a 241,5—242.5°-on ol­vadó 9-metil-6,6,12-trioxo-l,2,3,ll,12,12a­-hexahidro(4H)pirido[2,l-b] [l,2,5]benzotia­diazepin; . N-(2-ammo-4,5-metiléndioxid-benzolszulfonil)­-pipekolinsav kondenzációja útján a 291— 5 2592°-on olvadó 9,10-metiléndioxi-l,2,3,ll,­-12a-hexahidro(4H)pirido{2,l-b] [l,2,5]benzo­tiadiazepin. e) A 6,6,12-trioxo-l,2,3,ll,12a-hexahidroí(4,H)­pirido[2,l-b] [l,2,5]benzotiadiazepin az alábbi 10 módon is előállítható: 3,12 g etil-N-íiO^aminobenzolszulfonilJ-pipeko­linátot (előállítva a fenti b) pontban leírt mó­don 200 ml vízmentes tokióiban oldunk és az oldathoz keverés közben, szobahőmérsékleten, 15 nitrogén-légkörben 7,2 ml 15%-os butillitum­-oldatot adunk. A kapott elegyet 20 óra hosz­szat forraljuk visszafolyató hűtő alatt, majd szobahőmérsékletre hűtjük és 2 n sósavoldattal mossuk. A szerves oldószeres réteget külön-20 választjuk, vízmentes nátriumszulfáton szárít­juk, leszűrjük és a szüredéket csökkentett nyo­más alatt bepároljuk. A kapott száraz maradé­kot etanolból átkristályosítjuk; az így kapott termék. 215^216°-on olvad. 2. példa: , a) 4-klór-6-nitrobenzolszulfónilklorid to 4,4'.-diklór-6,6'-dinitro-difenilszulfid és 400 ml 90%-os eoetsav elegyébe keverés közben klór­gáz-áramot vezetünk, oly sebességgel, hogy a reakcióelegy hőmérséklete 50—55° maradjon. 35 Kb. 1,5 óra múlva a diszulfid teljes, mennyisége oldódott és a reakcióelegy hőmérséklete csök­ken. Ezután a klór feleslegének kihajtása cél­jából nitrogéngázáramot vezetünk a reakció­elegybe, majd az elegyet leszűrjük és az oldó-40 szert csökkentett nyomás alatt elpárologtatjuk. A maradékként kapott olajszerű terméket to­luollal extraháljuk, a toluolos réteget elválaszt­juk, megszárítjuk és szárazra pároljuk be. Abe­párlási maradékként kapott olaj azután kikris-45 tályosodik, ezt a kristályos terméket ciklohexán­ból háromszor átkristályosítva 75—77,5°-on ol­'vadó termékhez jutunk. b) Etil-N-(4-klór-6-nitrobenzolszulfonil)-pipe>' 50 *kolinát ' ; 10,2 g 4-klór-6-nitrobenzolszulfonilkloridot 50 ml metilénkloridban oldunk és az oldathoz ke­verés közben, szobahőmérsékleten hozzáadunk 55 13,7 g etilpipekolinátot. A magától meginduló exoterm reakció során elegendő hő fejlődik ahhoz, hogy az elegyet forrpontig hevítse. To­vábbi 1 órai keverés után, amelyet már szoba­hőmérsékleten folytatunk, a kapott etilpipe-60 kolinát-hidrokloridot kiszűrjük a reakcióelegy­ből. A szerves oldószeres szüredéket vízzel mos­suk, vízmentes nátriumszulfáton szárítjuk és szárazra pároljuk be. A maradék kikristályoso­dik. Etanolból átkristályosítva 88—89°-on ol-65 vadó fehér kristályokat kapunk. -3-

Next

/
Thumbnails
Contents