153130. lajstromszámú szabadalom • Adókészülék amplitudómodulált rezgések átvitelére
153130 amely az egységnyi amplitúdójú hordozáhullámok esetén és az átvinni kívánt információs jelek növekvő a amplitúdója mellett — ahol az a értéke kisebb mint l /2 — a limiterfokozatra vezetett jel modulációs indexének és a végmodulátorra vezetett modulációs feszültségnek arányát •Y~-i 4a2 2a2 tényezővel, vagy közelítőleg (1 4~ a2 ) tényezővel növeli. Mint ismeretes, modulációs indexen a limiter fokozatra vezetett, jel burkoló görbéje és a vivőrezgés amplitúdója közötti arányt kéli érteni. A találmány szerinti berendezés különösen előnyös, kiviteli alakja, midőn a dinamika szabályzó berenedzés az első amplitudómodulátor ánatmkörébe van iktatva. A találmány szerinti berendezést és annak előnyeit rajz aliapján részletesebben magyarázzuk. Az 1. ábra a találmány szerinti berendezés blokk kapcsolási rajzát mutatja. A 2. és 3. ábrák a találmány szerinti berendezés működtetésére néhány diagramot mutatnak, A 4. ábra a találmány szerinti berendezésben alkalmazott dinamika szabályozó berendezés részletes kapcsolási rajzát mutatja. Az 1. ábrán bemutatott találmány szerinti adóberendezésben, amely zenei vagy hangfrekvenciás jelek továbbítására szolgál a 30—9000 Hz sávban, az 1 mikrofonban keletkezett jelet a 2 aluláteresztő szűrőn és a kisfrekvenciás 3 erősítőn keresztül a — például 400 kHz frekvenciájú — 5 vivőhullám oszcillátor jelével együtt a 4 amplitudómodulátor fokozatba vezetjük. A 4 amplitudómodulátor fokozat kimenő áramköréből szűrő alkalmazása mellett a vivőfrekvenciával együtt a felső oldalsávot vesszük le 400,030 és 400,9 kHz között. Az előállított egyoldalsávos átvitel az együtt kisugárzott vivahullámrezgéssel a szokásos amplitudómodulációval összehasonlítva fontos előnyökkel rendelkezik. Ugyanis azonos értékű adóteljesítmény mellett az információ jelek teljesítményét lényegesen növelni lehet, nevezetesen normális amplitúdó modulációnál minden egyes oldalsáv amplitúdójának értéke maximális modulációnál a vivőhullám amplitúdójának fél értéke, ezért az átvitt információs jel teljesítménye maximális modulációnál a vivőhullám teljesítménynek a fele, míg ha csak egy oldalsávot viszünk át, az oldalsáv jelnek amplitúdója egyenlővé tehető a vivőhullám amplitúdójával, úgyhogy itt az átvitt információs jel maximális teljesítménye megegvezik a vivőhullám teljesítményével. Ezen kívül még sávszélesség megtakarítás is adódik, minthogy az átvitt jelek információs tartalma lényegileg egy oldlalsávban van koncentrálva. Ezzel szemben az adókészülékekből kisugárzott rezgések vételénél a szokásos amplitudómoduláiciós vevőben jelentős jeltorzulás lép fel, például 0,7 értékű in !5 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65 modulációs index esetében — 15 dB. A törzsszabadalom szerinti eljárással ezeket a szokásos amplitudómodulációs vevőben fellépő jeltorzulásokat tovább csökkentik úgy, hogy az előbb említett előnyöket egyesítik a szokásos amplitúdómodulációs vevővel történő vétel esetén kiváló minőségű hangvisszaadással. Ennek érdekében a törzsszabadalom, szerint egy második 9 amplitudómodulátor van az első után kapcsolva, amikor a 9 amplitudómodulátorban az első 4 amplitudómodulátorból vett jelet, rákit vivőhullámot ezzel a jellel, mint modulációs jellel amplitúdóban moduláljuk, miközben az adókészülék egy további 10 kimenőszűrőt tartalmaz, amely csupán a jelsávban fekvő olyan jeleket engedi át, amelyek a vivőfrekvencia, kétszeresével bírnak. A bemutatott kiviteli példában e célból a 4 amplitudómodulátorból vett jelet részben all vezetéken keresztül, mint vivőhullámot, részben a 12 vezetéken keresztül, mint modulációs jelet a 9 amplitudómodulátorba vezetjük. Ha például a 4 amplitudómodulátor kimenő jele az egységnyi amplitúdójú T vivőhullámból áll, amelynek frekvenciája co és egy jeloldalsávból, amelynek amplitúdója « és frekvenciája (a> -4- p), akkor ezt a jelet — amelyet a cos <wt + a cos (w + p)-t kifejezés ad meg — a 9 amplitudómodulátorban önmagával moduláljuk és ezáltal kétszeres vivőhullám frekvenciával V2 c°s 2«t 4" a-cos (2<w + p)-t + V2 a2 . cos (2w + 2p)-t jel adódik, amelyet 10 kimenő szűrő átenged. Szemléltetés céljából a 2a. ábrán a 4 amplitudómodulátor kimenő jelének frekvencia spektrumát ábrázoltuk, míg a 2b. ábra ' a 9 amplitudómodulátor kimenő jelének frekvencia diagramját mutatja, ahol a vivőhullám rezgés amplitúdójának értéke 1 és frekvenciája 2«. A törzsszabadalmi leírásban már megmagyaráztuk, hogy a megadott különösen egyszerű elrendezéssel a 9 amplitudómodulátorból kisugárzott jeleknek szokásos amplitúdómodulációs vevőben történő vételénél a hangvisszaadás minősége jelentősen megjavul. Ha a törzsszabadalomban -megadott módon a 2b. ábrán ábrázolt jel burkológörbéjét számítani akarjuk, akkor a következő képletet alkalmazzuk: Y (1 4- 2a cos pt 4- a2 cos 2 pt) 2 + f + (2a sin pt + a2 sin 2pt) 2 , amely redukció után a következő kifejezést adja: 1 + a2 4" 2a cos pt, <kZ3.Z lei szokásos amplitúdómodulációs vevőben történő Vételnél a kisugárzott jelet torzításmentesen lehet visszanyerni. A teljesség kedvéért a burkolójel friekvenciaspektrumát ábrázoljuk a 2c ábrán. Ilyen módon a kisugárzott jeleknek a szokásos amplitúdómodulációs vevőben történő viszszaadásánál már jelenetős javulást értünk el a 2
