153080. lajstromszámú szabadalom • Eljárás és berendezés síküveg gyártására

153080 5. . 6 része visszafelé haladva a 24 lécet alkossa, amely a lefelé eső üveg mögött van. A léc a fémfürdő tartályának 7 végfaláig nyúlik. A fürdő hőfokát a bevezető végződéstől egé­szen a kivezetésig szabályozzuk a 25 merülő hőszabályozók segítségével. Az olvadt fém bel­sejében lévő hőszabályozókon kívül a fürdő felszíne felett, tehát a 14 térben még sugárzó 26 hőszabályozókat is alkalmazunk és a beve­zető végződésnél lévő hőszabályozók itt kb. 1000 C° hőmérsékletet vagy ennél valamivel magasabb hőmérsékletet tartanak fenn. Ez a hőmérséklet a fürdőnek oly hosszúsága mentén uralkodik, hogy az előrehaladó, úszó 17 üveg­szalag megmaradjion olvadt állapotában és a 27 úszó testet létesítse. A fürdő tartályának szélessége valamivel na­gyobb, mint a 27 úszó test szélessége a fürdő felszínénél, miáltal a 17 üvegszalag oldalirány­ban akadálytalanul tud szétfolyni a. szabad szét­terülés határáig és a 27 úszó test ily módon jön létre. Ez az úszó test már csak előrehaladó mozgást végez. A 25 és 26 hőszabályozók a fürdő hossza mentén olyan hőmérséklet különbséget létesí­tenek, hogy az üvegszalag lehűl és így sértet­lenül eltávolítható mechanikai eszközök segít­ségével. Ilyen módon a 21 szalag fokozatosan eléri a 600 C° hőmérsékletet a fürdő végénél, amikor azt a 22 szállítógörgők megfogják (1. ábra). A bevezető résnek a fedélszerkezethez tar­tozó 15 alsó felülete, mint mondottuk, az üveg­szalag átbocsátására alkalmas és a szalag.a 28 vezetékek alatt mozog, melyek a 11 tetőben vannak megerősítve. A vezetékeket 29 elága­zásaiknál fogva egy 30 gyűjtőcső köti össze, amelyen át védőgázt vezetünk a 14 térbe. így a fürdő feletti lényegileg zártnak mondható térben állandóan védőgáz van jelen, amely ve­gyileg nem lép reakcióba a fürdő fémanyagával és nem létesít az üveget szennyező anyagokat, így a fürdő felszínét megvédjük az üvegszalag mellett és a már merev 21/ szalag alatt, tehát azokon a részeken, ahol a fürdőt az üveg nem fedi. A külső légkörből levegő csak a szűk 16 nyíláson vagy bevezető részen át juthat a fürdő felé, de beáramlása gyakorlatilag véve teljes egészében meggátolható. A már említett adalék-elem nyomokban al­kalmazandó a 9 fürdőben és így alkalmas arra, hogy a fürdő szennyeződéseivel reakcióba lép­jen, ez a szennyeződés pl. oxigén vagy kén le­het. Ezek az anyagok a fürdő feletti atmosz­férában lehetnek jelen és bejuthatnak a fürdő anyagába ebből a gázból, de az üvegből is jut­hat ilyen szennyeződés a fürdőbe. A szennyező­dések eltávolítása a fürdőből természetesen fon­tos és e célból előnyösnek bizonyult a nyom­elem alkalmazása, amely hajlamos! a szennye­ződésekkel reakcióba lépni, ill. nagyobb a ké­miai affinitása ez utóbbiakhoz, mint a fürdő féméhez. A nyomokban alkalmazandó adalék-elem mennyiségének szabályozása céljából elektro­litikus eljárást dolgoztunk ki, amellyel elérhato, hogy az elem pontosan szabályozott mennyi­sége jut a 9 fürdőbe. E célból a fürdőhöz 31 segédtartályok tartoznak, amelyek szintén ol­vasztott fémet tartalmaznak és ezeket a tartály egyik vagy mindkét 6 oldalfalában alakítjuk ki. Az 1. ábra két ilyen 31 segédtartályt szem­léltet, de természetesen többet is alkalmazha­tunk meghatározott távolságokban/a 6 oldal­falak " mentén. A segédtartályok egyikét a 2. ábra nagyobb léptékben szemlélteti. Hivatkozással a 2. ábrára, a segédtartály léte­sítése végett a fürdő tartályának 5 fenekén meghosszabbítást készítünk és ez a meghosz­szabbítás lépcsős, vagyis a segédtartály feneke mélyebben van, mint a nagy tartályé: Így a mélyebben lévő 33 fenék mellett a 6 oldalfal elválasztja a fémfürdő tartályát a segédtartály­tól, mert ez az oldalfal belenyúlik a 9 fémfür­dőbe, de nem ér le a fenékig, vagyis a 6 oldal­fal és az 5 fenék között 34 csatorna keletkezik. Így a 31 segédtartály kapcsolatban van a 9 fém­fürdővel. Az 1. ábra azt is szemlélteti, hogy ez a 34 csatorna, keresztmetszetben hosszúkás, te-­hát téglalap alakú. A 31 segédtartálynaik külső 35 fala egydarab­ban készülhet a 38 fenékkel és ez a 35 fal tartja a 36 fedelet, amely e faltól a fedélszerkezethez tartozó 11a oldalfalig terjed. Ez utóbbi közvet­lenül nehezedik a tartály 8 végfalára. Ilyen mó­don a segédtartályban lévő megolvasztott fém felett 37 tér keletkezik, és egy 38 vezeték össze­kapcsolja ezt a 37 teret egy megfelelő gázfor­rással, hogy ebben a térben a kívánt, ill. a kö­vetelményeknek megfelelő atmoszférát lehessen fenntartani. A 31 segédtartályban az adalék-elemből léte­sített vegyületből 39 réteget tartunk fenn,, amely i megolvasztott fém felszínén helyezkedik el. Az egyik,x előnyösen szénből készített 40 elekt­róda a 37 térben van és ezt az elektromosan vezető 41 tartóra erősítjük, amely áthatol a se­gédtartály 35 külső falán. A 40 elektróda hely­zete úgy állítandó be, hogy. az elektróda alsó vége belenyúljon a 39 rétegbe, de ne érintkez­zen a segédtartályban levő fémmel, Az olvasztott fémmel elektromos érintkezést létesítünk a 42 szennád segítségével, amely víz^ szintes helyzetben van a 35 oldalfal közelében és a segédtartály 33 feneke felett. Az elektró­dákban 43 és 44 kapcsolókat vagy érintkezőket alkalmazunk és így az elektródák egyenáramot vezetnek be, olyképp, hogy a 40 elektróda a pozitív sarkot képviseli, a segédtartály fém­anyaga pedig a negatív ^elektróda. Ha áramot juttatunk a 40 elektróda és a se­gédtartály fémanyaga közé, a 39 rétegben elektrolízis jön létre és így a rétégben lévő ve­gyület, vagy legalább annak egy része, amelyen az áram. áthalad, elektrolízis révén bomlik, mert ez az' anyag olvasztott állapotban van. Ez az olvadt állapot fennmarad, ha a 31 segédtar­tály megfelelő távolságban van a fürdő kive­zető végétől, vagyis, ha ez a segédtartály ott van, ahol a fürdőben a magas hőmérsékletű 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 3

Next

/
Thumbnails
Contents