153080. lajstromszámú szabadalom • Eljárás és berendezés síküveg gyártására
/ 153080 8 megolvasztott fémet tartjuk. Ez a fém biztosan megolvasztva tartja a 39 réteg anyagát is, de más megoldás szerint a segédtartályt megfelelően fűtjük melegentartás végett. A 39 réteget előnyösen úgy készítjük, hogy az az adalék-elern valamelyik sójából áll. Megfelelnek a találmány céljaira a litium, kálium, nátrium, cink, mangán, magnézium, kalcium, bárium, cérium, stroncium és vas halogén sói. Előnyösnek bizonyultak a litiumklorid, kalciumklorid, magnéziumklorid, mangánklorid és báriümklorid. Két vagy több ilyen halogén keveréke használható pl. abból a célból, hogy a réteg olvadáspontját csökkentsük és az elektrolízist megkönnyítsük. Használhatunk komplex vegyületéket vagy kettős sókat, ha pl. más adalékelemét használunk; ilyen lehet az alumínium, bór, szilícium, nióbium, titán, cirkónium vagy tantál. Előnyösnek bizonyult három vegyület használata, éspedig a nátrium-alumínium-fluorid (a kriolit), a kálium -fluortitán (K2 TiF 6 ) vagy kálium-fluorborát (KBF4 ). ,, Más Vegyületek, pl. káliumklorid vagy nátriumklorid alkalmasak lehetnek annak elérésére, hogy a komplex vegyület vagy a kettős só elektrolízisét alacsonyabb hőmérsékleten hozzuk létre. Ha a 40 elektród és a 31 segédtartályban lévő olvadt fém között áram halad át, ez utóbbi fém a negatív elektród és így a 39 rétegben elektrolízis jön létre. Az adalék-elem felszabadul a vegyületből és belép a 31 segédtartály fém tartalmába. Ez az elem^ amely tehát a megolvasztott fémbe jut, a 34 csatornán át a 9 fürdőbe hatol és így ebben q fürdőben állandósul a nyomeleimtartalom. Abból a célból, hogy az egyenáramot a kívánt értéken tarthassuk, gondoskodunk pl. arról, hogy annak erőssége kb. 100 A és feszültsége 5 V legyen, amivel azt érjük el, hogy az adalék-elem a kívánt mennyiségben jut a fürdőbe. Az elektrolízis előrehaladása folyamán gáz, pl. klór keletkezik, amelyet el kell távolítani a fürdő feletti 37 térből és ebből a célból a fürdő feletti atmoszférát a 38 vezetéken átáramoltatjuk. Tekintettel arra, hogy a 31 segédtartályban lévő fém feletti tér teljesen el van választva a fürdő feletti 14 tértől, nem kell számolni annak veszélyével, hogy az elektrolízis folyamán keletkezett gázok eljutnak a fürdő feletti 14 téribe. Az adalék-elemnek az a mennyisége, amely az elektrolízis folyamán felszabadulva a segédtartály fémanyagába jut, innen viszont az olvadt fém főtömegébe, tehát a fürdőbe diffundál, miáltal a fürdőben elérjük és fenntartjuk ennek az adalék-élemnek a kívánt százalékos mennyiségét. Az adalék-elem vagy nyomelem bevált koncentrációja kb. 10—15 rész a fém millió részére számítva. A 3. ábra a találmány módosított kivitelét szemlélteti, amelynél a tartály a-leírtaktól eltérő kivitelű és lehetővé teszi egy adalék-elemnek, amely legtöbbször fém, hogy a 31 segédtartály fémtartalmába jusson. Ennél a kivitelnél az adalék-elem bejutása elektrolitikus cella segítségével történik, amelynek egyik elektródája maga az adalék-elemet képező fém. Ennél a megoldásnál a fürdő tartálya a 31 segédtartályon túl is meg van hosszabbítva és itt a 46 póttartályt létesíti, amelyben az olvasztott fémből álló 47 adalék-elemet helyezzük el, de ez természetesen fémötvözet is lehet. A 46 póttartályt egy 48 közfal választja el a segédtartály- • tói és ez a közfal az 5 fenéktől emelkedik felfelé. A póttartály 49 külső fala túlnyúlik a 48 közfalon, vagyis annál magasabb. Az 50 fedél a 31 segéd tartályt és egyben a 46 póttartályt is takarja és a tetőszerkezet 11a falához csatlakozik. Ily módon zárt 51 kaimra keletkezik, a póttartály és a segédtartály tartalma felett. Ebben az, 51 kamrában van az adalék-elemet képező fém vegyületének 52 rétege és ez a réteg mindkét fémmennyiséggel, vagyis a segédtartályban és a póttartályban lévő olvasztott fémmel érintkezik. A 31. segéd tartály fenekén 42 szénrúd hatol át és e rúd felső vége a segédtartály fémanyagában van, egy 53 rúdalakú érintkező pedig a póttartály fenekében van megerősítve. Ez utóbbi érintkező a póttartály 47 fémtartalmába nyúlik. Az 53 érintkező 54 csatlakozóval van ellátva és a 44, valamint 54 csatlakozók vagy érintkezők oly módon kapcsolódnak az áramforrással, hogy a 31 segédtartályban lévő olvasztott fém a negatív elektróda, a póttartályban levő fém pedig a pozitív elektróda. Ha az- elektrolizáló áramot bekapcsoljuk a 44 és 54 érintkezőkön át, a vegyület állandóan elbomlik, de állandóan újra is keletkezik a pozitív, elektródon kiváló elem és a frissen a póttartályba bevezetett adalék-elem egymásra hatása folytán. Ez a módosított kivitel leginkább akkor előnyösen alkalmazható, ha az adalék-elem vegyületei, pl. sói nehezen beszerezhetők vagy költségesek, ill. drágábbak, mint maga az elem. Az 52 rétegben ugyanis a vegyület mennyisége nem csökken számottevően, mert az eljárás fenntartására fémet adunk a 46 póttartályban lévő 47 adalék-fémhez. Az eljárás további előnye abban áll, hogy gyakorlatilag véve semmi gáznemű termék sem keletkezik az elektrolízis folyamán. Ezáltal, ha az 52 réteg mangánklorid és ha a 47 fém mangán-ón ötvözet, akkor a mangánklorid rétegből említésre méltó klórimennyiség nem jut az 51 kamrába. Abból a célból, hogy az adalék-elem diffúzióját az olvasztott fém fürdőjének egész terjedelmében elősegítsük, a 4—6. ábrán látható kivitelt használhatjuk. Ennél a szerkezetnél a fürdővel kapcsolatos 31 segédtartályok a fürdő 6 oldalfalának egyikében, vagy mindkét oldalfalban helyezkednek el és a 4. ábra két 31 segédtartályt mutat, de természetesen többet is alkalmazhatunk egymástól megbatározott távolságban a fürdő mentén. Az egyik segédtartályt az 5. és 6. ábrán nagyobb léptékben, két metszetben szemléltettük. Az 5. ábra szerint a segédtartály a fürdő 5 ' fenekének 60 meghosszabbítása felett van és a 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 i
