153080. lajstromszámú szabadalom • Eljárás és berendezés síküveg gyártására
153080 3 A fürdőben lévő nyomelem alkalmas lehet arra, hogy meggátolja a fürdőben oly fémvegyület keletkezését, amely hátrányos lehet a gyártási eljárás szempontjából, tehát ez, a nyomelem eltávolítja a szennyeződéseket, pl. a nyo- 5 mákban jelenlévő oxigént és/vagy ként. A találmány a továbbiakban arra a műveletre is vonatkozik, mely szerint a segédtartályban melegítjük a fémet és ezzel annak felfelé való áramlását idézzük elő. Ez a felfelé irányuló 10 áramlás a fémnek olyan mozgását létesíti annak belsejében, amely a feni által tartott vegyület mellől eltávolítja az adalék-elemet közvetlenül annak keletkezése, tehát az elektrolízis által történt'felszabadítása után. 15 Ha az olvasztott fém hőmérséklete elegendő ahhoz, hogy a rajta úszó vegyület folyékony állapotban maradjon, előnyösen ezt az állapotot a fém hőmennyisége tartja fenn. A találmány szerint továbbá a fémen tartott vegyületet me- 20 legíthetjük olyképp is, hogy azon szabályozott • váltakozó áramot vezetünk át. A vegyület ilyképp olvasztott állapotban tartható akkor is, ha a fém hőmérséklete nem volna elegendően magas ennek az állapotnak a fenntartására. 25 A találmánynál az olvasztott fém leghelyesebben ón és az adalék-elem vegyülete a következő csoportokból választható: lítium,, nátrium, kálium, magnézium, kalcium, stroncium, bárium, oérium, mangán, vas és cink halogénsója, 30 y vagy e vegyületek keveréke. A vegyületek e csoportjából igen előnyösnek bizonyult az olvasztott fém tisztántartására a litiumkloirid, kalciumklorid, magnéziumklorid, mangánklorid és báriumklorid. 35 A találmány még arra is vonatkozik, hogy az olvasztott fémbe, amely, mint mondottuk, legnagyobb részében előnyösen ónból áll, olyan . adalék-fémet viszünk be, amely a következő anyagok egyikéből vagy több ilyen anyagból 40 választható: bór, alumínium, szilícium, titanium, cirkónium, nióbium és tantál. Használhatunk továbbá komplex fluoridokat, így pl. nátrium-alumínium-flouridot (kriolit), kálium-fluor-titanátot (K2TiF 6 ) vagy kálium-fluorborátot (KBF 4 ) 45 és ezeket természetesen önmagukban vagy egy másik vegyülettel együtt. Ez utóbbi lehet nátriumklorid vagy káliumklorid, mely alkalmas arra, hogy leszállítsa az olvadáspontot és egyben megkönnyítse az elektrolízist. 50 A találmány a továbbiakban -a leírt eljárási műveletek megvalósítására alkalmas berendezésre is. Vonatkozik, melyet a rajzokkal kapcsolatosan részletesebben magyarázzuk meg. A rajzok a találmány néhány példaképpeni kivi- 55 teli. alakját vázlatosan ábrázolják, éspedig az 1. ábrán hosszanti középmetszetben, amelyen látható, hogy a hosszúkás alakú tartályban van a fémfürdő, felette a fedélszerkezét és az egyik falban a segédtartályok, amelyeknek ezen az 60 ábrán csak a helye látható. A 2. ábra metszet az 1. ábra II—II vonala mentén és a segédtartály kialakítását szemlélteti, melynél ezt tartályt a fürdő oldalfalánál f;5 képeztük ki. A 3. ábra.a 2. ábrához hasonló metszet, de módosított kivitelnél. A 4. ábra az 1. ábrához hasonló metszet a találmány egy másik kiviteli alakjánál, az 5. és 6. ábra pedig egy-egy .metszet.az V—V, ill. VI—VI vonalak mentén. Hivatkozással az 1. ábrára, az .üvegolvasztó kemence 1 előmelegítő edénye mellett van a 2 szabályozógát. Az előmelegítő edény bevezető nyílásában 3 fenéklemez van,, amely mellett a 4 oldalfalak helyezkednek el. Ezek közül a rajz csak egyet szemléltet. A 3 és 4 részek lényegileg négyszögletes keresztmetszetű nyílást határoznak meg, amely felett ismert módon fedelet is .alkalmazhatunk. A 3 fenéklemez és 4 oldalfalak által meghatározott nyílás vagy csatorna a fémfürdő tartályának 5 feneke felett van és ehhez a tartályhoz 6. oldalfalak tartoznak, amelyeket mereven beerősített 7 és 8 végfalak kötnek össze. Ebben a tartályban van az olvasztott fém 9 fürdője és ez előnyösen ónból vagy ónotvözetből áll, melynek fajsúlya nagyobb, mint az üvegé. A fémet a tartályba a 10 szintig töltjük be. A fedélszerkezet a tartály oldalfalaira erősíthető és ehhez 11 tető, valamint 11a oldalfalak tartoznak. A'fedélszerkezet két végén van a 12 és 13 végfal, amelyek a bevezető és kivezető végződésnél helyezkednek el. A tetőszerkezet a leírt módon alagútszerű teret határoz meg a fürdő felett és ezt a teret a rajzon 14-gyel jelöltük. A végfal alsó 15 felülete a fürdő 10 felszínével a 16 bevezető rést vagy nyílást határozza meg, amelynek meghatározott magasságán át halad a 17 üvegszalag a kivezető nyílás felé. A fedélszerkezet 18 része a 2 gátnál végződik : és alatta 19 oldalfalak vannak, amelyek a bevezető részeket tartalmazó teret zárják körül. A 13 végfal alsó felülete a tartály 8 végfalával együtt a 20 kivezető rést határozza meg, amelyen át a kialakított 21 üvegszalag távozik a fürdőből. A tartály kivezető végződése után motorikusán hajtott 22 vezetőgörgőket helyezünk el, amelyek egy kevéssel a 8 végfal felső felülete felett helyezkednek ' el. Alkalmazunk továbbá szintén hajtott, felső 23 görgőket és ezek együttes hatása folytán a 21 üvegszalagban megfelelő húzóerő keletkezik, az üveg tehát a fürdőből a 20 kivezető rés felé halad. A 21 üvegszalag a görgők elhagyása után szokásos alagútkemencébe jut hőkezelés végett, majd pedig hőkezelés vagy kilágyítás után az üvegszalagot a kívánt méretű táblákra darabolják. Az olvasztott üveget folyékony állapotban visszük be a 9 "fémfürdőbe és az üveg a 3, 4 részeken át áramlik. A 2 gát szabályozza az olvasztott üveg áramlását és a bevezető csatorna meghatározott magasságban van a fürdő felszíne felett. Így az üveg szabad eséssel jut a fürdőre és az esés magassága a gyakorlatban legtöbbször 6—10 cm. Ez a magasság ugyanis elegendő ahhoz, hogy az olvasztott üveg egy 2
