152982. lajstromszámú szabadalom • Eljárás illó kloridokat képező nem-vasfémek folytonos eltávolítására ércekből

MAGYAR NÉPKÖZTÁRSASÁG ORSZÁGOS TALÁLMÁNYI HIVATAL SZABADALMI LEÍRÁS Bejelentés napja: 1964. VII. 06. (ME—654) Német Szövetségi Köztársaság-beli elsőbbsége: 1963. VII. 25. Közzététel napja: 1966. I. 22. Megjelent: 1966. IX. 15. 152982 Szabadalmi osztály: 40, a 1/08 Nemzetközi osztály: C 22 b 1/08 Decimái osztályozás: 669.046.423 622.78 , r _ . Feltalálók: Dr. Kurt Meyer, vegyészmérnök, Frankfurti/Main, Dr. Hans Rausch, vegyészmérnök, Oberursel és Dir. Harbmut Pietseh, vegyészmérnök, Frankfurt/Main, Német Szövetségi Köztársaság Tulajdonos: Metallgesellschaft AG., Frankfurt/Main, Német Szövetségi Köztársaság Eljárás illó kloridokat képező nem-vasfémék folytonos eltávolítására ércekből A -találmány tárgya eljárás, illó kloridokat képező nem-vasfémek illanósitására oxidos anyagokból mint pl. piritpörk, ércek, nem-vasfémtartalmú salakok és kohászati közbenső- és hulladékanyagcük, elemi klórt tartalmazó gázok alkalmazásaval. Ezen eljárásnak 'különleges eéljfe a nem-vasfémek, elsősorban' a vasércekben levő réz iliósitása azért, hegy ezek az ércek ilyen niódon a vas kohászatára, alkalmassá váljanak, mivel ezen ném-vasfémeket messzemenően el kell távolítani az ércekből. A találmány további célja az, hogy eme zavaró nem-vasfémek eltávolítása gazdaságosan és kielégítő módon legyen biztosítható olyan ércekbe! is, melyékben a nem> vas-fémtartalom csak nagyon csekély, pl. 1—2%-; az eljárás ^etikívüi folytonos üzemben és zavarmentesen legyen keresztülvihető. Cél továbbá "a klórvesztestégiek, illetve a környezet klórtartalmú távozó gáz szennyezésének kiküszöbölése. ' Különösen a legutóbb említett követelmény érdekében előnyös, ha akaakememdébén a kezelendő anyagot és a ható gázokat ellenáramban vezetjük. A nem-vasfémek ' pl. molibdén, ólom, cink, réz stb. illóvá válását előidéző klórozás, az e féméket tartalmazó ércek ellenáramú klórozása az illóvá válásra alkalmas hőmérsékleten, magáiban véve ismeretes (340.336 sz. német szab. leírás). E régebbi javaslatnál azonban nyilvánvalóan dús ércekről van szó, melyeknél a nem-vasfémek kinyerése a lényeges és nem javasoltak oly intézkedéseket, melyek lehetővé tennék 0,1% alatti nem-vasfémtartalmú maradék termelését, ahogy ez a vasra kohósítandó 6 vasérceknél kívánatos. Egy másik ismert eljárásnál (1,242,939 S,z. francia szab. leírás, különösen a 2. példa) nemvasfémtartalmú vasérc vagy piritpörk szemcsé• zett agglomerátumát 9Ö0—1250 C°-ra hevített 10 aknakemenoébe adagolják és ellenáramban vezetik a forró égési gázok és klórgáz elegyét, melyben klórtartalom kb. stödhiometrikus arányban van az érc nem-vastartalmával. 15 Ez az eljárás nem-vasfémekben viszonylag dús érceknél — melyeknek nem-vasfémtartalma kb. 5°/o vagy efölött van — igen jó eredményt ad, azonban nem-vasfémekben szegény feldolgozandó anyagoknál, főleg olyanoknál, melyek-20 nek nem-vasfémtartalma 1% alatt van, nem használható. A klórgáznak ezen eljárásnál javasolt hígítása fűtőgázokkal a nem-vasfémekben szegény nyersanyagok esetében csak akkor biztosít kielégítő klórozó hatást, ha a stöchio-25 metrikus arányon túlmenő, jelentős klórfelesleggel dolgoznak. Az ilyen klórfelesleg visszanyerése technikailag gazdaságosan nem lehetséges. Ha azonban ebben az esetben stöchiornetrikus arányban elemi klórt keverünk a fűtő-30 gázhoz, az annyira felhígul, hogy klórozási reak-152982