152931. lajstromszámú szabadalom • Eljárás fungicid hatású ditiokarbaminsav-származékok előállítására
MAGYAR NÉPKÖZTÁRSASÁG ORSZÁGOS TALÁLMÁNYI HIVATAL SZABADALMI LEÍRÁS SZOLGALATI TALÁLMÁNY Bejelentés napja: 1965. VII. 20. (NO—101) Közzététel napja: 1966. I. 22. Megjelent: 1966. IX. 15. 152931 Szabadalmi osztály: 12 o 11—18 Nemzetközi osztály: C 07 c5 Decimái osztályozás: Feltalálók: Dr. Matolcsy György, kandidátus, 30%„ Dr. Josepovits Gyula, kandidátus, 30%, Dr. Kamrán Józsefné, biológus, 30%, Tasnádi Márta, vegyésztechnikus, 10%, Budapest. Tulajdonos: Növényvédelmi Kutató Intézet, Budapest. Eljárás fungicid hatású ditiokarbaminsav-származékok előállítására 1 Ismeretes, hogy a dimetil-ditiokarbaminsav és az etilénbiszditiokarbaminsav sói, valamint e savak oxidációja útján képződő diszulridok (tetrametiltiurámdiszulfid, illetve polietiléntiurámdiszulfid) fungicid tulajdonságokkal rendelkez- 5 nek és ennek alapján kiterjedt alkalmazást nyertek a mezőgazdasági gyakorlatban gombás eredetű növénybetegségek leküzdésénél (Goldsworthy, >M. C, Green, E. L., Smith, M. A. Fungicidal and phytocidal properties of some 10 metal dialkyldithiooaribamates. J. Agr. Res, 66, 1943., 277—291; Heuberger, J. W. et. al. Zinc ethylene-bisdithiocarbamate as a fungicide on vegetables. Phytopathology, 37 (1947), 9; Wilson, J. 'D. The zinc salt of dimethyldithioear- 15 bamic acid as a fungicide on vegetables. Phytopathology, 34 (1944/,1014). / Az eddigi tapasztalatok szerint a fentemlített két ditiokarbaminsavétól eltérő szerkezetű ditiokarbaminsavak analóg származékai (sói, illetve 20 dilszulfidjai) 1 lényegesen gyengébb fungicid hatásúak. Így például a monoalkil-ditiokarbamin-savak ,sói és diszulfidjai hatástalanok, a dialkil-ditiokarbaminsavak analóg származékai pedig az alkil-gyökök szénatomszámának növe^ 25 kedése arányában rohamosan csökkenő fungicid hatást mutatnak. A fentiekkel ellentétben kutatásaink arra a meglepő eredményre vezettek,, hogy a nitrogénatomon ^-ciánetil-gyököt tartalmazó ditiokar- 30 baminsav-származékok fungicid hatása megr haladja az eddig ismert és vizsgálataink során standardként kipróbált legerősebb ditiokarbaminsav-származékokét. Az általunk előállított vegyületek az alábbi képlettel jellemezhetők: NC—OH 2—CH 2 —ÖNT—C^S— X RS ahol X~fématomot vagy az •—S—C—ONT—CH2— SR —CH2 —CN csoportot, míg R hidrogént, alkil-, aril-, vagy aralkil-gyököt jelenti. Az irodalom az általunk előállított vegyületek egyikéről sem tesz említést, így ezek kémiai tekintetben is újaknak mondhatók. , Ezek a vegyületek a ditiokarhamátak szokásos előállítási módszerével könnyen előállíthatók oly módon, hogy a megfelelő ^-ciánetilamint lúgos-vizes közegben széndiszulfiddal reagáltatjuk, aniikoris a megfelelő ^-ciíánetil-ditiokarbaminsav alkálifém- vagy ammóniumsóját kapjuk. Növényvédelmi célokra megfelelőbb, vízben oldhatatlan származékok előállítása céljából a fenti módon nyert vízben oldható sók vizes oldatához valamely többértékű fém sóját adjuk, mikoris a ditiokarbamát kí-152931
