152910. lajstromszámú szabadalom • Eljárás morfinan-származékok előállítására

152910 dioxánban vagy tetrahidrofuránban hajtjuk végre. Ha kiindulási anyagként oly (2) képletű ve­gyületet használtunk, amelyben R acil-csoport, ez a redukció során lehasad és a kapott termék 3-hidroxi-vegyületek. A találmány szerinti eljárás egy további foga­natosítási módja értelmében, a nitrogénen kö­tött hidrogént oly módon helyettesítjük, hogy a (2) általános képlet szerinti vegyületet ciklopro­pilmetilhalogeniddel, különösen ciklopropilmetil­bromiddal reagáltatjuk. Ezt a reakciót is előnyösen hidroxil-csopor­toktól mentes oldószerben, mint dimetilforma­midban, dioxánban vagy acetonban és savkötő­szer, pl. alkálikarbonát jelenlétében hajtjuk végre. A reakciót célszerűen kb. 40—80 C° kö­zötti hőmérsékleten játszatjuk le. A találmány szerinti eljárás előnyös kiindu­lási anyaga a 3-hidroxi-morfinan, különösen en­nek (—)-izomérje. A kapott (1) képletű racem vagy optikailag aktív N-ciklopropilmetil-morfinan-származék, melyben a 3-helyzetben szabad-hidroxil-csoport van (R = H), egy további lépésben éterré (R = alkil-, alkenil- vagy alkinil-csoport) és/vagy ész­tersé (R = acil-csoport) alakíthatók át. Ezt is­mert módon alkilező-szerekkel, pl. fenil-trialkil­ammóniumhidroxidokkal vagy acilező szerekkel, pl. savhalogenidekkel vagy savanhidrid ékkel ér­hetjük el. Az alkilétereket pl. az alkeniléterek hidrogénezése útján is megkaphatjuk. A találmány szerinti eljárással kapott (1) kép­letű vegyületek bázisosak, amelyek a szokásos szerves oldószerekben, mint pl. alkoholban, éter­ben, benzolban vagy acetonban oldhatók, víz­ben azonban gyakorlatilag oldhatatlanok. A szo­kásos szervetlen savakkal, mint pl. sókkal, kén­savval, brómhidrogénnel és foszforsavval vagy szerves savakkal, mint pl. borkősavval, citrom­savval, almasavval, maleinsavval, fumársavval, benzoesavval, szalicilsavval, toluolszulfonsavval, metánszulfonsavval vagy borostyánkősavval megfelelő sóvá alakíthatók, amelyek vízben és kis szénatomszámú alkoholokban oldhatók. Az eljárás termékei, mégpedig mind a bázi­sok, mind a sók, külöríösen a (—)-sor képvise­lői, centrálanalgetikus hatásúak és egyidejűleg a morfin és a morfinhoz hasonló analgetiku­mok kellemetlen mellékhatásait nem mutatják. Ezért e vegyületek gyógyászati készítmények alakjában használhatók, amelyek a vegyülete­ket az enterális vagy parenterális felhasználás­hoz alkalmas gyógyszerészeti szerves vagy szer­vetlen közömbös hordozókkal, mint amilyenek pl. víz, zselatin, tejcukor, keményítő, magné­ziumsztearát, talkum, növényi olajok, gumi, po­lialkilénglikolok, vazelin stb. együttesen tartal­mazzák. A gyógyászati készítmények szilárdak, pl. tabletták, drazsék, szuppozitóriák, kapszulák, vagy folyékonyak, pl. oldatok, szuszpenziók vagy emulziók lehetnek. Adott esetben sterili­zálva vannak és, illetve vagy segédanyagokat, 10 15 20 25 3Ü 35 40 45 50 55 60 65 mint konzerváló, stabilizáló, nedvesítő vagy emulgeáló szereket, továbbá az ozmózisos nyo­más megváltoztatására sókat, pufferokat tartal­mazhatnak. Még további gyógyászatilag értékes anyagokat is tartalmazhatnak. 1. példa. 20 g (—)-3-hidroxi-morfinant 70 C° fürdőhő­• mérsékleten 250 ml dimetilformamidban felol­dunk és 12 g vízmentes káliumkarbonátot adunk hozzá. Ugyanezen a hőmérsékleten kava­rás közben lassan 10 g ciklopropánsavkloridot csepegtetünk hozzá. A reakciókeveréket 4 óra hosszat kavarás közben 80 'C°-ra melegítjük; ez­után a szervetlen sóktól leválasztjuk és vízsu­gárvákuumban besűrítjük. A maradékot kloro­formban felvesszük és egymásután 3n sósavval és vízzel kimossuk. Szárítás és a kloroform le­desztiilálása után 3-hidroxi-íN-ciklopropilkarbo­nil-morfinant kapunk, mely nyerstermék alak­jában 272 C°-on olvad. Ezt a nyersterméket ez­után 400 ml absz. tetrahidrofuránban feloldjuk és 8 g litiumalumíniumhidridnek 150 ml absz. tetrahidrofuránnal készített oldatához, kavarás közben, nitrogénatmoszférában hozzácsepegtet­jük. Miután a reakciókeveréket 3 óra hosszat visszaíolyatás közben főztünk, a litiumalumí­niumhidrid feleslegének elbontása céljából előbb nedves étert, majd vizet csepegtetünk hozzá igen lassan, állandó nitrogénatmoszférában. A kivált litium- és alumíniumsókat nuccsolással leválasztjuk és a szűrletet vákuumban besűrít­jük. A maradékot éterben feloldjuk, hígított sósavval kirázzuk és az így kapott savanyú, vi­zes oldatot ammóniával meglúgosítjuk, amikor­is (—)-3-hidroxi-N-cik:lopropilmetil-morfinan válik ki, melyet éterrel extrahálunk és vízzel mosunk. Az éter besűrítése után a bázis kikris­tályosodik; olvadáspont 190—191 C°, a hidroklo­rid olvadáspontja 233 C°, M24 D = 67,5° (c = 1 metanolban). 2. példa. 25,7 g (—)-3-metoxi-morfinant kavarás köz­ben 140 ml dimetilformamidban feloldunk, majd a kapott oldathoz 14 g finoman porított kálium­karbonátot adunk. Ezután 22 C°-on, 1 óra lefo­lyása alatt 12,5 g ciklopropánkarbonsavkloridot csepegtetünk hozzá, miközben a hőmérséklet 35 C°-ra emelkedik. Ezután 50 C°-on 2 óra hosz­szat kavarunk. Az oldat leszűrése után a dime­tilformamidot vákuumban 70 C°-on bepároljuk, a maradékot ecetészterben feloldjuk, az oldatot vízzel, hígított sósavval és végül vízzel semle­gességig mossuk, nátriumszulfáton megszárít­juk, szűrjük és bepároljuk. Ekkor 31 g (—)-3--metoxi-N-ciklopiropilkarbonil-morfinant ka­punk. Az így kapott vegyületet 90 ml absz. tetra­hidrofuránban feloldjuk és egy óra lefolyása alatt 40—50 C°-on 11 g litiumaiUminiurohidrid

Next

/
Thumbnails
Contents