152897. lajstromszámú szabadalom • Eljárás 1-transz-(5-nitrofurfurilidén-amino)-2-imidazolidin-tion izomer előállítására
3 152897 4 A a) szerinti eljárás értelmében a cisz-izomerből nyerjük a stabilabb transzr-izomert, előnyösen vízben, vizes etanolban, vagy vizes metanolban. Az eljárás előnyös foganatosítási módja szerint az izomerizációt az oldószer forr- .5 pontján végezzük el. Eljárásunk b) módosulata szerint közvetlenül a transz-izomert állítjuk elő. Ennél az eljárásnál lényeges, hogy az alkoholos oldatban történt reagáltatás során keletkező transz izomer ne károsodjon a további tisztítás során. Megállapítottuk ugyanis, hogy a 850 006 sz. angol szabadalomban ajánlott nitrometános átkristályosítás a termék részleges izomerizációjához vezet, olyannyira, hogy ezen felismerés alapján nitrometános oldatban az oldat forráspontján történő izomerizáeiós eljárásban termékünket sikerült is kvantitatíve cisz-izomerré alakítanunk. Azt találtuk, hogy a cisz-izomerizáció elkerülésére a nyers tyansz izomert acetonos extrakcióval tisztíthatjuk meg a kísérő anyagok^ tói. Ily módon mintegy 95%-os kitermeléssel nyerhetjük' az amino-imidazolidin-tionból a tiszta, gyógyászati célokra alkalmas, magas bomláspontú, stabil nitro-furfurilidén-amino-imi daz oli dinr-tiont. Azt a tényt, hogy az irodalomban jellemzett vegyület a dsz-módosulatnak felel meg és hogy 30 10 15 20 25 az általunk elkülönített származék a I. képletű transz módosulat, az alábbiakkal igazoltuk: A morfológiai vizsgálat során a szokásos mikroszkópos vizsgálattal és a termékekről készített kristályfotóval megállapítottuk, hogy a 850 006 sz. angol szabadalomból ismert izomer monoklin rendszerű prizmás osztályba tartozó hasáb formájú kristályokat alkot, míg az általunk előállított magasabb bomláspontú anyag ugyancsak monoklin rendszerű prizmás osztályba tartozó, de lemez formájú kristályokat képez. A két izomer termikus vizsgálatánál Boetius^féle készülékben 4 C°/perc fűtési sebesség mellett megállapítottuk, hogy a cisz-izomer 225—230 . C°-on fokozatosan elszíneződik, majd elszenesedik, míg a transz izomer 255 C°-on kezd színeződni és 260 C°-on gyors ütemben elbomlik. 225—230 C° izoterm hőmérsékleten tartva a cisz-izomer elszenesedik, míg a transz izomer 5 perces vizsgálati időtartam alatt nem változik. A vegyületeket ezután spektroszkópiai vizsgálatnak vetettük alá. Az ultraibolya színképelemzést a kétféle alapanyagból metanolban és dimetilformamidban vettük fel ,200'—500 nm között Unicam SP 500 fotométerrel. A vizsgálati adatokat a következő táblázatban foglaljuk össze: Oldószer 225—230 C°-on bomló vegyület Hullámhossz Elnyelés 255—260 C°-on bomló vegyület Hullámhossz Elnyelés nm. nm Metanol 380 288 244 20000 11400 11800 382 287 244 21550 12300 43800 Dimetilformamid 402 289 19000 16800 403 290 19850 16800 A kétféle anyag metanolban három, dimetilformamidban pedig két elnyelési maximummal rendelkezik. A két vegyület közötti intenzitasbeli és hullámhosszban való eltérések geometriai izomeriára mutatnak. A magasabb bomláspontú anyag hosszú hullámhossznál tapasztalt sávja az irodalmi adatokkal való egybevetés alapján a molekula transz konformációját bizonyítja. Nujol szuszpenzióban, Perkin'—Elmer típusú infravörös spektrofotométerrel elemezve a kétféle anyag színképében a 770 cm"1 hullámszámnál tapasztaltunk eltérést, Ez a sáv a magasabb bomláspontű izomernél található meg, ami a —C=IN—transz-kötés rezgésére jellemző. Az alacsonyabb bomláspontű anyagnál ez a sáv hiányzik. ' A kétféle izomer röntgen diffrakciós vizsgálata, amely átalakított Müller-féle „Micro 60" jelzésű készülékben Debye—Sdherrer röntgen 45 50 55 60 65 diffrakciós eljárással történt, jelentős eltéréseket mutatott. A dh ki Angström-ben kifejezett értékeiből megállapítható, hogy a. tapasztalt eltérések finomszerkezeti okokra vezethetők vissza. A találmányunk szerint előállított transz izomer állati takarmányba keverve 0,03—0.1% mennyiségben ártalom nélkül etethető és hatékony ellenszere a vakbél coccidiosisnak, ascaridiosisnak, illetőleg baromfitífusznak. A vegyület preventive és terápiás célokra is alkalmazható. A vegyület a gyógyszergyártásban ismert módszerekkel, adalékanyagok hozzáadása után tabletták, kapszulák, drazsék, pilulák, szuszpenziók, illetőleg oldatok formájában kikészíthető. Eljárásunk további részleteit a példákban ismertetjük. 6