152819. lajstromszámú szabadalom • Eljárás mikroorganizmusok termelésére és a termék tisztított állapotban való kinyerésére
tájától függően változik, általában azonban 25— 35 C° lehet. Candida lipolytica alkalmazása esetén az előnyös hőmérséklettartomány 28 C° és 32 C° között van. Az v oxigénfelvétel lényeges a mikroorganizmusok fejlődése szempontjából. Gyors fejlődés fenntartása érdekében az oxigént szolgáltató levegőt finom buborékok alakiában, keverés hatására juttatjuk a tápközegbe. A levegőt zsugorított vagy egyéb pórusos felületen át vezethet- 10 jük be a tápközegbe. Kívánt esetben az ún. örvénylő szellőztetést is alkalmazhatjuk a levegővel való benső érintkeztetés biztosítására. Azt találtuk, hogy a Candida lipolytica éleszrtőtörzs és örvénylő szellőztetés alkalmazása ese- 15 tén olyan gyors mikroorganizmusfejlődést érhetünk el, hogy a generációs idő kb. 2—5 óra, a sejtkoncentráció pedig 2 nap alatt tizenkétszeresére is növekszik. Szakaszos fermentáció esetén a mikroorganizmusok kezdetben általában lassan fejlődnek a sejtkoncentráció növekedése szempontjából (A fejlődésnek ezt a szakaszát „késleltetett fázis"nak nevezzük). Ezután a fejlődés üteme meggyorsul, ezt a nagyabb fejlődési sebességű szakaszt „exponenciális fázis"-nak nevezzük. Utána a sejtsűrűség ismét állandó marad, ez a „stacioner fázis". A következő fermentációs szakaszhoz felhasználásra kerülő mikroorganizmusokat előnyösen 30 az exponenciális fázis befejeződése előtt vesszük ki a fermentációs közegből. A mikroorganizmusok tenyésztését rendszerint .a stacioner fázis beállása előtt szakítjuk meg. .35 Az eljárás e szakaszában a mikroorganizmust rendszerint elkülönítjük a fel nem használt kiindülóanyagfrakció tömegétől. A termék kezelésének egyik lehetséges mód- ^0 ja esetében oly módon járunk el, hogy előbb elkülönítjük a folytonos vizes fázis nagyobb részét, célszerűen dekantálás vagy centrifugálás útján. Az így elkülönített vizes fázis rendszerint nagyobb koncentrációban tartalmaz nem 45 tápanyagjeli egű ionokat, mint ahogyan ez a visszakeringetésre kerülő folyadékáramban megengedhető, ha ez így van, akkor a kinyert vizes fázisnak csak egy- részét keringtethetjük vissza. Az említett módon a fermentációs ter- 50 mékben jelenlevő vizes fázisnak rendszerint kb. 96 súly%-ot kitevő részét különíthetjük el, s ebből kb. 20 súly%-nak megfelelő rész kerül kiselejtezésre. A visszakeringtetett folyadékáramhoz a szükséges tápanyagokat hozzáadjuk, 55 és így feldúsítva vezetjük azt vissza a fermentorba; kívánt esetben ezeket a dúsító tápanyagokat külön áramban is betáplálhatjuk .a férni entorba. A fermentorból kapott-termék centrifugálása 6° útján három frakciót nyerünk ki. E frakciók a növekvő sűrűség szerint sorrendben a következők: 1. egy mikroorganizmussejteket tartalmazó olajos fázis, 65 2. egy olajat nyomokban, valamint mikroorganizmusokat tartalmazó vizes fázis, 3. egy mikroorganiz:mus-„krém", amely mikroorganizmusokból áll, emellett azok sejtjein megkötött olajat is tartalmaz, továbbá tartalmaz vizes fázist is. A 3. frakciót azután egy vizes tápközeggel kezeljük, amely a mikroorganizmus fejlődési szakaszában alkalmazott vizes tápközeggel azonos vagy attól különböző lehet, és szabad oxigéntartalmú gázzal tartjuk belső érintkezésben, miáltal a mikroorganizmust szennyező szénhidrogének mennyisége csökken, vagy e szénhidrogének teljesen kiküszöbölődnek. A folytonos vizes fázis nagyobb részét előnyösen elválasztjuk, és \z így kinyert vizes fázis egy részét-a fent leírt módon visszakeringtetjük; ez a visszakeringtetés tetszés szerint akár a mikroorganizmus fejlődési szakaszába, akár a tisztítási szakaszba történhet. A fermentorból kapott terméknek (előnyösen a vizes fázis nagyobb részének dekantálással való elkülönítése után történő) centrifugálásával az alábbi két frakciót kapjuk: 1. egy mikroorganizmusokat nyomokban tartalmazó vizes fázist, 2. egy mikroorganizmus-,,krémet". Ezt a mikroorganizmuskrémet szükség esetén további kezelésnek vethetjük alá a sejtekhez tapadó olajnyomok eltávolítása céljából. Ebből a célból a mikroorgankmuskrémet valamely felületaktív anyag vizes oldatával, majd vízzel mossuk. Az élesztőt végül megszáríthatjuk olyan körülmények között, ami nem gátolja a termék élelmiszerként történő felhasználását. A mikroorganizmus fejlődési szakaszának végén kapott 'terméket kívánt esetben széntartalmú kiindulóanyag hozzáadása nélkül, de szabad oxigént tartalmazó gázzal való további keverés közben tarthatjuk (ez az eljárás tisztítási szakasza); ezáltal a mikroorganizmusokat kísérő szennyezések mennyiségét csökkenthetjük, vagy e szennyezéseket teljesen ki is küszöbölhetjük. A mikroorganizmus e tisztítási szakasz után a fentebb leírt módon nyerhető ki. Az eljárást folytonos vagy szakaszos üzemben valósíthatjuk meg. Folytonos üzemben történő dolgozás esetén rendszerint külön fermentorokat vagy külön üzemi zónákat (ugyanazon a fermentoron belül) kell biztosítani a mikroorganizmus fejlődési szakasz és a tisztítási szakasz műveleteinek lefolytatására. Egyéb olyan műveleteket, amelyeket tisztított mikroorganizmus vagy a mikroorganizmusból származó termékek kinyerése céljából vagy a mikroorganizmusok anyagcseréje során fel nem használt szénhidrogénfrakció kinyerésének tökéletesítése céljából végezhetünk, az alább megadott szabadalmaink leírásai ismertetnek. Az ezekben a leírásokban ismertetett műveleteknek a fentiekkel kapcsolatban történő alkalmazása szintén a jelen találmány körébe tartozik. A mikroorganizmus tenyésztésének é§_. a ter-i
