152819. lajstromszámú szabadalom • Eljárás mikroorganizmusok termelésére és a termék tisztított állapotban való kinyerésére
152819 10 mék kinyerésének előnyös módszereit a 914 567 sz. brit szabadalmunk és az 1 316 506, 1 320 058, 1,334 466, 1340 225, 1361910,1384 251,1384252, 1 834 253, 1 385 717, 1 385 718, 1 385 719,1 385 720, 1385 721, és 1385 722 sz. francia szabadalmaink leírása ismerteti. Az eljárás egyes szakaszai teljesen szakaszos üzemben valósíthatók meg. Kívánt esetben azonban az előbbiekben leírt eljárás bármely szakasza vagy szakaszai folytonos üzemben is lefolytathatók. A találmány szerinti eljárás gyakorlati kiviteli módjait az aíábbi példák szemléltetik; .megjegyzendő azonban, hogy a találmány köre nincsen ezekre a példákra korlátozva. A példákban a sejtsűrűségek a kultúra 1 literjére számított élesztő-szárazsúlyban vannak megadva. 1. példa. 40 liter vizes ásványi tápközeget vittünk be egy 60 liter hasznos térfogatú, rozsdamentes acélból készült fermentorba. A fermentor hőmérsékletének 30 C° állandó szinten tartása céljából a fermentor gyűrűalakú köpenyében vizet keringtettünk. Az ásványi tápközeg összetétele az alábbi volt: diammóniumfoszfát 2 g káliumklorid 1,15 g magnéziumszulfát—7Ha O 0,'65 g cinkszulfát 0,17 g mangánszulfát—H2 0 0,045 g vas(II)szulfát— 7H2 0 0,068 g élesztőkivonat 0,025 g vízvezetéki víz 200 g desztillált vízzel feltöltve 1000 ml-re. 20 liter inokulumot adtunk ezután hozzá, amelyet a Candida lipolytica C9—Gi 6 n-paraffin szénhidrogénelegy jelenlétében nevelt 24 órás kultúrájából vettünk; ily módon kb. 1 g/liter sejtsűrűséget kaptunk. 15 g/liter, vagyis összesen 1,03 liter nehéz gázolajat adtunk ezután a fermentorba; ez a. mennyiség elegendő ahhoz, hogy a sejtsűrűség 2 g/liter szintre emelkedjék. A kultúra hőmérsékletét \30—l C°, a pH-értéket 4 szinten szabályéztuk, a szellőzés és keverés óránkint és literenkint 3 millimól oxigént juttatott a tápközegbe. A pH-érték önműködő szabályozása 10 n ammóniumhidroxidoldat segítségével történt. Amikor a hozzáadott ammóniumhidroxidoldat mennyisége elérte a 20 ml-t, megkezdtük a gázrolaj adagolását, a gázolajra számított 100 x termelt száraz élesztő betáplált gázolaj 10 súly%. 10 15 20 25 35 40 45 50 55 60 hozamot és 3 órás sejtosztódási időt feltételezve. Ez a hozzáadás óránkint történt, 200 g/liter, vagyis összesen, 13,8 liter gázolaj hozzáadásáig. 2 g/liter sejtsűrűséggel kezdve a kultúra te- 65 nyésztését, 25 óra múlva, az exponenciális fejlődési fázis befejeztével 15 g/liter sejtsűrűséget értünk el. Ez az érték azután állandó maradt a 25. órától és a 40. óráig tartó stacioner fázis folyamán. Ebben az időszakban az élesztőnek nem juttattunk széntartalmú tápanyagot, mimellett a tápközeg egyéb alkotórészei feleslegben voltak jelen. így ezek a körülmények egy „éheztetési" fázisként szerepeltek. Az élesztőt azután oly módon nyertük ki, hogy a 25. óra és a 40. óna után centrifugálást és mosást végeztünk -|-5 C° hőmérsékleten. A kapott élesztőt liofilizálás útján megszárítottuk, és / megelemeztük. Az élesztő teljes lipoidtartalma (hexánban oldható frakció) a 25. óra után 18%, a 40. óra után pedig 3% volt. 2. példa. Az 1. példában leírthoz hasonló kísérletet folytattunk le, azzal az eltéréssel, hogy az élesztőt 25 óra múlva kinyertük a fermentációs léből, és ugyanabban a fermentorban 60 liter friss ásványi tápközegbe vittük át, szénhidrogén hozzáadása nélkül. Az elegyet azután a fent leírttal egyező tenyésztési körülmények (hőmérséklet 30 C°, pH = 4, szellőzés 3 millimól oxigén literenkint és óránkint) között 10 óra hosszat keverjük, A sejtsűrűség a művelet kezdetekor 15 g/liter körül volt, és az eljárás egész folyamán állandó szinten maradt. Bár az élesztő az új közegben való bevitel időpontjában szárazanyagra számítva 20 súly°/p összes lipoidot tartalmazott, az „éheztetési" kezelés után a lipoid tartalom mindössze 8% volt, 3. példa. Az 1. és 2. példában leírthoz hasonló kísérletet végeztünk folytonos fermentációból nyert élesztőkkel, ebben az esetben azonban friss közegben kellett dolgozni, mosott élesztőkkel, minthogy a folytonos fermentációs eljárásban nem kaphatunk az asszimilálható széntartalmú anyagtól teljesen mentes visszavezethető folyadékot. A 60 literes fermentoirban tenyésztett kultúrát oly módon stabilizáltuk, hogy az a fermentorban levő fermentációs közeg'egy literére számítva óránkint összesen 0,1 liter mennyiségben kapjon ásványi tápközeget és gázolajat betáplálva. ' A fermentációs körülményeket a fentiekhez hasonló módon szabtuk meg (hőmérséklet 30 C°, pH = 4), az élesztőt pedig a kultúra egy részéből centrifugálással különítettük el -4-5 C° hőmérsékleten. Mosás után ezt az élesztőt egy 20 literes fermentorba vittük át, amely 15 liter oly ásványi tápközeget tartalmazott, amilyent az 1. példában leírtunk; a sejtsűrűség így 20 g/ liter volt. A pH értéket a fermentorban önműködő szabályozás segítségével 4 állandó értéken tartót-, tuk, a hőmérsékletet ugyancsak önműködő szabályozással 30 C° állandó értékre állítottuk be, 5
