152818. lajstromszámú szabadalom • Eljárás fehérje tartalmú termékek előállítására mikroorganizmusok tenyésztése útján
I 15283 7 fejlődésnek ezt a szakaszát „késleltetett fázisának nevezzük.) Ezután a fejlődés üteme meggyorsul; ezt a gyorsabb fejlődésű szakaszt „exponenciális fázis"-nak nevezzük. Utána a sejtsűrűség ismét állandó marad, ez a „stacioner fá- 5 zis". A következő fermentációs szakaszhoz felhasználásra kerülő mikroorganizmusokat előnyösen az exponenciális fázis befejeződése előtt veszszük ki a fermentációs közegből. 10 A mikroorganizmusok tenyésztését rendszerint a stacioner fázis beállása előtt szakítjuk meg. Az eljárás e szakaszában a mikroorganizmust rendszerint elkülönítjük a vizes tápközeg főtömegétől és a fel nem használt kiindulóanyag- 15 frakció főtömegétől is. A termék további tisztítása előtt a mikroorganizmust autolizísnek vethetjük alá. A termék kezelésének egyik lehetséges módja esetében oly módon járunk el, hogy előbb elkü- 20 limitjük a folytonos vizes fázis nagyobb részét, célszerűen dekantálás vagy centrifugálás útján. Az így elkülönített vizes fázis rendszerint nagyobb koncentrációban tartalmaz nem tápanyagjellegű ionokat, mint ahogyan ez a visszakering- 25 tetésre kerülő folyadékáramban megengedhető; ha ez így van, akkor a kinyert vizes fázisnak csak egy részét keringtethetjük vissza. Az említett módon a fermentációs termékben jelenlevő vizes fázisnak i rendszerint kb. 96 súly%-ot ki- 30 tevő részét különíthetjük el, míg ebből kb. 20 "~ súly%-nak megfelelő rész kerül kiselejtezésre. A visszakeringtetett folyadékáramhoz a szüksé^ ges tápanyagokat, hozzáadjuk, és így feldúsítva vezetjük azt vissza a fermentorba, kívánt eset- 35 ben ezeket a dúsító tápanyagokat külön áramban is betáplálhatjuk a fermentorba. Az eljárás, ha élesztő termelésére alkalmazzuk, az alábbi termékelválasztási műveleteket foglalhatja magában. Egyes esetekben nemcsak 40 élesztőket, hanem másfajta termelt mikroorganizmusokat is ilyen módon választhatunk el. A fermentorból kapott termék centrifugálása útján három frakciót nyerünk ki. E frakciók a növekvő sűrűség szerinti sorrendben a követke- 45 zők: 1. egy élesztősejteket tartalmazó olajos fázis, 2. egy olajat és élesztőt nyomokban tartalmazó vizes fázis, 3. egy élesztő-„krém", amely élesztőből áll, 50 sejtjein megkötött olajat is tartalmaz, továbbá tartalmaz vizes fázist is. A 2. frakció kinyerése után a 3. frakcióhoz vagy az 1. és 3. frakciók elegyéhez valamely felületaktív anyag vizes oldatát keverjük. 55 Ennek a kezelésnek az a célja, hogy az; olajat elválasszuk az élesztősejtektől; az olaj nyilván adszorpció útján van a sejtekhez kötve. Éhhez az eljáráshoz előnyösen valamely ehető felületaktív anyagot, pl. szacharózésztert al- 60 kalmazhatunk; ezáltal csökkenthetjük a következő mosás szükséges mértékét; nem ehető felületaktív anyagok alkalmazása esetén' ugyanis ezeket teljesen ki kell mosni az élesztőből. A fenti módon kapott emulziót centrifugálás ;j 3 8 útján bontjuk meg, amikor is három frakciót kapunk: 4. egy olajos fázist, 5. egy felületaktív anyagot tartalmazó vizes fázist, amelyet visszakeringtetünk az, 1. és 3. frakció kezelésére, és 6. egy élesztőkrémet, amely olajjal még mindig szennyezett élesztőből áll, felületaktív anyagot tartalmazó vizes fázissal együtt. A felületaktív anyag fogyasztásának a lehetőséghez képest való csökkentése érdekében a felületaktív anyagot tartalmazó vizes mosóoldatot visszakeringtetjük. Az említett 6. frakciót tovább kezelhetjük oly módon, hogy felváltva felületaktív anyaggal mossuk és centrifugáljuk mindaddig, míg az élesztő olajtartalma a kívánt alacsony szintre nem csökken. A.most már élesztőből és felületaktív anyag vizes oldatából álló élesztőkrém ezután vízzel mosható és újból centrifugálható. Kívánt esetben kétszeri vagy többszöri mosást alkalmazhatunk. E vizes mosások egyike vagy többje során (de előnyösen nem az utolsóban) sós vizet (pl. tengervizet) használhatunk, az utolsó mosást előnyösen lágy vízzel végezzük. Az eljáráshoz szükséges lágy víz mennyiségének csökkentése érdekében ezt az utolsó mosásból kikerülő vizet teljes egészében felhasználjuk a fermentációhoz szükséges tápközeg kiegészítésére és a felületaktív anyaggal való mosás során, a lágy víz maradékát pedig a mosásra alkalmazott sós vízhez adjuk, a sókoncentráció csökkentése céljából. Végül az élesztőt a termék élelmezési célra történő'felhasználásának megfelelő körülmények között megszárítjuk. A mikroorganizmusok tisztított állapotban történő kinyerése, a mikroorganizmusokból származó termékek kinyerése, valamint a- mikroorganizmusok anyagcseréje során fel nem használt szénhidrogénfrakciók kinyerési módjának megjavítása céljából lefolytatható további műveleteket az alább felsorolt szabadalmaink leírása ismertet. Az anyagcsere során fel nem használt és viszszanyert szénihidrogéneket közbenső tisztítási művelet után vagy enélkül hídrogénezésnek vetjük alá. Ehhez a hidrogénezéshez katalizátorként kobalt- és molibdénvegyületek (vastartalommal, vagy anélkül), fémnikkel, nikkel/volfrámszulfid vagy bármely más szokásos hidrogénező, ill. kéntelenítő katalizátor .alkalmazható. A hidrogénezést célszerűen "az alábbi körülmények között folytatjuk le: A reakcióhőmérséklet a katalizátor fajtájától függően 100 C° és 500 C° között, a nyomás, pedig 10—70 kg/cm2 lehet;/!—10 tf/tf/óra térsebességgel és 0,1:1—5:1 hidrogén/szénhidrogén mólaránnyal dolgozunk. Á hidrogénezést folyékony, gáznemű vagy vegyes fázisban végezhetjük. Ily műveleteket, amelyeket a tisztított mikroorganizmusok vagy azokból származó egyéb termékek kinyerése céljából vágy az anyagcsere sora;:, fel nem használt szénhidrogénfrakció ki-4
