152817. lajstromszámú szabadalom • Eljárás az egyenesláncú szénhidrogének teljes vagy részleges eltávolítására szénhidrogénelegyekből
/ 152817 7 8 na a sejtsűrűség ismét állandó marad, ez a „stacioner fázis". A következő fermentációs szakaszhoz felhasználásra kerülő mikroorganizmusokat előnyösen az exponenciális fázis befejeződése előtt vesszük ki a fermentációs közegből. A mikroorganizmusok tenyésztését rendszerint a stacioner fázis beállása előtt szakítjuk meg. Az eljárás e szakaszában a mikroorganizmust rendszerint elkülönítjük a vizes tápközeg főtömegétől és a fel nem használt kiindulóanyag-, frakció fő tömegé tői is. A termék további tisztítása előtt a mikroorganizmust autolízisnek vethetjük alá. A termék kezelésének egyik lehetséges módja esetében oly módon járunk el, hogy előbb elkülönítjük a folytonos vizes fázis nagyobb részét, célszerűen dekantálás vagy centrifugálás útján. Az így elkülönített vizes fázis rendszerint nagyobb koncentrációban tartalmaz nem tápanyagjellegű ionokat, mint ahogyan ez a visszakeringtetésre kerülő folyadékáramban megengedhető; ha ez így van, akkor a kinyert vizes fázisnak csak egy részét keringtethetjük vissza. Az1 említett módon a fermentációs termékben jelenlevő vizes fázisnak rendszerint kb. 96 súly%-ot kitevő részét különíthetjük el, s ebből. kb. 20 súly%-nak megfelelő rész kerül kiselejtezésre. A visszakeringtetett folyadékáramhoz a szükséges tápanyagokat hozzáadjuk, és így feldúsítva vezetjük azt vissza f er mentorba; kívánt esetben ezeket a dúsító tápanyagokat külön áramban is 'betáplálhatjuk a ferment or ba. Az eljárás, ha élesztő termelésére alkalmazzuk, az .alábbi termékelválasztási műveleteket foglalhatja magában. Egyes esetekben nemcsak élesztőket, hanem másfajta termelt mikroorganizmusokat is ilyen módon választhatunk el. A fermentorból kapott termék centrifugálása útján három. frakciót nyerünk ki. E frakciók a növekvő sűrűség szerinti sorrendben a következők: 1. egy élesztősejteket tartalmazó olajos fázis, 2. egy olajat és élesztőt nyomokban tartalmazó vizes fázis, 3. egy élesztő-„krém", amely élesztőből áll, sejtjein megkötött olajat is tartalmaz, továbbá tartalmaz vizes fázist is, A 2.. frakció kinyerése után a 3. frakcióhoz vagy az 1\ és 3. frakció elegyéhez valamely felületaktív anyag vizes oldatát keverjük. Ennek a kezelésnek az a célja, hogy az olajat elválasszuk az élesztősejtektől; az olaj nyilván adszorpció útján van a sejtekhez kötve.' Ehhez az eljáráshoz előnyösen valamely ehető felületaktív anyagot, pl. szacharózésztert alkalmazhatunk, ami által csökkenthetjük a következő mosás szükséges mértékét; nemehető felületaktív anyagok alkalmazása esetén ugyanis ezeket teljesen ki kell mosni az élesztőből. A fenti módon kapott emulziót centrifugálás útján bontjuk meg, amikoris három frakciót kapunk : 4. egy olajos fázist, 5. egy felületaktív .anyagot tartalmazó vizes fázist, amelyet visszakeringtetünk az 1. és 3. frakció kezelésére, és 6. egy élesztő-„krémet", amely olajjal még mindig szennyezett élesztőből áll, egy felületaktív anyagot tartalmazó vizes fázissal együtt. A felületaktív anyag fogyasztásának a lehetőséghez képest való csökkentése érdekében a felületaktív anyagot tartalmazó vizes mosóoldatot visszakeringtetj ük. Az említett 6. frakciót tovább kezelhetjük oly módon, hogy felváltva felületaktív anyaggal mossuk és centrifugáljuk mindaddig, míg az élesztő olajtartalma egy kívánt alacsony szintre ' nem csökken. A most már élesztőből és a felületaktív anyag vizes oldatából álló élesztőkrém ezután vízzel mosható és újból centrifugálható. Kívánt esetben kétszeri vagy többszöri mosást alkalmazhatunk. E vizes mosások egyike vagy többje során (de előnyösen nem az utolsóban) sós vizet (pl. tengervizet) használhatunk, míg az utolsó mosást előnyösen lágy vízzel végezzük. Az eljáráshoz szükséges lágy víz mennyiségének csökkentése érdekében ezt az utolsó mosásból kikerülő vizet teljes egészében felhasználjuk a fermentációhoz szükséges tápközeg kiegészítésére és a felületaktív anyaggal való mosás során, míg a lágy víz maradékát a mosásra alkalmazott sós vízhez adjuk a sókoncentráció csökkentése céljából. Végül az élesztőt megszárítjuk olyan körülmények között, amelyek nem.teszik lehetetlenné a termék élelmiszerként való felhasználását. A mikroorganizmusok anyagcseréje során fel nem használt és kinyert szénhidrogéneket azután, előzetes tisztítási művelet után vagy anélkül, lúgos mosásnak vetjük alá. E lúgos mosásra előnyösen vizes vagy -alkoholos nátriumhidroxidoldatot vagy vizes vagy alkoholos káliumhidroxidoldatot használhatunk. A lúgos mosást kívánt esetben 30—50 súly% koncentrációjú vizes lúggal végezhetjük oly módon, hogy a szénhidrogénnek a mosóközeghez való térfogataránya 1:1 és 1:5 között legyen. A lúgos mosást kívánt esetben 15—25 súly%-os alkoholos alkálihidroxidoldattal is végezhetjük, ebben az esetben a szénhidrogénnek a mosóközeghez való térfogataránya előnyösen 2:1 és 1:2 között lőhet. A lúgos mosást előnyösen keverés alkalmazásával végezzük. A lúgos mosás során a hőmérséklet általában kb. 60—100 C° lehet. Tisztított mikroorganizmustermék, vagy a mikroorganizmusokból származó termékek kinyerése, továbbá az eljárásnak a mikroorganizmusok anyagcseréje során fel nem használt szénhidrogénfrakció kinyerése szempontjából történő tökéletesítése érdekében lefolytatható további műveletek az alább felsorolt szabadalmi bejelentéseink leírásában vannak ismertetve; bármely ilyen műveletnek vagy műveleteknek a fenti leírt eljárással kapcsolatban történő alio 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 4
