152797. lajstromszámú szabadalom • Eljárás és gép síküveg gyártására

152797 tehát a találmány szerint állítjuk elő, a fürdőből kivett üvegszalag lényegileg olyan méretű, mint az a réteg, amit a nem-nedvesíthető felületek között létesítettünk. A találmány azonban vonatkozik arra is, hogy az üvegszalag vastagságát annak előrehaladása közben változtatni is lehet. Az olvadt üveg úszó rétegét nemcsak a már említett nem-nedvesíthető felületek között lehet elhelyezni oly módon, hogy azok a tartály oldalfalát alkotó tömbhöz tartoznak, hanem az úszó olvadt üveg oly csatornában is elhelyezhető, amelynek szélessége megfelel a fürdő méreteinek oly módon, hogy nem-nedvesíthető anyagú csempék két sorozatát használjuk e célra. Ezek a csempék végeiknél érintkeznek, vagyis tompán ütköznék egymással és megfelelő távolságban helyezkednek el a tartály falaitól. Ezek a csempék a tetőről vagy fedélről függesztett helyzetben is lehetnek, vagy alkalmazhatjuk azokat a tartályhoz tartozó külön támaszokon, ill. tartókon is. Űgy, amint még részletezni fogjuk, a csempéknek függesztett helyzete olyan rudak segítségévéi történhetik, amelyek beállítható tengelyirányú helyzetet vesznek fel a fedélben, hogy az egymással érintkező csempék függőleges helyzetét szabályozni lehessen. A csatorna elhelyezésénél, vagyis az olvasztott üveg útjának meghatározásánál eljárhatunk a fentiek szerint úgy, hogy bizonyos köztér van az üveg és a tartály fala között, Ezáltal a csatorna teljes keresztmetszetében egyenletesebb a hőmérséklet, mert a csatornán áthaladó üveg lényegileg változatlan hőmérsékleten van és mint egy test halad a tartály belsejében, egyenletes sebességgel valamennyi keresztmetszetben a nem-nedvesíthető csempék rétege között. A csempék kiterjedhetnek a fürdő teljes hoszszárá, vagy végződhetnek ott, ahol az üveg már eléggé merev ahhoz, hogy megtartsa változatlanul meglevő méreteit. A találmány előnyös kiviteli alakjánál a hosszirányban elhelyezkedő felületek olyan anyagúak, hogy az olvadt üveg azokat nedvesíteni képes, miáltal az üveg úszó rétegének széleit ezek a nedvesíthető felületek magukkal viszik a fürdőben végzett mozgásuk folyamán. Emellett az említett felületek sebessége azonos az üveg előrehaladásának sebességével, vagyis az üvegréteg közepe ugyanolyan gyorsan mozog, mintha széle, pontosabban kifejezve a fürdőben az olvadt üveg rétegének teljes szélessége mentén a mozgási sebesség lényegileg azonos, A találmány szerint az olvasztott üveg j?étege előrehaladás közben lehűthető olyan halmazállapot eléréséig, amelynél az üveg eléggé merev ahhoz, hogy megfogni lehessen és hogy alakját megtartsa. Ekkor a nedvesíthető felületeket el lehet távolítani az üvegtől, hogy ez utóbbi szalag alakjában továbbítható legyen a nedvesíthető / felületektől függetlenül. Ezt az üveget tovább hűtjük a célból, hogy sértetlenül kivehessük a fürdőből. Ennél az eljárásnál a nedvesíthető felületek eltávolíthatók a fürdőből az üvegtől függetlenül és e felületek a fürdő kivezető végénél vihetők ki a berendezésből, vagy a fürdő hossza mentén közbenső pontokon is lehetővé válik e felületek eltávolítása. 5 A találmány részletesebb magyarázata végett azt a rajzokkal kapcsolatosan ismertetjük, melyek példaképpeni, előnyös kiviteli alakokat szemléltetnek. E rajzokon az 1. ábra a berendezés közepén át vett hosszirányú, függőleges met-10 szét, amely az üvegnek olvadt anyag fürdőjén, szalagalakban történő készítését szemlélteti. A berendezéshez tartály tartozik és ebben vannak a nem-nedvesíthető felületek, a tartályban pedig megolvasztott fém van és e felett tetőszer-15 kezetet helyezünk el, amely alatt és a fürdő felett köztér van. A 2. ábra nagyobb léptékű részletrajz, amely az 1. ábra egy darabját szemlélteti és az üvegréteget mutatja, amellett a tartály falának mó-20 dosított kivitelét is szemlélteti, amely a nemnedvesíthető felületeket is mutatja a fürdő szintjének magasságában. A 3. ábra a 2. ábrához tartozó felülnézet. A 4. ábra keresztmetszet a 3. ábra IV—IV 25 vonala szerint ^és azt szemlélteti, hogy a tartály oldalfalai a fürdő szintjének magasságában nem-nedvesíthető felületekkel vannak ellátva. Emellett az oldalfalak eléggé magasak ahhoz, hogy a nem-nedvesíthető felületek a szokásos 30 vastagságú üvegszalag gyártását lehetővé tegyék. Az 5. ábra a 2. ábrához hasonló feltüntetés, de az üvegnek megváltoztatott bevezetési módját szemlélteti, amelynél a nem-nedvesíthető fe-35 lületek között megfelelő réteget létesítünk. A 6. ábra az 1. ábrához hasonló feltüntetés, amelynél a nem-nedvesíthető felületek, melyek között van az olvadt üveg Tétege, meghatározott távolságban vannak a tartály oldalfalától 40 és a 7. ábra a hozzá tartozó felülnézet, de a tetőszerkezet nélkül. A 8. ábra keresztmetszet a 7. ábra VIII—VIII vonala szerint lényegesen nagyobbított léptékben és így ezen az ábrán világosan lehet látni a nem-nedvesíthető felületű 45 elemek tartókereteit. Ezek a keretek a 8. ábra szerint, lényegileg hüvely alakúak és a tartály falától meghatározott távolságban vannak. A 9. ábra a nem-nedvesíthető hüvelyalakú részek vagy keretek részleges metszete a 8. ábra 50 IX—IX vonala szerint és a 10. ábra a 8. ábrához hasonló részletrajz, amely tűzálló'anyagú hüvelyt mutat nem-nedvesíthető anyagú betéttel, amely a keretre van öntve vagy sajtolva. A 11, ábra oldalnézet részben metszve és azo-55 kat az eszközöket szemlélteti, amelyek a tetőről lefelé lógva hordozzák a nem-nedvesíthető felületű elemeket a kívánt magasságban, míg a 12. ábra egy hozzá tartozó részleges metszet a XJI—XII vonal szerint. 60 A 13. ábra a 7. ábrához hasonló felülnézet, amely a nem-nedvesíthető felületek között létesített üvegszalag vastagsági méretének egyik vékonyítási módját szemlélteti. A 14. ábra függőleges középmetszetben az 1. <ä5 ábrához hasonló szerkezetet szemléltet, amely-2