152797. lajstromszámú szabadalom • Eljárás és gép síküveg gyártására

# 5 nél a nem-nedvesíthető felületek között előállított üvegszalag vastagságának csükkentését más módon létesítjük és a 15. ábra a hozzá tartozó felülnézet. A 16. ábra a berendezés további kiviteli alakjának vázlatos függőleges metszete, amely az olvadt fém fürdőjét tartalmazó tartályt és a tartály fölött levő tetőszerkezetet szemlélteti. Látható még az ábrán az üveget adagoló görgőpár, amely az üveganyagot a kívánt sebességgel és W mennyiségben viszi a fürdő felszínére, mozgó felületek között. A 17. ábra a hozzá .tartozó felülnézet, amely a tartályt mutatja a tetőszerkezet eltávolításával, a 18. ábra pedig metszet a 17. ábra III—III 15 vonala mentén. A 19. ábra a tartály felülnézete, amely az üvegszalag vastagságának csökkentését mutatja péídaképpeni kivitel kapcsán, melynél a nedvesíthető, mozgó felületeket eltávolítottuk az 20 üvegszalagtól. A 20. ábra részleges oldalnézet, amely az üvegszálag vékony ítás ára más eljárást szemléltet és a 21. ábra á hozzá tartozó felülnézet. A folyamatos üvegyártásra való kemence 25 1 előmelegítő jéből az üveg a 2 szabályozó gát alatt és a 3 kibocsátó nyíláson át mozog a fürdő felé. A kibocsátó nyíláshoz tartozik a 4 fenéknyúlvány és az 5 oldalfalak, amelyek közül a rajz csak egyet szemléltet. A fenéknyúl- 30 vány és az oldalfalak lényegileg négyszögletes keresztmetszetű kibocsátó nyílást határoznak meg, amely felett ismert módon fedelet is lehet elhelyezni. A kibocsátó nyílással vízhűtéses alakító gör- 35 gők működnek együtt, melyek közül a felsőt 6, az alsót pedig 7 jelöli. Ezek a görgők oldalsó 8 keretekben vannak ágyazva, melyek közül a 2. ábra csak egyet szemléltet és az alakító görgők gépi erővel működő hajtóeszközökkél kapcso- **> lódnak, ismert módon. Megtehetjük azt is, hogy az alakítógörgőket viszonylag nagy sebességgel hajtjuk (ami magában véve szintén ismeretes), így pl. a görgők kerületi sebessége 76 m lehet percenként, miáltal a görgők felületén hozzájuk 45 tapadó levegőréteg van. Ezzel azt érjük el, hogy az üveg jóval kevesebb meleget visz át a görgőkre, mint ha ilyen közbenső légréteg nem lenne. Más megoldásnál az alakító görgők átengedő 50 anyagból készülhetnek, amelyen a görgő belsejébe vezetett gáz át £ud hatolni és kifelé áram-, lik, miáltal a görgő és az üveg között ilyen gázból álló közbenső réteg keletkezik. Ennek alkalmazása üveggyártásnál már ismeretes. 55 Az üveg útjában a 10 függesztett falat helyezzük el, amely ismert módon beállítható helyzetű és együttműködik vagy érintkezik a 6 felső alakító görgővel. Ez a 10 fal megvédi a 6 görgőt a megolvadt 11 üvegből sugárzó hőtől, 60 amint ez az üveg az előmelegítőből a 4 fenéknyúlványon át haladva a két 6 és 7 görgő közé kerül. A -felső 6 görgő valamivel előbbre van elhelyezve, mint az alsó, miáltal a megolvadt üveg 65 6 a fenéknyúlvány elhagyása után olyképp mozog a 7 görgő felső részéhez, hogy előre és lefelé irányuló ívelt pályán halad. Eközben természetesen mozgása ugyanolyan irányú, mint a kibocsátó nyílásból kiáramló üveggé, miáltal a görgőkhöz érkező üveg kénytelen mindig előre haladni és nem tud a 3 kibocsátó nyílás alatt viszszafelé áramlani. A tartály 12 feneke fölött szokásos üvegszalag-alakító eszközöket helyezünk el, amelyek 18 oldalfalakat tartalmaznak és ezeket 14 végfal köti össze. Ilyen módon a megolvadt 15 fürdő, melynek fajsúlya nagyobb, mint az üvegé, melyet természetesen a fürdő tetején akarunk tartani, olyan módon szerkeszthető, amint azt részleteiben a 144 821 sz. magyar szabadalom ismerteti. Azt találtuk, hogy a fürdő készítésére legalkalmasabb a megolvasztott ón, amely gyakorlatilag véve súrlódás nélkül engedi az üveget felületén mozogni. Ennek a fürdőnek a felszínét a rajzon 16 jelöli. Az 1. ábra az építésre használt tömböket, amelyekből a 13 oldalfal készült, 31-nél vonalkázva mutatja, ami azt szemlélteti, hogy a tömbökön nem-nedvesíthető felületek vannak, melyeket az alábbiakban részletesen ismertetünk. A tartály felett tetőszerkezet van, melyhez 17 fedél tartozik és ehhez csatlakoznak a 18, 19 Végfalak, miáltal a fedél a 20 közteret határolja. A 19 végfalakon kívül függőlegesen beállítható 19a gátak vannak, amelyek a tartály falával együttműködve szűkített 21 bevezető rést alkotnak és hasonlóképpen 22 kivezető rést az üveg számára. A 6 és 7 alakító görgőkön áthaladó megolvasztott üveg szalagalakban lép ki a görgők közül ós elbből a 23 szalagból 24 úszóréteg lesz, amely a fürdő tetején helyezkedik el. Az üvegszálagot létesítő 6 és 7 görgők között és a 19a beállítható gát előtt, a tartály bevezető végénél a tetőszerkezetnek meghosszabbítása Vagy nyúlványa van, amely alatt zárt tér vagy kamra keletkezik. Ehhez a térhez tartozik a 25 tető és a 26 oldalfalak, melyeket a tartály 13 oldalfalai tartanak. A tartály kivezető vége mellett, tehát a tartályon kívül az üveg számára mechanikai szállítóeszközök vannak, amelyeket a rajzon vízszintes helyzetű és hajtott 27 görgők sorozatával szemléltettünk. Ezek a görgők valamivel a 22 kivezető rés legalsó felülete felett vannak • és felettük hajtott 28 görgők helyezkednek el. Ezek a 27 és 28 görgők olyképp mű- ' ködnek együtt, hogy a 22 kivezető rés felé haladó üvegre húzóerőt fejtenek ki. Ez a húzóerő egyrészt eltávolítja az üveget a fürdőből, másrészt még a fürdő belsejében az üveg mozgatására alkalmas. A fürdőből kilépő üveget a 27 görgők támasztják alá, amelyek szokásos szerkezetű üveggyártó kemencében helyezkednek el, melynek bevezető nyílása a 27 és 28 görgők közötti rés nagyságával egyenlő szélességű. A fürdő hőmérsékletét a bevezető végétől kivezető végéig oly módon szabályozzuk, hogy a fürdő belsejében 29 hőszabályozőkat helyezünk el, a fürdő felett pedig, tehát a 20 térben a te-' 3