152782. lajstromszámú szabadalom • Eljárás 16alfa,17alfa-dihidroxi-pregn-4-én-20-ono- és pregna-4,6-dién-20-ono (3,2-c) pirazol vegyületek előállítására

I 3 zinnal reakcióba lépnek, amikor is a megfelelő szteroickH[3,i2-e]-pirazolokat nyerjük. Ha a 2-Wdroximetilén-vegyületet, valiamely savas reagens, mint p-toluolszulfosav jelenlété­ben valamely rövidszónláncú alkanollal reagál­tatjuk, akkor a megfelélő 2-alkoximetilén ve­gyületek képződnek. Ha a 24iidroxiiraetilén­vagy 2-alkoximetilén-szármiazékot vagy a két vegyület keverékét monoszubsztituált hidrazin­nal reagáltatjuk, akkor a b) reafccióvázlaton 12A és 12B valamint a c) reakcióváziaton 23A és 23'B általános x képletű szteroido-[3,2~q|-pira­zolokat képezhetjük. Az A és B jelölésű izo­mérek 1'-(helyzetben szuhsztituált szteroido­-[3,2r-c]-pirazoloklat, ill. 2'-helyzetben szubszti­tuált szteroido-{3,2-c]-pirazolükat jelentenek. Ha a 2-hidroximetilén-vegyületet közvetlenül reagáltatjuk valamely monoszubsztituált aril­hidrazinnal, anélkül, hogy a 2-alkoximetilén­-szármiazékot képeznénk, akkor általában az egyik izomer képződik túlnyomó arányban, míg ha a 2^alkoximetilén-vegyületet valamely mo­noszubsztituált arillhidrazinnel reagáltatjuk, akkor jelentős mennyiségben mindkét izomért kapjuk. Ha a reakciókat monoszubsztituált al­kiihidnazinnel végezzük, akkor akár 2-hidroxi­metilén-szteroid, akár 2-alkoximetilén-szteroid kiindulási anyagokból a monoszubsztituált ai­kil-ihidrazinok keverékét kapjuk. Izomérek ke­veréké nyerhető akkor is, ha a monoszubszti­tuált hidrazint valamely 2-!hidroximetilén-ve­gyülettel reagáltatjuk, mely utóbbi változó mennyiségben 2Halkoximetilén-vegyületet tar­talmaz. A 2^alkoximetilén-vegyület szennyezés a műveleti körülményekire vezethető vissza, pl. a 2-hidiroxiimetilén-Jvegyülebből a savat nem tá­volítottuk el teljesen és az átkristályosíítást al­koholnyomok jelenlétében végezzük. Bármely formiátészter csoport eltávolítható a képződött szteroido-[3,2-^c]-pirazolból, ha azt mintegy 2 óra hosszat etanolos káliumhidroxid oldattal visszafolyató hűtő alatt forraljuk. A találmány szerinti eljárásban alkalmazható monoszubsztituált hidrazinokat a következők­ben soroljuk fel: alkilhidrazinok, mint metil­hidrazin, etilhidrazin, propilhidrazinok, butil­hidnazinok, béta-thidroxietálhidrazin, cikloalkil­hidrazinok, aromás és heterociklusos csoportok­ból leszármaztatható monoszubsztituált hidrazi­rrök, mint fenilhidrazin és szubsztituáM fenil­hidrazinok, mint o-, m- és p-halogénftenilhid­razinok, o-, ím- és p-tohlhidrazinok, o-, m- és p^alkoxifenillhidrazinok, o-, in- és pHiútrofenil­hidrazinok, l-(hidrazino-na£talinok, 2-faidrazino­-piridin, 34údrazincnpiridin, 44iid!razino-piridm, 24üdrazinotiofén, 3-Mdnazinotiofén, 4-Jiidrazi­nopiridinoxid, 2-hidrázinopirimidin, aralkilhid­razinok, mint benzillhidrazin és feniletilhidra­zin. A fenti szulbsztituált hidrazineknek meg­felelően az alábbi N-szuibsztituált szteroido­-[3,2-c]-ipirazolok képezhetők: Nnalkil- mint N­-.metil-, N-etil-, íN^butil-, N-propil-, N~(béta­-hidroxietil)-, N-cikloalkil-, valamely aromás vagy heterociklusos gyökből leszármaztatható N-szubsztituált származékok, mint N-fenil-, és 4 N-szubsztituált fenilszármazékök, mint o-, m-és p-halogénfenil, o-, m- és p-tolil-, o-, m- és p-alkoxifenil-, o-, *m- és p-nitrofenil-, N-(l"­-naftil)-, i N-(2"^piridil)-, N-(3'%piridil)-, N-(4"-5 -piridil)-, N-(4"-piridiloxi)- N-(2"-piridimidil)-, N-(2"-tienil)-, N-(3"-tdenil)-, N-aralkil-, mint N^benzil- és N»feniletil-szteroido-[3,i2-e]jpirazo­lok. Az N-alkil-szteroid'0^f3,2-c]-p<irazolok elkészít-10 hetők az N-helyzetben nem szubsztituált szte­roido-[3,2^c]-pirazolok direkt alkilezésével is. A b) reakcióvázlaton feltüntetett (10) általá­nos képletű vegyülettel szemléltetjük, hogy ilyenkor az oldalláncot íe^Ho-acetál- vagy 15 ketálesoporttal, míg a 2'Wielyzetű szénatomot pedig tetrahidropiranil-osoporttal védhetjük. A szteroid oldallánca a 2{Wielyzetű szénatomon egy etiléndioxi-esoporttal védhető, mint azt a c) reakcióvázlaton (21) általános képletű vegyü-20 lettel szemléltetjük. A 21-tetrahidropiraniloxi-1601 ,17«-(aoetál vagy ketál)-4-pregnen-(vagy 4,6jpregnadien)-3,20-di­ont az a) és b) reakcióvázlaton 1—'10 általá­nos képletű vegyületsorral szemléltetett módon 25 készíthetjük az ismert 17«,2ll-dihidroxi-4-preg­nén-3,20^dionból kiindulva. A részletes műve­leti leírást az 1—3. példákban közöljük. A 20-etiléndioxi^21-aeilát az ismert 17a,21-di­'hidroxi-4-pregnén-3,20-dionfoól állítható elő a 30 c) reakcióvázlaton feltüntetett módon, melynek részletesebb műveleti körülményeit a 4. példá­ban ismertetjük. A l'6a,17a ^dilhidroxi-szteroid oly módon ala­kítható át 16«17«-aoetál vagy -tetál-szárma-35 zékká, ha azt valamely L 0 = C \ 40 M általános képletű kiarbonil-'reagenssel reagáltat­juk, mely képletben L és M hidrogént, alkil­vagy árucsoportot jelent, vagy azzal a szén-45 atommal együtt, amelyhez kapcsolódnak, vala­mely cikloallkil^csoportot képezhetnek. Például a szabad 16« 17a,21-triol valamely ketonban vagy aldehidben képzett szuszpenzióját nyom­nyi mennyiségű perklórsawal kezeljük és ad-50 dig keverjük szobahőmérsékleten, amíg teljesen oldatba megy. Az erre a célra előnyösen hasz­nálható ketonok és aldehidek közül az aeetial­de'hidet, metiletilketont, ci'klohexanont és ace­tofenont soroljuk fel. A találmány szerinti el-55 járás egyik előnyös kiviteli módja szerint ace­ton reagenst alkalmazunk. A l'6a ,17«-acetonid csoport 60%K>s hiangyasawal rövid melegítés útján lehasítható. A találmány szerinti eljárással nyert vegyü-60 letek közül többek között a következőket so­roljuk fel: 160l ,17«,21-trihidroxi-20-oxo-4-pregneno-[3,2-c]­-pirazol, 6«-4klór-l 6«, 17«,21^trihiidroxi-20-oxo-4--prégneno-[3,2-c]-pirazol, 6«-íluor-16«,17a,21-tri-65 hidroxi-20-oxo-4Hpregneno-i[3,2^c]-ipirazol, 16«, 2

Next

/
Thumbnails
Contents