152669. lajstromszámú szabadalom • Hidraulikus vezérlő berendezés traktorokhoz
152669 13 14 felé álló szállítási állástól egy a nyomásvezérlő tartományban levő pontig tart. Ha így van beállítva, a maximális súlyátvitelt az emelőnek 4. ábrán bemutatott állásában kapjuk.. Ha az emelőt az óramutató járásával megegyező irá- 5 nyában lendítjük, amint az a 4. ábrán látszik, a vezérlőberendezés beállítható arra, hogy csökkentse a munkagép 15 vázáról a traktorra átvitt súlyt azáltal, hogy csökkenti a beállítást, amelynél a nyomásvezérlő 103 szelep a 41 vezérlő szelepet működteti, hogy az a 25 működtető szerkezet által kifejtett erőt csökkentse. Ha a találmány szerinti vezérlőberendezést 11 traktorvontatott járműkombinációiban alkalmazzuk, amint az a 2. ábrán látható, a 42 szelep természetesen zárva van és a 43 szelep nyitva, úgy, hogy folyadékot irányít a 40 szivattyúból a 35 segédműködtető szerkezet felé. Ilyen feltételek mellett a vontató erő vezérlő 75 emelő a felfelé álló, üzemen kívüli állásba helyezhető és a 94 íven a 95 ütközők úgy vannak elhelyezve, hogy a 90 működtető emelő mozgását korlátozzák a nyomásvezérlő tartomány egy részére, amint az az 5. ábrán látszik, úgy, hogy a 35 segédműködtető szerkezetben kialakuló7 erő mértéke biztonságos határok között marad és mégis változtatható ezen határon belül, hogy ezáltal a 31 kocsiról a traktorra átvitt súly mértékét szabályozza. A 6. ábra részletesebben mutatja a nyomása vezérlő elrendezés, valamint a traktor fő vezérlő szelepének egy előnyös kiviteli alakját és tartalmaz némi változatot is. A 41 vezérlő szelep mechanizmus a szivattyútest egyik végére van szerelve és mint maga a szivattyú, a berendezés tartályában levő olajba van süllyesztve. Amint az a 6. ábrán látható, a szelep mechanizmus egy általában cső alakú áramlás vezérlő szervet vagy 44 dugattyút tartartalmaz, amely axiálisan elmozgathatóan 34 furatban van vezetve, amely a szelep testben térközzel kialakított 35 és 36 kamrákat elválasztja. A 35 kamra az ábrázolt példában összeköttetésben áll a 40 szivattyú beömlő nyílásával, míg a 36 kamra a szivattyú nyomófolyadékkibocsátó nyílásával közeledik. Amint az a 3. ábra alapján látható, a szivattyú nyomófolyadék-kibocsátó nyílása 47 vezeték útján össze van kötve a 25 működtető szerkezet hengerének zárt végével és a vezeték 45 ága összeköttetést biztosít a 36 kamrával. A 41 szelep mechanizmus részei olyan arányban állnak egymással, hogy amikor a 44 dugattyú középső vagy semleges állásában van, amint iaza 6. ábrán látszik, külső felülete mind a 35, mind pedig a 36 kamrát lezárja, úgy, hogy a folyadék áramlás útja a szivattyú beömlő nyílása felé le van zárva és ugyancsak le van zárva a folyadék kiáramlás útja is a működtető szerkezetből. Amikor a szelep dugattyú tengely irányban lefelé mozog semleges állásából, két szűk, tengelyirányban nyúló 38 horony, amely a dugattyú végén van, a 36 kamra felső fala mentén mozog és lehetővé teszi, hogy folyadék áramoljon ki a működtető szerkezetből, a szelep furat nyitott végén át a tartályba. A munkagép vontató rudazata leeresztésének maximális mértéke attól függ, hogy a folyadék milyen mértékben tud kiáramlani a 25 működtető szerkezetből. Ez viszont attól a tényleges ürítő tértől függ, amelyet a 38 hornyok bizto^ sítanak, amelyek a 36 kamra felé nyílnak. A hornyok oly módon vannak szerkesztve és elrendezve, hogy amikor a dugattyú lefelé mozog semleges állásából, a kiömlő olaj térfogat fokozatosan növekszik, úgy, hogy a munkagép gyorsuló mértékben, süllyed, amíg a hornyok tényleges területe eléri a maximális értéket. Amikor a 44 dugattyú fölfelé mozog semleges állásából, a 36 kamra zárva marad, mert a dugattyú külső felülete lezárja és a dugattyú alsó végén levő két 39 horony fölfelé halad a 35 kamrába. Ekkor a tartályban levő olaj szabadon bejuthat a 35 kamrába és innen a szivattyú beömlő nyílásába. Az olajat ezután a szivattyú a 25 hidraulikus működtető szerkezetbe nyomja, miáltal a dugattyúrúd a 18 rudakat felfelé emeli. A 44 szelep dugattyút mozgató szerkezet 70 dugattyú rudat tartalmaz, amelynek alsó vége engedékeny kapcsolatban van a szelep dugatytyúval és amelynek felső vége a szelepház tetején elhelyezett hengeres 71 házba nyúlik. Az összeköttetést 72 gömbcsuklós összekötő biztosítja a szelepműködtető 73 rúddal, amely a házból felfelé nyúlik és össze van kötve az 54 vezérlő emelővel az 54 vezérlő emelő egyik vége a 41 szelepvezérlő mechanizmuson túl nyúlik és csuklósan van összekötve 79 tüske és 80 kengyel útján az 54 vezérlő emelő felső, végével. A 71 házba zárt 74 tekercs rugó a 70 rúdra hat és »azt, valamint a reá támaszkodó 63 szelepdugattyút felfelé vagy betáplálás! állás felé nyomja. Az ábrázolt példában a 70 rúd analog a 3. ábrán bemutatott és a 44 dugattyúval összekötött rúddal és a vonóerő-, helyzet- és nyomásvezérlés jeleiket hasonló módon kapja, mint ahogy azt a 3. á'brával kapcsolatban leírtuk. A 103 nyomásérzékelő szelep és a 102 segédműködtető szerkezet azonlban sok részlete tekintetében módosítva van, ámbár általánosságban működése és a működésmódja hasonlít a korábban leírthoz. A 6. ábrán mutatott szerkezet egy segédműködtető szerkezetet tartalmaz, amelynek 176 öntvényben kiképzett 175 hengeres furata van, amely hengeres furat függőlegesen és lényegileg egyvonalban helyezkedik el a 62 fő vezérlő szelep dugattyújával. A 175 hengeres furatban 185 dugattyú van elhelyezve, amely alkalmas arra, hogy a 186 dugattyúhoz kapcsolódjon és azt lehúzza, míg a 186 dugattyú a szelep működtető 76 emelőre támaszkodik. A 186 dugattyú, amelynek 175 hengeres furatban elhelyezett 187 feje van, a 188 persely központos furatán keresztül csúsztatható és a 188 persely a 175 hengeres furat alsó végébe van csavarozva. A 187 fej lényegi-15 25 30 35 40 45 50 55 60 7