152648. lajstromszámú szabadalom • Eljárás heptametilénimin-alkilguanidin-származék előállítására

MAGYAR NÉPKÖZTÁRSASÁG ORSZÁGOS TALÁLMÁNYI HIVATAL SZABADALMI LEÍRÁS SZOLGÁLATI TALÁLMÁNY Bejelentés napja: 1964. III. 16. (EE—1072) Közzététel napja: 1964. XI."23. Megjelent: 1966. VI. 01. 152648 Szabadalmi osztály: 12 p 1—5 Nemzetközi osztály: C 07 d2 Deci mái osztályozás: Feltalálók: Rákóczi József és Fazekas Gábor vegyészek, Budapest Tulajdonos: Egyesült Gyógyszer- és Tápszergyár, Budapest Eljárás heptametilénimin-alkilguanidin- származék előállítására Az utóbbi években az antihipertenzív hatású gyógyszerkészítmények között egyre jelentősebb helyet foglalnak el a különböző ciklusos vegyületek (cikloiminek és szubsztituált aromás vegyületeik) alkilguanidin-szármiazékai. A gyó- 5 gyászaiban legelterjedtebb ezek közül az N-(2--guanidinoetil)~heptametilénim:in, kiváló terápiás tulajdonságiai következtében. A vegyületet eddig N-(2naminoötil)^heptamietiléniminfoől vagy sójából úgy állították elő, 10 hogy víziben,, vagy vízzel keveredő oldószerben, pl. etanolban, S-metil-(izotiokarfoamiddal, vagy szulfátjával reagáltatták, mérgező mietilmerkaptán képződése mellett, — amelyet éppen ezért üzembiztosan meg is kell kötni, — 73,2% (re- 15 produkálva maximum 66%) nyaredékkel, vagy pedig ciánamiddaJ, illetve benzoiltiánamiddal reagáltatták, amikoris az előző eljárásnál alacsonyabb kitermeléssel sikerült a szintézis. A guanidinogyököt úgy is ki lehet alakítani, hogy 20 az N-(2-aminiaetil)-haptaimetiilé:ni>minít 1-guanil-3,5-dimietil-pirazollal vagy nitrátjával reagáltatják. Utóbbi, valamint a ciánamidos. eljárásnál a szulfát-vegyületet anioncserélő gyanta segítségével alakítják ki (USP 2 928 829, Sv. P. 25 345 893, 342 957). A kiinduló aminoetil-hepta.metilénimint úgy állítják elő, hogy heptaimetilénimint klóraoetonitrillel kondenzálnak nátriuimfcatfbonát jelenlétében, s a 86,50% (reprodukálva 78,80%) nyeredékkel kapott N-(ciano- 30 meti^-heptametilénimin nitril-csoportjät absz. éterben lítiumialuniíniumihidriddel aminoesoporttá redukálják, 88,50% nyeredékikel. (J. Org. Chem. 25. 1960. pp. 1953—56.) így a két lépés nyeredéke heptametilénintinre számítva 76,5%. Ismerünk olyan előállítási módot is, amely szerint beptametMénimint, nátriumibiszuifitot, fomin aldeMdet és nátriumcianidot reagáltatunk egymással, s a képződött acetonitrilt fentiek szerint átalakítják arninoetil származékká. (Medic Promisl. 16. 1962. pp. 16—18.) A teljiesBég kedvéért megemlítjük azt az ugyancsak isimeirit, és az előbbieknél is nehézkesebb és. előnytelenebb előállítási módot is, amellyel heptamletiléniminből etilőnbrómhidrinnel előbb 2-hidiroxietil-heptametiiéniimint kapnak, majd azt tionilkloriddal kezelve 2-klóratil-heptametuénimtat állítanak elő, (J, A. C. S. 76. 1954. pp. 2317— 2322), melyből végül ftáüimiddel, ismert módon, kapható meg az amino vegyület. Meglepő módon azt találtuk, hogy N-(2-guiani~ d;inoetil)-hBpftam©tilénimin nitrozö-guanidin segítségével előállítható, oly- módon, hogy heptametilénimint bétá-halogén-etil-aminnal, vagy sójával, — előnyöisen monoetanoliaminból klórozószerekkel (pl. tionilkloriddal) előállított klóretiiamin-hidrokloriddal — reagáltatjuk, a keletkező halogénsavat valamely szerves, vagy szervetlen bázissal — előnyösen magával a feleslegben alkalmazott heptametilénimm-^bázissal — 152648