152596. lajstromszámú szabadalom • Nagyteljesítményű keverőkondenzátor berendezés

152596 3 4 zátortípus lényegesen nagyobb gőzmennyiségek feldolgozására alkalmas, mint a tálcás, azonban helyigénye még mindig sóikkal nagyobb, minit az azonos teljesítményű felületi kondenzátoroké. _ D A beverőbondenzátorok ismienötes fajtája még a porlasztó-fúvókákkal rendelkező keverokondenzátar. Ezekben a fceverőkondenzátordbban a hűtővizet megfelelő nyomáson poriiasztófúvókákba vezetik, amelyek a vizét apró cseppekre 10 bontják és ily módon a gőzzel érintkező vízfelület sokszorosára megnövekszik, ami által a gőz és a hűtővíz intenzív keveredése ésl ezt követően a hűtővíz gyors felmelegedésie érhető el. Ez a kondenzátortípus általában, a jó por- 15 laszitás érdekében, nagy hűtővíz-nyomást igényel, ami viszont a hűtővízkeringető szivattyú energiaszükségletét növeli. Nagyteljesítményű berendezések esetén ez olyan méretűre növekedhet, hogy a berendezés már nem gazdasá- 20 gos. A porlasztásos rendszerű keverőkondenzátorokíbal baipcsolatbain mlég az a nehézség is felmerül, hogy a jó hőátadás érdekében szükséges a viszonylag egészen kisméretű vízcseppek előállítása, ez azonban csak nagy sebesség- 25 gel lehetséges és így vagy a vízcseppeknek a kondenzátorban való tartózkodási ideje csökken, mégpedig oly mértékben, hogy azok nem tudnak kellőképpen felmelegedni, vagypedig a kondenzátor térfogata válik túlságosan naggyá 30 annak érdekében, hogy az apró vízcseppek a kondenzátorban a szükséges ideig tartózkodjanak1. Ujabb kísérleti adatok szerint a gőztérre helyezett porlasztóknál a hőcsere túlnyomó részié 35 a cseppekre való szétszakadást megelőző filmfázisban már lejátszódik. Ezek szerint a hőátadás szempontjából a cseppekre történő porlasztásira nincsen szükség, tehát ezek a porlaszt tók oly módon is beépíthetők: lennének, hogy 40 csak a filmfázisú rósz keletkezik. Azonban a filmnek cseppekre való félszakítása nem kerülhető el, ugyanis az összefüggő kúpalakú film felszakítása nélkül nem biztosítható, hogy a kondenziáliaiidó gőz a führtet mindkét oldalról 45 értatse ós így a hőcsere a gőz- és a filmfázisban levő víz között lejáfezódhiassion. Ezért tehát a kúpalakú porlasztásos vízbevezetés két hátrányt jelent. Az egyik, hogy a porlasztási érdekében f eleslegesen nagy nyomást kell alkalmaz;- 50 ni, másik;* hogy a porlasztás lényegében csak a gőz hozzá vezetésének lehetőségét biztosítja, anélkül, hogy a porlasztott részek a hőcserében számottevően résztvennónék. A rossz helykihasználásnak tehát az az oka, 55 hogy maga a kúpos alak előnytelen és hogy az egyébként feleslegesen porlasztott részek nélkül a gŐzhozzávezetés nem oldható meg. A fent ismert ©Ljátriásoik és berendezésiek tehát 60 nem alkalmasak korszerű nagyteljesítményű gőzturbináik részére építendő fceverőkondenzétarhoz. így ennek megoldására az eddigiektől eltérő új megoldásra van szükség. A2 alábbi találmány szerinti berendezés megoldja a beverő- es kondenzátorok konstrukciós problémáit nagyteljesítményű gőzturbinák esetén isi A berendezés lényege a hűtővíz bevezetés módjának újszerűsége: a hűtővíz bevezetésére síkfelületű vízhártyákat .alkalmazunk. Ezeket a síkfelülíetű vízhártyákat oly módon állítjuk elő, hogy azok nagy belső turbulenciával rendellkez;zenek. A vízfelületek hőátadásának elmiéleiti és kísérleti vizsgálata alapján felismertük, hogy á síkfelüfetű vízhártyábnak erősen turbulenseknek kell lenniük ahhoz, hogy a vízhámtya megfelelően rövid tartózkodási idő alatt á. gőztér hőfokára felmelegedjék. A vízhártya lamináris volta esetén ugyanis a felületen átadott hőmennyiségnek a hártyáiba való beihatolása csak hővezetéssel jöhet létre, ami a víz rossz hővezetési tényezője mellett nem, biztosítja a vízhártya megfelelő felmelegedését:. Ezért gondoskodni kell arról, hogy a vízhártyán belül a hőáramlás megjavuljon és ez oly módon érhető el, hogy a vízhártya erős belső turbulenciával rendelkezik. Ezért olyan vízhártyákat állítatunk elő, amelyek az előállítás körülményeiből kifolyóan erős belső turbulenciával rendelkeznék. Ezeknél a vízhártyáknál elérjük azt, hogy a hő a hártya felületéről igen gyorsan; képes behatolni a hártya belsejébe és így biztosítania, hogy a vízhártya megfelelően rövid tartózrkodási idő alatt a gőztér hőfokára felmelegedjék. Ezen vízhártyáknak az eddigi bevezetési módokhoz képest az alábbi előnyei vannak.: Ez a vízbártya 'az előállítási körülmények következtében rendkívül nagy belső turbulenciával rendelkezik. így ennek hőátadási viszonyai is igen kedvezőek. A vízhártya alakja lehetővé teszi, hogy azt a gőz áramlásának irányába állítva csak minimális ellenállást okozzon és lapos alakja révén a bondenzátorteret igen kedvezően használja ki. Ezeknek a vízhártyáknak az. előállítása oly módon történik, hogy a hűtővízibevezietésre viszonylag kis átmérőjű (8—40 mm) csöveket alkalmazunk ós ezen csövek végére a cső tengelyéhez képest ferde szögben ütköző lapokat helyezünk el, amely ütközőlapokon a csőiből kilépő vízsugár erős iriánytörést szenved és az ütközőlemezt elhagyva nagy belső turbulenciával rendelbező ovális vízhártyát képez, amely a szélein apró cseppekre szakad szét. Hasonló vízhártya állítható elő két, egymással hegyesszögben ütköző vízsugár alkalmazása esetén is. A két sugár ütköztetésével előáfflítoitt vízhártya is igen nagy belső turbulenciával rendelkezik, így hőátadási viszonyai kedvezőek. A fenti módokon előállított vízhártyát képező fúvókák lényegesen kisebb nyomiásvesztesléggel dolgoznak, mint az általánosan ismert porlasztó típusok. A fentiekben már említett előnyös hőátadási viszonyokon tűlmienően a vízhártyák a beverőfcöndenzátorak konstrukciója szempontjából igen jó diszpozíciós tulajdonságokkal is rendelkezi neb. Ismeretes, hogy a keverőbondenzátar típusoknál az eddig alkalmazott különböző víz-2