152548. lajstromszámú szabadalom • Eljárás egy eddig ismeretlen polipeptid előállítására

3 152548 4 rülete a parenchimás vérzések megelőzése és gyógyítása terén van, amikor is a szöveteknek az (I) vegyülettel történő infiltrálása határo­zott ischaemisatiós hatással jár. Különösen a fül-orr-gégegyógyászati, nőgyógyászati és szü­lészeti, urológiai és fogászati területen történő sebészeti beavatkozások alkalmával kerülhet az (I) vegyület gyakorlati alkalmazásra. Ennek során ezt a vegyületet vagy az alkalmazott helyi érzéstelenítőszerhez adjuk hozzá, vagy általános narkózissal végzett műtétek esetén fiziológiás konyhasóoldattal hígítva infiltrál­tatjuk e vegyületet. A találmány szerinti eljárás gyakorlati ki­vitele pl. az alábbi módon történhet: N-alfa-karbobenzoxi-N-delta-p-toluolszulfonil­-L-ornitint glicin-etilészterrel N-alfa-karbo­benzoxi-N-delta-p-toluol-szulfonil-L-ornitil-gli­cin-etilészterré kondenzálunk. A karbobenzr­oxi-csopórt lehasítása után a kapott N-delta-p­-toluolszulfonil-L-ornitil-glicin-etilésztert N-kar­bobenzoxi-L-prolinnal N-karbobenzoxi-L-pro­lil-N-delta-p-toluolszulfonil-L-ornitil-glicin-etil­észterré kondenzáljuk, amelyet azután a meg­felelő amiddá alakítunk át. A karbobenzoxi­csoport lehasítása után a kapott L-prolil-N­-delta-p-toluolszulfonil-L-ornitil-glicinamidot N--karbobenzoxi-L-glutaminil-L-aszparaginil-S­-benzil-L-cisztein-aziddal N-karbobenzoxi-L­-glutaminil-L-aszparaginil-S-benzil-L-ciszteinil--L-prolil-N-delta-p-toluolszulfonil-L-ornitil-gli­cinamiddá kondenzáljuk. A karbobenzoxi-cso­port lehasítása után a kapott L-glutaminil-L--aszparaginil-S-benzil-L-ciszteinil-L-prolil-N­-delta-p-toluolszulfonil-L-ornitil-glicinamidot N­-karbobenzoxi-S-benzil-L-tiszteinil-L-tirozil-L­-fenilalanin-aziddal N-karbobenzoxi-S-benzil-L--ciszteinil-L-tirozil-L-fenilalanil-L-glutaminil-L­-aszparaginil-S-ibenzil-L-cisZiteinil-L-prolil-N­-delta-p-toluolszulfonil-L-ornitil-glicinamiddá kondenzáljuk. Ezt a nonapeptid-származékot cseppfolyós ammóniában valamely alkálifém­mel, előnyösen nátriummal, vagy káliummal kezeljük, amikor is az (V) képletű lineáris nonapeptidet kapjuk. Ezt oxidációval, előnyö­sen levegő, oxigén vagy hidrogénperoxid se­gítségével vizes oldatban, az (I) képletű bioló­giailag aktív ciklusos polipeptiddé alakítjuk át. Ä találmány szerinti eljárással előállított, eddig ismeretlen (I) képletű polipeptidet szabad bázis vagy valamely szerves vagy szervetlen savval képezett só alakjában, egymagában vagy megfelelő gyógyszer-alakokba kiszerelve, parenterális, enterális vagy intranazális úton alkalmazhatjuk a gyógyászatban. A megfelelő gyógyszer-alakok előállítása céljából e vegyü­letet farmakológiailag közömbös szervetlen vagy szerves segédanyagokkal kombinálhatjuk. Ilyen segédanyagokként pl. tabletták és drazsék elő­állítása seetén tejcukor, keményítő, talkum, sztearinsav stb., szirupok előállítása esetén szacharóz-, invertcukor-, glükóz-oldatok és ha­sonlók, injekciós készítmények előállítása ese­tén víz, alkoholok, glicerin, növényi olajok és hasonlók, végbélkúpok előállítása esetén termé­szetes vagy keményített olajok, viaszok és ha­sonlók alkalmazhatók. Emellett az ilyen ké­szítmények megfelelő tartósító-, stabilizáló-, nedvesítő-, oldásközvetítő-, édesítő-, színező-, 5 illatosítószereket stb. is tartalmazhatnak. A találmány szerinti eljárás gyakorlati kivi­teli módjait közelebbről az alábbi példák szem­léltetik; e példákban a hőmérsékleti adatok Celsius-fokokban értendők. 10 A papírkromatogramban és a papírelektro­forézisben a I polipeptid-vegyület homogénnek bizonyult. Az Rf-érték a felszálló kromato­gramban butanol/jégecet/víz 70 : 10 :20 ará­nyú rendszerben 0,05; metiletilketon/piridin/víz 15 65 :15 : 20 arányú rendszerben 0,12. A papíron végzett nagyfeszültségű elektro­forézisben a I polipeptid pH 5,8-nál piridin/ ecetsav/víz 9:1:90 rendszerben a hisztidin­távolság 7/10-ére (E°5, 8 = 0,7 His); és 1,9 pH-20 nál hangyasav/eoetsav/víz 15 :10 : 75 rendszer­ben a triptofán-távolság 9/10-ére vándorol; Eo1>9 = 0,9 Try. 6 N sósavval 16 óra alatt 110 C°-on, levegő távollétében végzett teljes hidrolízis a helyes 25 arányban adja meg a várt aminosavakat. 1. példa: a) N-alfa-karbobenzoxi-N-delta-p-toluolszulfo-30 nil-L-ornitil-glicin-etilészter 104 g N-alfa-karbobenzoxi-N-delta-p-toluol­szulfonil-L-ornitint és 27 g glicin-etilésztert 450 ml acetonitrilben oldunk, az oldatot 0 C°-ra 35 hűtjük, 51 g diciklöhexil-karbo-diimidet adunk hozzá és az elegyet 4 óra hosszat szobahőmér­sékleten rázzuk. A levált diciklohexil-karba­midot leszűrjük és acetonitrillel utánamosunk. Az egész szüredéket vákuumban bepároljuk. A 40 maradék petroléter hozzáadása után kristályo­sodik. A kapott terméket n-propanolból átkris­tályosítva 93 g N-alfa-karbobenzoxi-N-delta-p­-toluolszulfonil-L-ornitil-glicin-etilésztert ka­punk, amely 136 C°-on olvad; (<*)D 22 = —6,5° 45 (96°/<ros etanolban). b) N-karbobenzoxi-L-prolil-N-delta-p-toluol­szulfonil-L-ornitil-glicin-amid 50 90 g N-alfa-karbobenzoxi-N-delta-p-toluol­szulfonil-L-ornitil-glicin-etilésztert 800 ml bróm­hidrogénsawal telített vízmentes ecetsavban oldunk. Az oldatot egy óra hosszat 20 C° hő­mérsékleten állni hagyjuk, majd vákuumban, 55 40 C° alatti hőmérsékleten bepároljuk és a maradékot dietiléterrel gondosan utánamossuk. A kapott maradékot 500 ml acetonitrilben old­juk, az oldathoz 25 ml trietilamint és 43 g N­-karbobenzoxi-L-prolint adunk, 0 C° hőmérsék-60 létre hűtjük, majd 35,5 g diciklohexil-karbodi­imidet adunk hozzá és éjjelen át rázzuk 20 C° hőmérsékleten. A diciklohexü-karbamid kiszű­rése után a szüredéket vákuumban 30 C° hő­mérsékleten bepároljuk, a maradékot etilace-65 tatban oldjuk és ezt az oldatot híg kénsawal, 2

Next

/
Thumbnails
Contents