152523. lajstromszámú szabadalom • Gép rácsos szerkezetű hüvellyel körülvett magvak, különösen baltacim hámozására
MAGYAR NÉPKÖZTÁRSASÁG ORSZÁGOS TALÁLMÁNYI HIVATAL SZABADALMI LEÍRÁS Bejelentés napja: 1962. I. 29. Közzététel napja: 1965. VII. 23. Megjelent: 1966. IV.. 15. (JO—96) 152523 Szabadalmi osztály: 45 e, 11/00 45 b, 1/00 Nemzetközi osztály: A 01 f, 11/00 A 01 c, 1/00 Decimái osztályozás: 631.361.2 631.331.92 Jónis Sándor oki. gazdia, Dr. Szilvássy Zoltán oki. gépészmérnök, Budapest Gép rácsos szerkezetű hüvellyel körülvett magvak, különösen baltacím hámozására Mező- és erdőgazdasági kultúrnövényeink között számos olyan ismeretes, — mint pl. baltacim, ricinus, somkoró — melyeknek magjait rácsos szerkezetű hüvely veszi körül. Ez a hüvely a magvak tárolása, szállítása, vetése 5 szempontjából számos hátrányt jelenít. A magvakat körülvevő hüvely feleslegesen vesz igénybe mintegy 25—30%-al több tároló ós szállító kapacitást, a hámozatlan mag lassabban csírázük, több nedveséget igényel, s ezért 10 kevéssé csapadékos időjárás, különböző objektív okok következtében, elkésett vetéseknél igen alacsony az eredési, kelési arány. A rá^ csos szerkezetű hüvellyel körülvett baltacim takarmánynövény például a szárazabb fekvésű, 15 sovány, meszes talajokon, homokon, kissé sekélyebb rétegű talajokon díszlik. Eziek a talajok rossz: vízgazdálkodásúak. Éppen ezért a magvakat körülvevő rácsos szerkezetű hüvely csak feleslegesen használja el az amúgy is 20 kevés talajnedvességet, és gátolja az erőteljes csírázást. A hámozott baltacim mag gyorsabban, egyenletesebben, kevesebb nedvességben, nagyobb százalékban csírázik. Vetése egyszerűbb, mert a hámozott mag bármely, a hámo- 25 zatlan mag pedig csak bizonyos rendszerű géppel vethető ki. A baltacim, mag hozzáadását korábban — a magtermesztésre szánt termény aratása, szárítása majd közönséges cséplőgépen, tágra állí- 30 tott dobkosárral való cséplése után — két homloklapjával szemben elhelyezett függőleges, vagy vízszintes tengelyű tárcsából álló tágra állított malmi kő járatta! végezték. E hámozási mód a >mag nagyfokú törése miatt nem terjedt el. Ismeretes továbbá oly megoldás, melynél fekvő henger palástja belső oldalára szövetet erősítettek és a hengerben elhelyezett keverőlapáton levő acéldrótkefék a baltacim, magot a szövetfalhoz ütötték. így a hüvely többé-kevésbé ledörzsölődött, azonban e hatás olyan kíméletlen volt, hogy a magvak 30—40%-a csíratörést, sérülést szenvedett és emellett a hámozást csak 50%-ban végezte el. Hüvelyes termények (pl. bab, borsó) csépléséré és fejtésére, ill. hüvelytelenítésére több megoldás ismeretes. Így pl. a 147.800 sz. magyar szabadalmi leírás oly készülékre vonatkozik, mely a kíméletes ütő és dörzsölő hatás biztosítása céljából egyrészt sugárirányú rugalmas verőszárnyas dobból és ezt körülölelő zárt gumikosárból, másrészt érintőirányú gumilemezekkel ellátott fejtőhengerből és ezzel szemben elrendezett féihenger alakú, érintő irányban bordázott köpenyből áll. A 887.284 sz,. NSZK szabadalmi leírás szerinti berendezésnél víz^ szintes tengelyű hengereken többször irányt változtató gumiszalágpár vagy gumisaalag és hosszirányban gumival bordázott henger kö-152523
