152517. lajstromszámú szabadalom • Szabaddugattyús gép

11 '15251? 12 Ha a gép egyensúlyának megbomlása a 30, 31 szabaddugattyúk külső holtponti helyzetének a kitűzött helyzettől befelé való eltolódását váltja ki, a külső holtponti helyzetet érzékelő K berendezés növeli a 8 dugattyúra ható nyomást. A 8 dugattyú tehát a 7 rugó ellenében elmozdul és így a 38, 39 pufferterekből a 46 szelepen át levegő áramlik a 36 resziverbe. Az előbbiekben leírt szabályozási folyamathoz hasonlóan a levegő áramlása a löketnek olyan részein megy végbe, ahol a 38, 39 pufferterek nyomása nagyobb, mint a 36 resziverben uralkodó nyomás. A 38, 39 puff ertereken tehát a kiáramlás következtében csökkennek a nyomásszintek és így a kompresszió munka is kisebb lesz, A 30, 31 szabaddugattyúk külső holtponti helyzete ennek következtében mindaddig kifelé tolódik, amíg az előre kitűzött külső holtponti helyzetet el nem éri. Ezzel egyidejűleg a 8 dugattyú is visszaáll középhelyzetébe, ami megfelel az egyensúlyi helyzetnek. Amikor a 30, 31 szabaddugattyúk külső holtponti helyzetük felé közelednek, nyitják a 29 motorhenger falában kialakított 32 öblítőrést és a 33 kipufogórést, amikoris a 29 motorhenger a kétütemű motorok munkafolyamatának megfelelően átöblítődik. Az égéstermékek a 33 kipufogórésen át a rajzon fel nem tüntetett turbina felé távoznak, a 32 öblítőrésen keresztül viszont a 36 resziverből friss levegő áramlik a 29 motorhengerbe, amelyet a 27, 28 kompresszorhengerek az előző munkafolyamat alatt szállítottak. A 30, 31 szabaddugattyúk befelé haladásához szükséges energiát a 38, 39 pufferterekbe zárt levegő expanziós munkája szolgáltatja. A kompresszió a 16 visszacsapód szeleppel lezárt 27, 28 kompresszorhenger és 22 kamra terében indul meg. Ekkor a 15, illetőleg 51 membránok fölött uralkodó nyomások hatására a 37a, illetőleg 37b szívószelepek ki vannak támasztva. Amikor a közös 22 kamrában uralkodó nyomás annyira megnőtt, hogy a 17, illetőleg 58 dugatytyúkra hatva legyőzi a 15, illetőleg 51 membránokra ható nyomások erejét, e dugattyúk és membránok felemelkednek és ezzel lehetővé teszik a 37a és 37b szívószelepek zárását, A kompresszió ezután csak a 27, 28 kompresszorhengerekben folytatódik mindaddig, amíg a nyomás a 36 resziverben uralkodó nyomást el nem éri. Ekkor nyílnak a 35a, 35b, 35c, 35d nyomószelepek, amelyeken át a löket további részén a levegő betolódik a 36 resziverbe. Ezzel párhuzamosan a 29 motorhengerben a friss levegő komprimálódik, miután a 30, 31 szabaddugattyúk a 32 öblítőrést és a 33 kipufogórést lezárták. A 30, 31 szabaddugattyúk befelé való elmozdulásakor tehát az előbb elmondottak szerint munkát fogyasztó két folyamat zajlik le: kompresszió a 29 motorhengerben és kompresszió a 27, 28 kompresszorhengerekben, A 29 motorhenger kompressziós munkája a 36 resziverben uralkodó nyomás révén külső tényezőtől függ. A 27, 28 kompresszorhengerek kompressziós munkáját viszont a 15, 51 membránomra ható nyomás változtatásával állíthatjuk. A 37a, 37b szívószelepek zárása a kompressziós ütem alatt a membránokra ható nyomás csökkenésével a külső holtponti helyzethez közelebb megy végbe, a 27, 28 kompresszorhengerek tehát viszonylag több levegőt szállítanak a 36 resziverbe. Így természetesen kompressziós munkájuk is nagyobb lesz. Ha viszont a 15, 51 membránokra ható nyomás növekszik, a 37a, 37b szívószelepek hosszabb löketszakasz után zárulnak és így a 27, 28 kompresszorhengerek kompressziós munkája csökken. A 30, 31 szabaddugattyúk belső holtponti helyzetének szabályozása a külső holtponti helyzet fentiekben leírt szabályozásához hasonlóan megy végbe: A belső holtponti helyzetet érzékelő B berendezés kimenő jele a 47 csővezetéken a 14 szabályozóba érő nyomás, amely a 30, 31 szabaddugattyúk belső holtponti helyzetének befelé való eltolódásakor csökken, kifelé való eltolódásakor pedig nő. Ezt a nyomást a kereskedelemben kapható 14 szabályozónak az előbbiekben feltételezett tulajdonságai folytán beállított alapjellel hasonlítjuk össze. Ha a belső holtponti helyzet a beállított alapjellel arányos kitűzött belső holtponti helyzettől befelé esik, a belső holtpontot érzékelő B berendezésből érkező nyomás kisebb az alapjelként használt nyomásnál. Ekkor a 14 szabályozó a 15, 51 membránokra ható nyomást mindaddig csökkenti, amíg a 27, 28 kompresszorhengerek kompressziós munkája annyira nem nő, hogy a 38, 39 pufferterek expanziós munkája éppen a kitűzött belső holtponti helyzetben fogyjon el. Ha a belső holtponti helyzet a kitűzött belső holtponti helyzetnél kijjebb esik, a belső holtponti helyzetet érzékelő B berendezésből érkező nyomás nagyobb lesz az alapjelként használt nyomásnál. Ennek hatására a 14 szabályozó a 15, 51 membránokra ható nyomást mindaddig növeli, amíg a 27, 28 kompresszorhengerek kompressziós munkája annyira nem csökken, hogy a belső holtponti helyzet ismét a kitűzött helyen áll be. Minthogy a 30, 31 szabaddugattyúk belső holtpontja egyensúly esetén mindig az alapjel által kijelölt helyre esik, a 29 motorhenger kompresszió viszonya állandó. A kompresszió végnyomása és véghőmérséklete tehát itt a 36 resziverben uralkodó nyomással arányosan változik. Ez mind a gép élettartamát, mind pedig összhatásfokát illetően kedvező. Ha azonban valamilyen egyéb megfontolás alapján a 29 motorhengerben a kompresszió végnyomását valamilyen más tetszőleges törvényszerűség szerint kívánjuk megválasztani, az állandó belső holtponti helyzettel kapcsolatos részleges előnyök elvesztésének árán a találmány szerinti szabaddugattyús gép erre is lehetőséget ad. A 14 szabályozóban a kijelölt holtponti helyzetet meghatározó alapjelet például nem rögzítjük, hanem a megvalósítandó törvényszerűségnek megfelelően kívülről (külső 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 6