152481. lajstromszámú szabadalom • Eljárás és katalizátor szénhidrogének átalakítására
152481 11 12 arányszámok mutatják, hogy az adott katalizátorral milyen térfogatú gáztöbblet nyerhető a butánelválasztóból abban az: esetben, ha valamilyen adott oktánszámú terméket állítunk elő, az „A" katalizátorral ugyanilyen oktánszámú gáz termelése esetén a butánelválasztóból nyerhető gáztöbblet térfogatához viszonyítva. A térsebességek összehasonlításán alapuló viszonyszámok1 esetében az a helyzet, hogy minél nagyobb a viszonyszám,, annál aktívabb a katalizátor; a butánelválasztóból kapott gáz mennyiségét összehasonlító viszonyszámok esetében pedig minél kisebb a viszonyszám, annál nagyobb a magas oktánszámú termék hozama. Az (I) táblázat adatai világosan mutatják, hogy a platinatartalmú katalizátor dezaktiválódik, ha stagnáló nedves redukciónak vetjük alá. Az „A" és „B" katalizátorok összehasonlítása során elsősorban azt kell megjegyezni, hogy az utóbbi katalizátor számottevően alacsonyabb oktánszámú folyékony terméket, szolgáltatott, a butánelválasztóból kapott gáz számottevően nagyobb aránya mellett, így, ha a katalizátort nem védjük, az a katalizátor, amely nedvesség jelenlétében kerül hidrogénnel érintkezésbe és ezáltal káros hatást szenved, gyengébb minőségű folyékony terméket szolgáltat, kisebb térfogatú termék termelése mellett. A „B" katalizátor emellett, amint ezt a három aktivitási arányszám mutatja, a butánelválasztóból származó gáz nagyobb menynyisógét termeli, akár ugyanolyan oktánszámú termék termelése, akár ugyanolyan mennyiségű összes gáztermelés esetén. Az, ugyanolyan oktánszámú termék termelése esetén összehasonlított térsebességek azt mutatják, hogy az a sebesség, amellyel a betáplált nyersanyag a „B" katalizátorral érintkezésbe kerülj vagyis a folyadék óránkénti térsebessége a „B" katalizátornál szükségszerűen számottevően kisebb, mint ugyanolyan minőségű termék termelése 5 esetében az „A" katalizátornál. A „C" katalizátorral kapott eredmények mutatják, hogy a állapotban végzett előredukcióval védett katalizátor jobb eredményeket ad abban az esetben is, ha a katalizátort 10 azután stagnáló „nedves" redukciónak vetjük alá. Bár a térsebesség alapján összehasonlított oktán-áktivitás a „C" katalizátor esetében kisebb, mint az „A" katalizátoré, mégis a, „C" katalizátor e szempontból számottevő javulást 15 képvisel a stagnáló nedves redukáló káros behatásával szemben nem védett „B" katalizátorhoz viszonyítva. A „C" katalizátor esetében a valamivel alacsonyabb aktivitási érték /(J93) valószínűleg annak tulajdonítható, hogy a, stag-20 náló nedves redukció során a katalizátor vegyileg kötött klorídtartalma valamivel csökkent; ez a klaridr-koncentráció 0,35 súly%-ról k;b. 0,22 súly%-ra csökkent. Megjegyzendő azonban, hogy a butánelválasztóból kapott gáz aránya a „C" 25 katalizátor esetében megegyezik az összehasonlítási alapul szolgáló „A" katalizátoréval és a buitánmentesített folyékony termék minősége is lényegileg megegyező. 30 2. példa: Az 1. példában leírthoz hasonló eljárással három további katalizátort vetettünk alá a viszonylagos aktivitási próbának. Az ennék során 35 kapott eredményeket, az egyes katalizátorok különféle aktivitási értékeit és viszonyszámait az, alábbi II. táblázatban foglaltuk össze. A katalizátor jele II. táblázat D E F 92,2 90,9 95,8 ilt liter 94 102 85 101 79 160 195 181 235 0,481 0,573 0,362 A termék oktánszáma Gáztöbblet a butánleválasztóból, liter/betáplált liter Gáztöbblet a szedőből, liter/betáplált liter Teljes gáztöbblet liter/betáplált liter A butánelválasztóból kapott gáz aránya Aktivitási viszonyszámok: Butánelválasztólból, kapott gáz mennyisége, egyenlő oktávszám esetén Butánelválasztólból kapott gáz mennyisége, egyenlő gázK5sszmen,nyiség esetén Térsebesség, egyenlő okitávszámú termék esetén 126 80 144 73 99 99 106 A fenti táblázat első oszlopában szereplő „D" jelű katalizátort a fentebb leírthoz hasonló módon állítottuk elő, csupán azzal az eltérés^ sei, hogy a, magas hőmérsékleten lefolytatott oxidációt követően a hőmérsékletet kb. 399—427 C°-ra csökkentettük és az oxidált katalizátort szulfidosításnak vetettük alá, hogy a katalizátorban jelenlevő platina alkotórészt platinaszulfiddá alakítsuk át. A II. táblázat adatai világosan mutatják, hogy ezzel az előzetesen 55 50 65 redukált és szokásos módon szulfidosítottt katalizátorral gyenge aktivitást és kevésbé kedvező termék' eloszlást értünk el. A végső butánmentesített folyékony termék, oktánszáma 92,2-re csökkent, a butánelválasztóból kapott gáz aránya 0,481-re növekedett és az azonos oktánszámú termiek esetén fennálló térsebesség alapján kifejezett aktivitási viszonyszám kb. 80-ra csökkent. Az egyenlő összes gázhozam esetében a butánelválasztából kapott gáz mennyiségére 6
