152445. lajstromszámú szabadalom • Eljárás új N'-helyettesített N-arilszulfonil-karbamidok előállítására

152445 tartalmazó alkilészterei, különösen a metil- és etilészterek, továbbá e savak amidjai, N-metil-amidjai, N,N-dimetilamidjai és N-acilamidjai, tehát pl. Rt

és R2 meghatározásának megfelelően helyettesített N-arilszulfonil-karbamidok, 5 N-arilszulfonil-N'-metü-karbamidok, N-arilszulfonil-N',N'-dimetil-karbamidok, N-arilszulfonil-N'-alkanoil-karbamidok, N-arilszulfonil-N'-benzoil-karbamidok és N,N'-bisz-arilszulfonil-karbamidok jöhetnek tekintetbe. A (III) álta- 10 lános képletű karbaminsavak további alkalmazható reakcióképes funkcionális származékaiként e savak nitriljei, tehát az N-arilszulfonil-cianamidok említhetők, amelyeknek az 1-amino-adamantánnal való reakciója során először a 15 fent említett guanidinek képződnek, továbbá alkalmazhatjuk a halogenideket, különösen a kloridokat is, amennyiben Rx nem aminocsoportot képvisel. A fent említett reakciók pl. melegítés mellett, 20 a reakció szempontjából közömbös szerves oldószerekben, pl. éterben, dioxánban, benzolban, klórbenzolban, toluolban, xilolban, béta-metoxietanolban vagy butanolban folytathatók le. Az izocianátokkal, karbaminsavészterekkel vagy 25 karbamidokkal lefolytatásra kerülő reakciók oldószerek, ill. hígítószerek alkalmazása nélkül is kivitelezhetők. Az ilyen reakciókhoz általában kondenzálószert sem szükséges alkalmazni, kívánt esetben azonban pl. alkáli- 30 alkoholátokat használhatunk kondenzálószerekként. További kondenzálószerekként az izocianátok reakcióihoz szerves tercier bázisok használhatók; alkalmazhatjuk azonban az izocianátokat szerves tercier bázisokkal ké- 35 pezett addíciós termékek alakjában is ezekhez a reakciókhoz. A karbaminsavkloridokkal lefolytatásra kerülő reakciók esetében kondenzálószerként pl. szintén szerves tercier bázisok, mint piridin, 40 trietilamin vagy tributilamin használhatók. A karbamnsavnitrilekkel (N-arilszulfonil-ciánamidokkal) lefolytatásra kerülő reakciók esetében kondenzálószerként pl. sósav használható; eljárhatunk azonban oly módon is, hogy a szabad 45 1-amino-adamantán helyett annak valamely sóját, főképpen a hidrokloridját használjuk e reakcióhoz kiindulóanyagként. Amennyiben reakciótermékként oly vegyüle- 50 tekét kapunk, amelyekben R^, ill. Rx helyén nitrocsoport áll, kívánt esetben ezek redukálása, pl. katalitikus hidrogénezéssel történhet Raney-nikkel vagy palládiumos aktívszén jelenlétében, valamely szerves oldószeres, mint di- 55 metilformamidos, .dioxános vagy etilacetátos közegben. Az (I) általános képletű vegyületekben, valamint a megfelelő (III) általános képletű kiindulóanyagokban Rx pl. formamido-, acetami- 60 do-, metoxikarbonilamino- vagy etoxikarbonilamidc-csoportot, nitro- vagy aminocsoportot képviselhet. Rj helyén a fenti vegyületekben pl. hidrogén-, fluor-, klór- vagy brómatom, trifluormetil-, 05 metoxi-, metil-, etil-, n-propil- vagy izopropilcsoport állhat. A találmány szerinti eljárással előállítható új vegyületek szabad állapotban, vagy sóik, pl. ammónium- vagy alkálisóik vagy farmakológiai szempontból ártalmatlan szerves bázisokkal képezett sóik alakjában, vagy pedig sóképzést előidéző anyagok, pl. alkálikarbonátok vagy alkálihidrogénkarbonátok jelenlétében használhatók fel orális antidiabetikus szerekként az emberi diabetes mellitus gyógykezelésére; az orális beadás a szokásos alakokban kiszerelt adagolási egységekben történhet. A találmány szerinti új vegyületek előállítási eljárását közelebbről az alábbi példák szemléltetik; megjegyzendő azonban, hogy e példák egyáltalán nem merítik ki a találmány szerinti eljárás lehetséges kiviteli alakjait. E példákban a „részek" súlyrészeket jelentenek., ezek úgy viszonylanak a térfogatrészekhez, mint g : cm3

. A hőmérsékleti adatok Celsius-fokokban értendők. 1. példa: a) 15,1 rész 1-amino-adamantánt 60 tf. rész absz. toluolban oldunk és ehhez az oldathoz hozzáadjuk 22,8 rész p-nitrofenilszulfonil-izocianát (fp.0,02 145°) 60 tf. rész absz. toluollal készített oldatát. A végbemenő exoterm reakció elcsendesedése után a reakcióelegyet 2 óra hoszszat forraljuk visszafolyató hűtő alatt. A lehűlt oldatot azután vákuumban bepároljuk és a kapott kristályokat leszívatással elkülönítjük. Etanolból történő átkristályosítás után a kapott tiszta N-(p-nitro-fenilszulfonil)-N'-(l-adamantil)-karbamid 169—170°-on olvad. b) 37,9 rész fenti nitrovegyületet pl. oly módon alakítunk át a megfelelő aminovegyületté, hogy a nitrovegyületet 300 tf. rész dimetilformamidban vagy dioxánban oldjuk és 20 rész Raney-nikkel jelenlétében, közönséges nyomás alatt a hidrogénfelvétel befejeződéséig kb. 37 óra hosszat) hidrogénezzük. Ezután a katalizátort kiszűrjük, az oldatot vákuumban bepároljuk és a kapott olajszerű maradékhoz vizet adunk. A képződött kristályokat leszívatással elkülönítjük és metanolból átkristályosítjuk. Az így kapott tiszta N-(p-amino-fenilszulfonil)-N'-(l-adamantil)-karbamid 179°-on bomlás közben olvad. A fent leírthoz hasonló módon állíthatjuk elő az alábbi további hasonló vegyületeket is: N-(p-amino-m-tolilszulfonil)-N'-(l-adamantil)karbamid, N-(m-amino-p-klórfenilszulfonil)-N'(-adamantil-karbamid. c) A fentiekben leírtakhoz hasonló módon eljárva, ugyanilyen mennyiségű m-nitro-fenilszulfonil-izicianát felhasználásával állíthatjuk elő az N-(m-nitrc~fenilszulfonil)-N'-(l-adamantil)-karbamidot és ebből a b) alatt leírthoz hasonló módon az N-(m-amino-fenilszulfonil)-N'-(l-adamantil)-karbamidot. 2