152428. lajstromszámú szabadalom • Berendezés csőkutak üzemelése közben leülepedő homokdugó képződésének önműködő megakadályozására, illetőleg a csőkutaknak az előzőleg már leülepedett homokdugójától történő megtisztítására

152428. 3 4 ma, a szűrőfej alsó szakaszán előálló kis vízsebesség mellett a bekerült homok egyrésze ,(a tapasztalat szerint legfeljebb 10%-a) mégis leülepedik. Ennek a leülepedő meddőterű homoknak biztosít teret a szűrőfej alatt rendesen kiképzett homokfogó. Amikor a homokfogó megtelik, a képződő homökdugó felfelé tovább növekszik: felnő az alsó szűrőnyilások fölé, azokat eltömi, illetőleg szállítóképességét erősen lecsökkenti, a továbbiakban pedig a kút vízszolgáltatását teljesen meg is szüntetheti. Ekkor a homokdugót vagy el kell távolítani a csőkútból, vagy új kutat kell létesítem. Mivel a szűrőfej felső szakaszán általában már mindig olyan sebességgel áramlik a víz, amely a bekerült szemcséket magával ragadja, és a homökdugó mindig a szűrőfej alsó részén uralkodó elégtelen vízsebesség folytán keletkezik, a homokdugót kiküszöbölhetjük akkor, ha a szűrőfej alsó részén is olyan vízsebességet tudunk előidézni, amely mellett a víz magával ragadó ereje a homokszemeket elszállítja és nem engedi leülepedni. Ilyen vízsebesség előidézésével teljes mértékben megakadályozhatjuk a hoimoikdúgó képződését, de az esetleg már előzőleg leülepedett homokdugót is eltávolíthatjuk, vagyis ezzel a kutat tisztíthatjuk is. Ezen a felismerésen alapul a találmány. A találmány szerinti berendezéssel ennek megfelelően a szűrőfejen belül alkalmazott betétcsővel egyrészt megváltoztatjuk, a szűrőfejen át beérkező víz áramlási irányát '(alulról felfelé helyett felülről lefelé áramlóra), másrészt áramlási sebességét megnöveljük és e megnövelt sebességű víz magával ragadó erejét hasz;náljuk fel a szűrőn át a kútba került szemcséknek a termiéit vízzel együtt történő maradéktalan eltávolítására. A berendezés lényege, hogy a csőkút fenékrésze fölött a szűrőfej víz^ beeresztő szakaszának teljes hosszában, vagy annak csak alsó részén, a kútcsőfalhoz zártan, vagy szelvényszűkítéssel csatlakozó felső külső galérral ellátott, belül alul-felül nyitott, véglegesen vagy ideiglenesen elhelyezett betétcső van elrendezve. A betétcső megosztja és leszűkíti a kútcső szelvényét, a felül elhelyezett gallér záró, illetőleg szelvényszűkítő hatása következtében előálló nagyobb ellenállás folytán a szűrőlyukakon beérkező víz nem felfelé, hanem lefelé kezd áramlani a szűrőfal és a betétcső közötti térben. Lefelé haladva, a további szűrőlyukakon beérkező víz megnöveli a vízhozamot és ezzel együtt növekszik a sebesség is. A betétcső alsó végénél a víz áramlása megfordul és a betétcsövöin át felfelé irányul. Ha a betétcső átmérőjét a szűrőfej csövének 0,7 részében választjuk meg, akkor a betétcső szelvényterülete közel azonos a betétcső és a szűrőfal közötti gyűrűs szelvény területével, tehát a víz közel azonos sebességgel áramlik felfelé. Ez a sebesség, ha a betétcső a szűrőfej teljes hosszában van elhelyezve, közelítőleg kétszerese lesz annak, ami egyébként a szűrőfej külső részén kialakult volna, amiről pedig már mondottuk, hogy imagávai ragadja a lebegő homokszemeket. Ez a kétszeres sebesség tehát kétszeresen is elégséges a homokszemek továbbszállítására és leülepedésének megakadályozására. Ha a betétcsövet már kész és már homokdugóval ellátott kútba eresztjük le, akkor a betétcső alsó élénél az áramlási irány megváltoztatását kisérő turbulencia az előzőleg leülepedett homokszemeket is felkavarja és a nagyobb sebességű víz magával ragadja, vagyis a kutat kitisztítja. Ilyenkor, ha a homökdugó a szűrőnyilásokat részben vagy egészben eltömte, a betétcső felülről történő mechanikus mozgatásával lehet a homokdugó szemcséit először megmozgatni és szükség esetén a vízáramlást mesterségesen ^szivattyúzással) megindítani. Ha a vízáramlás a vízadó rétegből már megindul, a kút önmagát tisztítja. Ezért, ha a tisztításhoz használt betétcsövet a kútba megfelelő alátámasztással beépítjük, a homok'dugó keletkezését a berendezés a továbbiakban önműködően megakadályozza. A kút vízhozamától és a fellépő sebességektől függően elégséges lehet, ha a betétcsövet a szűrőfejnek csak az alsó szakaszán helyez^zük el, illetőleg a gallér beépítésével csak ezek vízihozamát irányítjuk először lefelé. A leszűkített szelvényben fellépő fokozott sebesség ez esetben így is elégséges, lehet a betétcső alsó végén a homokszemcsék továbbszállítására a betétcsövön át a felszín felé. Ilyenkor a szűrőfej felső szakaszán levő nyilasokon, át belépő víz már kellő sebességű vízhez csatlakozik, amely saját behozott szemcséit is magával tudja vinni. Megfelelő körülmények között — a termelőcsőnél szélesebbre fúrt. kút esetén — a berendezés olyan is lehet, amelynél a nála nagyobb átmérőjű felülnézeten csatlakozó szűrő fejen belül a nyilasokkal ellátott szakasz; aljáig a termelőcső változatlan átmérővel meg van hoszszafobítva. Ebben az esetben a. betétcső előzőkben ismertetett szerepét a termelőcső vége veszi át, a sebességek nem növekszenek meg annyira, mint az előző esetben, hanem a termélőcső végénél pontosan az: a sebesség áll elő, ami teljes hosszában megmarad, és ami eddig a szűrofej felső részénél keletkezett. ' A következőkben a találmányt a. berendezés három példaképpeni kivitel alakja nyomán a meUékelt rajzra való hivatkozással is megmagyarázzuk. Az 1/b ábra tengelymetszetben mutat be egy új telepítésű kút betéttel ellátott olyan szórófejét, amely a termelocsőből magából van kialakítva a falán elhelyezett kis átmérőjű nyilasokkal, az l/a ábra ennek a betét felett, az 1/c ábra pedig a, betéten át vett merőleges metszete. Ennék megfelelően a 2/b ábra a betét tengelymtetszete, a 2/a ábra, a betét felülnézete, a 2/c ábra pedig merőleges metszete. A 12 fenékkel ellátott termelőcsőnek a 10 fala szűrőfejjé kialakított szakaszán a 11 nyilasokkal van ellátva, amely szakaszt hozzá kívülről a 9 szűrőszita burkolja. A termelőcső alsó részén (pl. hegesztéssel) hozzáerősített 5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 2