152428. lajstromszámú szabadalom • Berendezés csőkutak üzemelése közben leülepedő homokdugó képződésének önműködő megakadályozására, illetőleg a csőkutaknak az előzőleg már leülepedett homokdugójától történő megtisztítására
152428 5 6 gyűrű támasztja meg a 3 talp közvetítésével az 1 'betétcsövet, amely fent a 2 gallérral és a 4 szerelőfüülel van még ellátva. A 3 talp azonkívül, hogy központosítja, vezeti szereléskor az 1 betétcsövet, annak megtámasztására is szolgál és ezenkívül sugárirányú felületeivel csökkenti a víz áramlása közben fellépő mozgását. A 2 gallér csak kis rést hagy a 1:3 gyűrűszelvényű térség és a termelőcső 14 teljes szelvényű tere között, ennélfogva a gallér alatt levő 11 nyílásokon át beáramló víz a 13 gyűrűszelvényű térben lefelé fog áramlani, mégpedig lefelé haladva mind nagyobb vízhozammal és ennek megfelelően nagyobb vízsebességgel. 'Elérve a 15 fenékteret — ami a korábbi homokifogóínak felel meg —• irányát változtatva az 1 betétcső 16 belső tériében felfelé áramlik és az elért sebességénél fogva magával ragadja és felszállítja a magával hozott szemcséket is. Az 1 betétcső hosszát úgy választjuk meg, hogy a 2 gallér alatt levő 11 nyilasokon, át beáramlott vízhozam sebessége a 2 gallér felett a 14 térségben is elég nagy legyen ahhoz, hogy a szállított 'szilárd szemcséket tovább tudja felfelé szállítani. Tavább haladva felfelé, a 2 gallér felett levő 11 nyílásokon át újabb víz áramlik be a csőbe és ezzel a vízhozam és a vízsebesség ismét növekszik. A 3/a ábrán tengelymetszetben és a 3/b ábrán erre az alsó szakaszon vett merőleges metszetben ábrázolt példaképpeni kiviteli alak olyan kúttal kapcsolatos, amely korábbi telepítésű és amelynek meglehetősen mély 17 homokfogó tere van. E példában az 1 betétcső formája ugyanaz, mint az 1. és 2. ábrán ábrázolt alakjában, azonban mivel ez esetben a 10 termelőcsőhöz támasztógyűrűt hozzáihegeszteni, erősíteni nem lehet, az 1 betétcsőhöz hozzáerősítjük a 7 és 8 központosító szárnyakkal ellátott 6 zsámolycsövet és együtt helyezzük el a kút 12 fenéklapjára. Ha a régi telepítésű kút 17 homokfogója már homokdugóval fel van töltve, illetve a homokdugó a szűrőfej egy részét is betömte, akkor az 1 betétcsövet a 6 zsámolycső nélkül engedjük le a kútba és a homofcszint elérésekor az 1 betétcső emelgetése folytán keletkező mechanikai hatásra a homokdugó teteje felkavarodik, Ha. a, betétcső mentén szabad 11 nyilasok Vannak, a befolyó víz mozgási energiája magával ragadja a felkavart homokszemeket és ezáltal .tisztítja a kutat. A kút kitisztítása után az 1 betétcsövet a 6 zsámolycsővel összekapcsolva helyezzük el a kútban. Ettől kezdve a betétcső a homokdugó keletkezését is már önműködően megakadályozza. Amennyiben az 1 betétaső leengedésekor a 2 gallér alatt és a benn levő homokdugó felett szabad 11 nyilas már nem volna, vagy az ezéken beszivárgó víz kevés lenne a homokszemek felszállítására, ideiglenesen a, víz mesterséges áramoltatásáról külön kell gondoskodni akár szivattyúzás, akár" kompresszorozás útján. Űj telepítésű, nem mély — pl. 50 m-nél 'kisebb mélységű — kutak esetében ajánlható szűrőiejkiképaés kiviteli példáját mutatja be tengelymetszetben a 4/a, keresztmetszetben pedig a 4/b ábra. A termelőcsőnél nagyobb átmiérőjű furatban itt nagyobb átmérőjű 10a szűrőcső fogja körül ez ezen a szakaszon, betétcsőként működő meghosszabbított 10 termelőcső szakaszt. A 10a szűrőcso itt is el van látva a szokásos 11 nyílásokkal, valamint a 9 szűrőberendezéssel; a 10 termelőcső és a 10a szűrőcső között természetszerűleg • hiányzik azonban a gallér, ehelyett a 10a szűrőcső felső része kúpos csatlakozással van kialakítva. A 10a szűrőcsőnék és a 10 termelőcsőszakasznak mindvégig központos elhelyezését kívánják biztosítani a felső és alsó 18 központosító szárnyaik. A víznek a 13 gyűrűs térből a 16 térségbe történő beáramlásának elősegítésére szolgál a 10 cső alsó végének 19 kihajlított kialakítása. Ez a kiviteli alak azért előnyös, mert a termelőcső átmérőjét és a szűrőcső átmérőjét is a vízszolgáltatás vízhozamának megfelelő minimális méretekkel, tehát pl. 0,4—1,0 m/sec vízsebességre, gazdaságosan lehet kialakítani. Ezzel szemben ez a megoldás nagyobb mélységekben nem alkalmazható, mert nagyobb furatban nagyobb mélységre teljes átmérővel csak a szűrőfejet lesüllyeszteni nehézségekkel jár. Gyakorlatilag az esetek többségében általában inkább az 1., 2. és 3. ábrákon bemutatott megoldások alkalmazhatók. A behelyezett betétcső által előidézett szelvényszűkítés és nagyobb vízsefoességefc bizonyos nyomásveszteséget okoznak és így energiatöbbletigénnyel járnak. Ez, a nyoímásveszteség azonban minimális. Így számításaink szerint még a viszonylag erre legérzékenyebb fcismélységű csőkutaknál sem számottevő: pl. 30 m mély csőkutaknál a csőkút eredeti 0,28 :m nyomásveszteségét 0,15 m-rel emeli meg, azonban, tekintettel arra, hogy a csőkutas öntözést általában 4,5 légkör nyomással üzemeltetik, így is az összes nyomásveszteség az üzemi nyomásnak csak mintegy 1%-a, tehát elhanyagolhatóan csekély. Ezzel szemben e berendezéssel ellátott csőkutak állandó jellegű megbízható vízszolgáltatását biztosítani tudjuk. Szabadalmi igénypontok: 1. Berendezés a csőkutak üzemelése közben leülepedő homokdugó képződésének önműködő megakadályozására, illetőleg a csőkutaknak a már előzőleg leülepedett homokdugójától történő megtisztítására, azzal jellemezve, hogy a csőkút fenékrésze fölött a szűrőfej vízbeeresztő szakaszának teljes hosszában vagy annak alsó részében, a kútosőfalíhoz zártan, vagy szelvényszűkítéssel csatlakozó felső külső gallérral ellátott, belül alul-felül nyitott, véglegesen vagy ideiglenesen elhelyezett betétcső van elrendezve. 2. Berendezés az 1. igénypontban meghatározott eljárás foganatosítására, azzal jellemezve, 10 15 20 25 30 ,15 10 45 50 55 60 3