152372. lajstromszámú szabadalom • Teleszelvényű kőzetfúró kemény kőzetekhez

MAGTAR NÉPKÖZTÁRSASÁG ORSZÁGOS TALÁLMÁNYI HIVATAL SZABADALMI LEÍRÁS Bejelentés napja: 1963. VI. 21. Közzététel napja: 1965. V. 22. Megjelent: 1966. III. 01. (AO—247) 152372 Szabadalmi osztály: 5 a 20—30 Nemzetközi osztály: E 21 b Decimái osztályozás: Andronikov György bányaipari technikus, Budapest, Szánti Iván gépésztechnikus, Budaörs, Koczó Kálmán gépészmérnök, Budaörs Teleszelvényű kőzetfúró, kemény kőzetekhez Az olaj- és vízkutatási és -feltárási fúrólyukak mélyítésénél a kevésbé kemény kőzetek harántolásához általában szárnyas fúrókat, keményebb kőzetekhez pedig görgős fúrókat használnak. Kivételes esetekben gyémánt szemcsékkel forgácsoló ún. parabolafúrókat, máskor pedig keményfém tüskékkel dolgozó fúrókat alkalmaznak. A találmány a keményebb kőzetek harántolásához alkalmas fúrók közé tartozik és célja az eddig ismertté vált ilyen típusú fúrók bizonyos hátrányainak kiküszöbölése. A görgős fúrók egyik hátránya az, hogy — különösen a kisebb méretű szerszámok — aránylag rövid élettartamúak és különleges csapágyazásuk műszaki balesetet szokott okozni, mely csak nehezen és nagy költséggel hárítható el. Minthogy nagy mélységekben kis átmérőjű fúrókat kell használni, ezek aránylag hamar tönkremennek és kiszerelésük, valamint az új fúró beszerelése hosszantartó művelet. További hátrány mutatkozik a fúrás során keletkező furadék (forgács) kiöblítésénél. A görgős fúróknál ugyanis az öblítőfolyadék a szerszám közepén áramlik lefelé, majd több ágra oszlik. A folyadék kiáramoltatása a görgők miatt azonban csak mintegy 8—10 cm magasan a lyuktalp felett valósítható meg. Ezáltal a talptisztítás nem kielégítő és ezenkívül a szerszám egyes furadékrészeket a talp közelében feleslegesen feldarabol. Még további hátrány az a körülmény, hogy a csapágyak egyenlőtlen kopása miatt a kapott furat kissé kúpos és ezt a következő új fúróval szokták hengeresre kiigazítani. 5 A gyémánt fúrók hátránya rendkívül költséges voltuk, továbbá a gyémántszemcsék könnyű kipergése. A keményfém tüskékkel dolgozó ismert fúróknál a tüskék munkaterülete a fúrólyuk tal-10 pát teljesen fedi. Isemretes tény, hogy a kifejtett, ill. a környezet nyomása alól felszabaduló kőzet bizonyos mértékben kitágul (expandál) és eközben önműködően töredezik. Az ismert keményfémtüskés fúrók ezeket a kőzet-15 részeket feleslegesen tovább őrlik (túlőrlik) és e célra feleslegesen energiát fogyasztanak, ezenkívül a fúrótalpon sokszor beszorulnak. Egyes esetekben a keményfém tüskéket a fúrótest homlokfelületének közepén kidomborodó felü-20 letrészen lépcsőzetesen rendezzük el. Minthogy a fúró középvonalától távolabb fekvő tüskék erősebben kopnak, az említett homlokfelület mindinkább paraboloidszerű alakot vesz fel, miközben a fúróteljesítmény exponenciálisan 25 csökken. A találmány szerint a felsorolt hiányosságok megszüntetésére a teleszelvényű — nem gyűrűharántmetszetű — fúrótest homlokfelületét középső bemélyedéssel alakítjuk ki és az említett 30 lépcsőket e bemélyedés felületén hozzuk létre, 152372