152314. lajstromszámú szabadalom • Eljárás a 7-oxi-2-oxo-1,2-dihidrokinolin származékainak előállítására
152314 9 ÍÖ 5. példa: 8. példa: 31 g ...l-N-etil-.3-béta-piperidinoetil-4-meül-7--oxi-2-oxo-l,2-dihidrokinolint 280 ml toluolban szuszpendálunk. Ehhez 5,4 g nátriummetilátot adunk és az így kapott keveréket 2 óra hosszat 70 .C°-on keverjük. Végül 15 g klórecetsavas etilésztert csepegtetünk hozzá és 8 óra hosszat 70 C°-on keverékben tartjuk. A reakcióelegyet a levált szervetlen sóktól kiszűrjük és a szüredéket vákuumban szárazra pároljuk. A maradékot metilénkloridban oldjuk fel és az oldatot egyízben hígított nátriumhidroxiddal mossuk. Sósavgáz bevezetésekor a szárított metilénklorid oldatba az l-N-etil-3-béta-piperidinoetil-4-metil-7-karbetoximetoxi-2-oxo-l,2-dihidrokinolin hidroklorid kiválik, a termék olvadáspontja 170 C°. A hozam 16 g. Ha a kiindulási anyagként a fenti példában l^N-etil-3-béta-piperidino-etil-4-metil-7-oxi-2--oxo-l,2-dihidrokinolin helyett l-N-butil-3-béta-piperidinoetil-4-mietil-7-ol xli-2-ioxo^l,2-dihidrokinolkit használunk fel ekvivalens mennyiségben, akkor l-N-butil-3-béta-piperidinoetil-4-metil-7-karbetoximetoxi-2-oxa-l,2-dihi: drokinolint kapunk, melynek hidrokloridjának olvadáspontja 167 C°. 6. példa: 18,5 g 3-béta-dietilaminoetil-4-fenil-7-oxi-2--oxo-l,2-dihidrokinolint és 9,5 g vízmentes káhumkarbonátot 200 ml dimetilformamidban szuszpendálunk és 2 óra hosszat 70 C"-on keverjük. Majd 9 g klórecetsavetilésztert csepegtetünk hozzá és 8 óra hosszat 70 C°-on keverünk. A reakcióelegyet melegen leszűrjük és a szüredéket vákuumban szárazra pároljuk. A maradékot etilacetátban oldjuk és a kapott oldatot egyízben hígított nátronlúggal mossuk. Éteres sósav oldat becsepegtelésére a vízmentesített etilacetátos oldatba a 3-béta-dietilaminoetil-4-fenil-7-karbetoximetoxi-2-oxo-l ,2-dihidrokinolin hidrokloridja válik ki. További tisztítás céljából a nyersterméket alkohol-metiletilketon elegyből (1 :2) átkristályosítjuk. A hozam: 8,5 g. A hidroklorid olvadáspontja 229 C". 7. példa: 27,4 g 3-béta-dietilaminoetil-4-metil-7-oxi-2--oxo-l,2-dihidrokinolint 250 ml dimetilformamidban szuszpendálunk és 16 g vízmentes káliumkarbonát hozzáadása után 2 óra hosszat 70 C°-on keverjük. Ezt követően 21 g alfa-brómpropionsavas etilésztert adagolunk hozzá iassan. Majd a reakcióelegyet további 8 óra hosszat 70 C°-on keverjük, és még melegen leszűrjük. A reakciótermék hidrokloridjának elkülönítését a 6. példa szerinti módon végezzük. Ily módon 12,5 g 3-béta-dietilamino-etil-4-metil-7-alfa-karbetoximetoxi-2-oxo-l,2-dihidrokinolin hidrokloridot kapunk, amelynek olvdáspontja 184 C°, a) 34,5 g monoklór-3-béta-dietilaminoetil-4--metil-7-oxi-2-oxo-l,2-dihidrokinolin-hidrokloridot és 28 g vízmentes káliumkarbonátot 300 ml dimetilformamidban szuszpendálunk és kb. 2 óra hosszat 70—80 C° -on keverünk. Ezt követően 16 g klórecetsavetilésztert csepegtetünk hozzá és még 6 órán keresztül 70—80 Ce-on utánkeverést végzünk. A reakcióelegyből még melegen a káliumkloridot kiszűrjük és a szüredéket vákuumban szárazra pároljuk. A maradékot ecetsavas etilészterrel dgeráljuk, a visszamaradó nyersbázist leszívatjuk és megszárítjuk. A maradékot ismételten dimetilformamidban oldjuk, az oldatot szűrjük és sósavgáz bevezetése útján a monoklór-3-béta-dietilaminoetil-4--metil-7-karbetoximetoxi-2-i>xo-l,2-dihidrokinolint leválasztjuk. A hozam: 20 g. A termék olvadáspontja: 220—222 C°. Ha a fenti példa során 16 g klórecetsavas etilészter helyett 14 g allilbromidot használunk fel, akkor a monoklór-3-béta-dietilamin0'etil-4--metil-7-alliloxi-2-oxo-l ,2-dihidrokinolin hidn>kloridot kapjuk színtelen kristályok formájában, melyek olvadáspontja 189 C° (ha az átkristályosítást metanol : víz 1 :1 elegyből végezzük). Ha allilbromid helyett ekvivalens mennyiségben butilbromidot alkalmazunk, akkor a megfelelő 7-butoxiszármazékot kapjuk. A hidroklorid olvadáspontja: 185 Cc . b) A kiindulási anyagként felhasznált monoklór-3-béta-dietilaminoetiil-4-metil-7-oxi-2-oxo-1,2-dihidrokinolin-hidrokloridot a következő módon állíthatjuk elő: 27,4 g 3-béta-dietilaminoetil-4-metil-7-oxi-2--oxo-l,2-dihídrokinolint (olvadáspontja bomlás közbe» 248 C°) 274 ml jégecetben oldjuk és az oldatba 10—20 C°-on lassú klóráramot vezetünk be. Kb. 1 óra eltelte után a reakcióelegy színtelen kristálykásáyá dermed meg. Ezt leszívatjuk, kevés jégecettél és éterrel mossuk, majd megszárítjuk. A reakciótermék metanolból kristályosítható át, amikoris színtelen tűs kristályokat kapunk, amelyek olvadáspontja bomlás közben 300 C°. Analízis (Ci6 H 21 0 2 N 2 Cl • HCl). Számított: Cl: 20,6%, N: 8,1%. Talált: Cl: 19,35, N: 7,85%. 9. példa: a) 43,4 g monobróm-3-béta-dietilaminoetil-4--metil-7-oxi-2-oxo-lí ,2-dihidrokino^in-hidrabromídot 300 ml dimetilformamidban szuszpendálunk, és 30 g vízmentes kaliumkarbonát hozzáadása után 2 órahosszat 70—80 C°-on keverjük. Majd 16 , g\ klórecetsavétílésztert csepegtetünk hozzá és 10 óra hosszat 70—80 C°-on utánkeverjük. A reakcióterméket még melegen leszűrjük és a szüredéket vákuumban beszűkítjük. A maradékot metanolból átkristályosítjuk, amikoris a monobróm-3-béta-dietilaniinoetil-4-10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60
